Utolsó módosítás 2018. dec. 07.
Horn Péter akadémikus előadása Demjénben

elado

Újdonságok

Köszöntő a demjéni konferenciára

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete immár hetedik alkalommal rendezi meg húsmarhaágazati, időszerű kérdésekkel foglalkozó konferenciáját. Jól tudjuk, hogy a tenyésztőszervezetek elsőszámú, kiemelt tevékenysége a tenyésztésszervezés: gyűjtjük a tenyésztési és termelési adatokat, teljesítményvizsgálatokat,

minősítéseket végzünk, tenyészértéket becslünk, ezeket az adatokat közreadjuk a minél hatékonyabb szelekció és célpárosítás kiszolgálása érdekében. E mellett különböző marketing eszközökkel támogatjuk fajtáink népszerűsítését és erősítjük a piaci pozícióit.

A gazdák nagyobb jövedelme elérésének, az ágazat hosszútávú versenyképességének előfeltétele a húsmarhatenyésztés hatékonyságának javítása; a fajlagos költségek csökkentése; az egységnyi területen előállított termék minőségének és mennyiségének növelése; az eredményességünk támogatásoktól való függőségének csökkentése. Ugyanakkor egyre jelentősebb ágazatpolitikai szempont a környezeti lábnyom csökkentése. Azokban az országokban fejlődik egy fajta, vagy egy ágazat, amely közössége képes a változó követelményeknek – lehetőség szerint a versenytársaknál jobban – megfelelni.

Folyamatosan tapasztaljuk, hogy nagy szükség van a szaktanácsadás, a felnőttoktatás fejlesztésére is. A kapcsolattartás erősítése mellett ezért kap az utóbbi időben kiemelt figyelmet a regionális szakmai napok sorozata és a konferenciák szervezése. Ez persze nem oldja meg a továbbképzés problémáját, mert tapasztaljuk, hogy az ágazatban dolgozók nagyobbik hányada csak nagyritkán jut el ilyen rendezvényekre, mint a mostani. Azok a gazdák, akik nem igyekeznek a hatékonyságukat növelni, könnyen lemaradhatnak. Nem tudhatjuk pontosan, meddig és milyen mértékben van lehetőség az ágazatot segítő támogatások igénybevételére. A szaktanácsadás szervezettségének, hatékonyságának növelési igénye mellett az is kijelenthető, hogy a felnőttoktatás, szaktanácsadás bármilyen eszköze csak azoknak tud segíteni, akik igénylik ezt.

Egyesületünk reményünk szerint még az idén elkészül olyan DOLLÁR INDEX kialakításával, amely a tenyészállatainkra számított TÉ-ei, a hazai körülményekhez alakított súlyozásával dollárértéket ad egy-egy állatnak – kifejezve, hogy az állat egy utódja az átlaghoz képest mennyivel több, vagy éppen kevesebb hasznot hajt. Ugyancsak dolgozunk egy olyan szoftver fejlesztésén, mely sokat segíthetne a gazdáknak a gazdálkodásuk hatékonysága hazai átlaghoz és a legjobb nemzetközi értékekhez való összehasonlításával. Ez a termelést jellemző mutatók 1-1 gyenge értéke esetén azt is javasolja, hogy melyek azok a mögöttes tevékenységek, amelyek átvilágítása szükséges. Beszélhetnénk arról is, hogy a takarmány hasznosítás hatékonyságára történő – máshol régóta működő ‑ hazai szelekció beindításával könnyedén csökkenthetnénk 10 százalékkal az egységnyi termeléshez szükséges takarmány mennyiségét, vagy a globális felmelegedésben szerepet játszó gázkibocsátást 25 százalékkal.

Ezek a lehetőségek is rámutatnak, hogy a hagyományos tenyésztési és egyéb technológiai ismeretek mellett a kutatás, fejlesztés és innováció óriási hatékonyságnövelő erővel bír. A mostani kétnapos konferenciánk címe „Innovációs lehetőségek a húsmarhaágazatban”. Mivel ágazatunk egyike a legtermészetközelibb, legextenzívebb állattenyésztési ágazatoknak és költségérzékeny, ezért az elmúlt időszakban viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban begyűrűzött újszerű, digitális technológiák alkalmazására. Rá kell azonban ébrednünk, hogy ágazatunkban esetenként égető munkaerőhiány jelentkezik, esetleg az ember nem képes a ma elvárt pontossággal dolgozni. A termékenység még magasabb szintű kihasználásának és az egyéb szempontok igénye, pl. a szelekció, az élelmiszer és a vagyonbiztonság stb. elengedhetetlenné teszik a változtatást, az új technológiák alkalmazását. Nem mindig elég a felismerés, hogy változtatni szükséges, ismernünk kell a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, azok hozzáadott értékét és persze a költségeit is. Nem elég csak azt tudnunk, hogy Magyarországon jelenleg milyen új lehetőségeket kínálnak az erre szakosodott hazai vállalkozások, de szükségünk lenne ágazati szintű innovációfigyelő és bevezetését segítő rendszerre is. Nem kellene évtizedig várni a Világban már létező, jelentős hatékonyságnövelő újdonságok hazai köztudatba kerüléséig, és különösen a bevezetéséig!

Egyesületünk idei konferenciája, a mai és holnapi előadásokkal taglalja a tagjainkat és az ágazatot érintő támogatási lehetőségek várható változásait, a termelés környezetre gyakorolt hatásait. Kiemelten foglalkozunk az agrárforradalom, korszerű tenyésztéstechnológiák és a precíziós gazdálkodás kihívásaival és új lehetőségeivel, továbbá a legeltetés és az állategészségügy stratégiai kérdéseit is érintjük.

Dr. Domokos Zoltán

ügyvezető