Az Embrió Transzfer programról

Az Embrió Transzfer programról

Írta: Heather Smith Thomas

Fordította: Holló Dániel


Ma a szarvasmarha ágazatban vannak tenyésztők, akik először megvásárolják a marhát, majd meg akarnak tanulni mindent, amit csak lehet, így az embrió transzplantációt is. Embrió transzfer – a donor tehénből a recipiens tehénbe történik, ami béranyaként felneveli a vehemet és megelli a borjút –egyfajta reprodukciós lehetőség szarvasmarháknál, immáron több mint 50 éve.

Darrel DeGrofft állatorvos, a Colorado-i Loveland (Colorado Genetics) embriós szakembere szerint, az első embrióátültetésből származó (embrió transzfer ‑ET) borjú 1951-ben született. „Az embrió transzfer Észak Amerikában az 1970-es évek elején jelent meg a kereskedelemben, amit az embrió fagyasztásos technológia követett az 1980-as évektől. Az ET számos előnnyel jár, lehetővé teszi a tenyésztők számára a gyorsabb genetikai minőség javulást az állományban. Évente számos alkalommal tudunk embriókat gyűjteni a legkiválóbb fajtatiszta tehenektől, nagyban növelve a tehén utódainak számát.”

A módszer annak egy útja, hogy a legjobb genetika gyorsabban elszaporodjon az állományban, az által, hogy több utánpótlásra szánt tenyészüszőt vagy értékesíthető embriót kapunk. Amennyiben a donortehén jó teljesítményt nyújt, az ember rengeteg embriót nyerhet tőle néhány éven belül.

Az eljárás lehetőséget nyújt arra, hogy gyorsan növekedjen a borjak száma egy kis állományban. „Van egy ügyfelünk a Wagyu tenyésztők között, aki néhány donor tehén vásárlását fontolgatja. Eddig fagyasztott embriót használt, de most szeretné saját maga gyűjteni és felhasználni azt, hogy kicsit gyorsabban növelje az állományát,” mondta DeGrofft.

„A donor tehenek termékenyítésekor az ember különböző bikákat használhat minden egyes embrió kimosás során, így változatos genetikai anyagot kaphat attól függően, hogy eladásra szánja vagy tenyészetben akarja tartani. A donor teheneket a legkiválóbb genetikai teljesítményük alapján válogatják, ami párosul a piacképességgel és a gazdasági értékkel. Az embrió értékesítés nagyon gyakori manapság. Ügyfeleink gyakran vásárolnak fagyasztott embriót és ültettetik be recipiens teheneikbe” mondta”.

„1973-ban kezdtem az embrió kimosás-beültetés technikájával foglalkozni és azóta is ezt csinálom. Azóta sok dolog megváltozott az ET technológiában, de néhány kiállta az idő próbáját és napjainkban is nagyon értékes. Az ilyen fontos dolgok egyike a takarmányozás” mondja.

Donor és recipiens tehenek takarmányozása és tartása – „A megfelelő energia, fehérje, ásványi anyag stb. ellátottság elengedhetetlen ezeknek a teheneknek. A donor tehenek és recipiensek esetén is az 5,5-6 kondíciópontot szeretnénk látni. Nem előnyös, ha a donor túl kövér. Amennyiben kondíciója 6,5 vagy magasabb, a tőle gyűjthető embriók életképessége kisebb,” mondta DeGrofft.

„Ennek okán vizsgálták kutatási eredmények alapján, hogy miért hajlamosak a kövér tehenek szaporodási problémákra. Túl kövér teheneknek hormonális, anyagcsere és szaporodási problémáik is lehetnek (mind mesterséges termékenyítés, embrió transzfer és hagyományos pároztatás mellett).”

A recipiensek kiválasztása és tartása nagyon hasonló a donor tehenekéhez. „A fiatal borjas teheneket szeretjük erre a célra, amik legalább 65-70 napja ellettek mielőtt recipiensként használnánk. Előnyben részesítjük a középkorú, jól kezelhető teheneket. Fontos azok nyugodtsága: A termelő keresztülhajtja a mosón a teheneket, hogy előkészítse az embrió beültetésre és nem akar nehezen kezelhető teheneket. Elléskor is megkönnyíti a borjak kezelését, fülszámozását stb. ha nyugodt a tehén.”

A recipiens tehén egészséges szaporodásbiológiájú, jó elléslefolyású. „Nem próbálkozunk olyan tehénnel, ami pár évben üresen maradt. Azt akarjuk, hogy ezek a tehenek megfelelő tejtermelő képességgel rendelkezzenek és a takarmányozásukat a donortehenekével megegyezően próbáljuk végezni az embrió átültetése előtt. Multimin 90 nyomelem injekciót használunk mind a donor, mind a recipiens tehenek esetén, a farmer által használt ásványi kiegészítésen túl. Hozzávetőlegesen 12 éve folytatjuk ezt a gyakorlatot és az adatok alapján javult az embrió minőség és a vemhességi arány. Részt veszünk egy idei kutatásban, ahol további kiértékelésre kerül az embriók minősége és termelt mennyisége a nyomelemek használata esetén,” mondta DeGrofft.

A takarmányozás terén az az álláspont, hogy a recipienseknek megfelelő étrendre van szükségük. „Elmondjuk ügyfeleinknek, hogy az embrió beültetése (vagy mesterséges termékenyítés) utáni 30-40 napban, ha lehet nagyon hasonló takarmányozási programot kell követni, mint a korai vemhes egyedek esetén. Ez csökkentheti a korai embrió vesztés kockázatát. A kutatás alátámasztja, mi pedig személyesen látjuk ezt. Az egyik legnagyobb félelmem, mikor az üszőket mesterségesen termékenyítjük a nevelőben, majd néhány nappal később az alig kizöldült áprilisi fűre kihajtjuk őket, ami tápanyagban nagyon szegény. Tudjuk, hogy néhány esetben ez vetéléshez vezet. Az üszőknek a vemhesseég első 30-40 napjában ugyanabban a takarmányozási szintben kell részesülniük, ami segít fenntartani a korai vemhességet,” mondta.

Fontos megvizsgálnunk a takarmányt és a vizet, hogy kiegyensúlyozott legyen az ásványianyagok, a fehérje és energia aránya. „ Gazdaságról gazdaságra találunk területeket (amik nem voltak túl messze egymástól), ahol túl magas volt a szelén tartalom vagy a gazda etethetett valamit, ami sok nitrátot vagy szelént tartalmazott, illetve a talaj molibdénben gazdag volt, ami a rezet köti meg. Sok esetben előfordul, hogy az ember megveszi ugyan azt az ásványi kiegészítőt, mint a szomszéd, ennek ellenére nem a helyes arányt éri el saját földjén és takarmányában,” jegyezte meg.

„Több mint 15 éve dolgozunk együtt egy takarmányozási szakemberrel, akinek szakvéleményére támaszkodunk, mikor az ügyfél által nyújtott információkból takarmány adagot számolunk. Az évek során borzasztó nagy változatosságot találtunk az USA 10 államában elvégzett ET-k során. Nem vizsgált takarmány és víz esetén nem tudják, hogy milyen kiegészítésre van szükségük,” mondta.

„Mindig megkérdezzük, hogy van e megfelelő azonosítás rendszere a recipiens teheneknek. Eddig egyszer fordult elő, hogy nem volt az egyedeknek fülszámuk. Azt javasoljuk, kettő füljelzőt használjanak. Az egyik az embrió beültetésének az idejét jelölje, a másik a párosítást. Nagyon fontos, hogy legyen legalább kétféle azonosítója, néhányan egy fém azonosítóra írják rá, mint a brucellózis azonosítója, vagy más hasonló csíptetőre, arra az esetre, ha a recipiens tehén minden füljelzőjét elhagyná, mondta”. Ebben az esetben nem kérdéses a borjú genetikai származása.

Vemhességek – Mikor embriókat gyűjtünk egy donor húsmarhától átlagosan 6-6,5 embrióhoz jutunk egy kimosás során és 3-4 db-hoz egy szűz üszőből. A donortehenek 30%-a a kimosások során nem produkál életképes embriókat. Statisztikák szerint a gyűjtött embriók 70%-a a donor tehenek 1/3-ától származik. Néhány tehén nagyon jól produkálja az embriókat, némelyik nem. A tulajdonos eldöntheti, hogy meddig elfogadható a tehén teljesítménye, tovább dolgozik vele, vagy visszahelyezi az állományba, hogy évi egy borjú származzon tőle és választ egy másik egyedet donornak,” mondta.

„Az emberek sokat kérdeznek a vemhességi mutatókról. Az elmúlt 30-40 évben a vemhességi arányra legnagyobb hatással a recipiens tehenek minősége és kezelése volt hatással. A donor tehenek többnyire nagyon jól néznek ki és a fagyasztott embriók nagyon jó minőségűek, a fagyasztási eljárás az elmúlt 30-40 évben nem változott. Látjuk az adatokból (nem csak a saját, de más forrásból is), hogy a legfontosabb tényező a recipiens tehén – annak takarmányozása, kora, egészséges szaporaság és a kezelés. Egy jó állományban 55-65 % vemhességi arány érhető el, attól függően, hogy friss vagy fagyasztott embrióval dolgozunk,” mondta DeGrofft.

„Friss embrióval 5-7 %-kal magasabb vemhességi arány érhető el, mint a fagyasztott esetén. 55-65 % sikerességgel számolunk, de vannak ügyfeleink, akik a 65-70 %-ot is teljesítik, mert ismerik a donor és recipiens tehenek kezelésének a helyes technológiáját. Ilyen esetekben jobb eredményeket kapunk, ami nem a mi munkánk következménye,” mondta.

Az ár attól függően változó a cégek közt, , hogy ki kell mosni és lefagyasztani az embriót, vagy beültetni a recipiensbe, illetve in vitro szexált spermával kell azt termékenyíteni, ami mind befolyásolja az árat.

Húsmarhánál nem túl elterjedt, az in vitro vagy szexált spermával történő termékenyítés embriónyerés céljából. „A legtöbb termelő, akikkel dolgozunk, nem kéri, hogy szexált spermát használjunk. Az üszőket tenyésztésbe veszik, míg a bikaborjakat értékesítik.,” mondta DeGrofft

Szexált sperma esetén más forgatókönyv alapján zajlik a tehenek termékenyítése, mint hagyományos szaporítóanyag esetén. Elsődleges oka az, hogy egy szexált spermát tartalmazó szalmában a termékenyítésre alkalmas spermiumok száma alacsonyabb,” mondta.

A Colorado Genetics az összes tevékenységét a termelők gazdaságában végzi. „A gazdák értékelik adottságaikat, a labor az ET programba helyezi a teheneket és szinkronizálja a recipienseket. Az időzítés nagyon fontos, sorsdöntő, hogy megfelelően kövessék a szuperovulációs előírásokat. A tapasztalt inszeminátor ugyanezt a donor tehenek esetén is megköveteli,” mondta.

Embriók nemzetközi piaca – Minden évben nagyobb kereslettel találkozunk a fagyasztott embriók piacán. Különféle helyekről kapunk megkereséseket, mint Dél-Amerika, Európa, Oroszország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland. A nemzetközi piacot nézve egyre fokozódó kereslet figyelhető meg az USA genetika iránt.

Az embrió egy nagyon biztonságos módja a genetika exportálásának. Akkor is szállítható, mikor az élő állat import tiltott. „Nincs olyan ismert betegség, amit az embrió a donor tehénből a recipiensbe átvinne. Szigorú szabályozása van az embrió exportnak, ezért gyakorlatilag nincs veszélye annak, hogy betegségeket terjesszen”, mondta.

„Ha a termelő olyan embriót akar nyerni, amit később nemzetközi exportra szán, olyan spermát kell választania, hogy az a CSS (Certified Semen Services) által jóváhagyott legyen. Igénybe kell venniük az American Embryo Transfer Association állatorvosát, aki gyűjtheti és elkészítheti az embriókat az exportra.”

Az élő állat exporthoz képest a betegségek terjesztésének megelőzésén túl is van előnye az embrió exportnak. „Az ET borjak a cél tenyészetben születnek és nőnek fel, sokkal jobban adaptálódnak a helyi körülményekhez, mint amikor élő állatként érkezik az Egyesült Államokból egy idegen országba” jegyezte meg.