Írta Török Márton. Közzétéve itt: Gy.I.K.

Mit kell tennie annak, aki pedigrés tenyészállatot szeretne behozni külföldről?

Javasoljuk, hogy minden külföldi behozatal esetén körültekintően járjon el az importőr. A tenyészcélt, az igényelt típust (törzshossz, ráma, izmoltság, csontozat vastagsága, tejtermelő képesség stb.) előzetesen meg kell határozni. Azokban az országokban, ahonnan importálni érdemes, rendelkezésre állnak tenyészérték (TÉ) adatok, amelyek figyelembe vétele mindenképpen javasolható. Például a francia Charolais Optimal katalógus, és annak értelmezése (a tagok részére fenntartott oldalon megtalálhatják a tagjaink) nagyszámú TÉ ismeretet tartalmaz, amelyeket a saját válogatásunk során magunk is felhasználhatunk. Ezek alapján a legfontosabb tulajdonságok tekintetében TÉ minimumokat kell meghatározni (pl. ellés lefolyása, tejtermelés, gyarapodás, küllemi tulajdonságok stb.) az egyed esetében. Ha ilyennel még nem rendelkezik az eladásra felkínált állat, akkor az apa és az anya adott tulajdonságra számított TÉ-eit kell figyelembe venni. (Az utód adott tulajdonságra számított tenyészértékét egyszerű számtani átlaggal számítjuk (A+B)/2.) Csak a TÉ minimumok alapján előzetesen szelektált üszők és tenyészbikák közül válogassunk küllem alapján. Ha ezt nem tesszük meg, akár kellemetlen meglepetésekben is lehet később részünk! Hiába a legszebb fenotípus, ha az üszőnek esetleg nem lesz teje, vagy esetleg nehézellést örökít!

JAVASOLJUK, hogy az import lebonyolítása előtt egyeztessenek az MCTE ügyvezetéssel!

A behozatal során az állattal szemben támasztandó állategészségügyi feltételeket legcélszerűbb az illetékes hatósági állatorvossal, Megyei Állategészségügyi Állomással egyeztetni. Ennek részleteire e helyt nem térünk ki.

RÉSZLETES SZABÁLYAINK:

Aki charolais tenyészbikát, tenyészüszőt szeretne behozni Magyarországra, annak egyesületünk Tenyészanyagimport-szabályzata és a jelenleg érvényes hatósági eljárásrend alapján a következők szerint kell eljárnia:

Tenyészbikák esetében:

1. Rendelkezzen(ek) a bika(bikák):

   1. Származási igazolással (pedigré), ÉS

   2. Teljesítmény-adatokkal – választást követően is:

      1. Központi STV (sajátteljesímény-vizsgálat) eredményekkel (napi gyarapodás teszt alatt és index, küllempontok, stb.), VAGY legalább

      2. Üzemi STV eredményekkel: hiteles súlymérések alapján számított választási kor UTÁNI gyarapodási értékekkel (ez a gyakorlatban ún. „Bovins croissance” lap, melyen az éves kori súly és gyarapodás indexe is szerepel, nem csak a 210 napos), ÉS
         

      3. A születés körülménye, választási súly és STV gyarapodás INDEX-ei tekintetében el kell érnie a 90 %-os minimális küszöbértéket ÉS

   3. DNS-kártyával, ami az egyed DNS mintáját jelenti ISAG szabvány szerint   és nem feltétlenül származásvizsgálat része (csak az ún. mikroszatellites v. STR DNS-kártya elfogadható, genomos, azaz SNP DNS-kártya NEM)

2. A behozatali szándékot a legkésőbb a behozatalkor ÍRÁSBAN jelezze az ügyvezetésen, az azonosító(k) és a fenti dokumentumok beküldésével egyidejűleg.

3. A behozatali szándékot a legkésőbb a behozatalkor ÍRÁSBAN jelezze a NÉBiH Állattenyésztési Igazgatóságán, az azonosító(k), ivar, fajta megadásával.

4. Egyesületünk a Tenyészanyagimport-szabályzata értelmében regisztrációs díjat számít fel, melynek mértéke 20 000 Ft/tenyészbika, melynek megfizetése a behozatali engedély kiadásának feltétele.

5. Amennyiben a teljesítmény-adatok a bejelentéssel egyidejűleg nem kerülnek benyújtásra, vagy ésszerű határidőn belül nem kerülnek pótlásra, az ügyvezetés a regisztrációs díjon felül különeljárási díjat számít fel, mely a regisztrációs díj négyszerese. Egyéb szükséges dokumentumok hiánya minden esetben a honosítás elutasítását vonja maga után.

Tenyészüszők esetében:

6. Rendelkezzen(ek) az üsző(k):

   1. Származási igazolással (pedigré), ÉS

   2. Lehetőség szerint DNS-kártyával, ami az egyed DNS mintáját jelenti ISAG szabvány szerint (célszerű az ún. mikroszatellites v. STR DNS-kártya, a genomos, azaz SNP DNS-kártya jelenleg még a hazai gyakorlatban nem elfogadott) (később saját költségen pótolható a hazai laborban), ÉS

   3. Vemhes üsző(k) esetén a vehem (lehetséges) apjának tételes megjelölésével, annak (azok) pedigréjével és DNS-kártyájával (csak az ún. mikroszatellites v. STR DNS-kártya elfogadható, genomos, azaz SNP DNS-kártya NEM)

7. A behozatali szándékot legkésőbb a behozatalkor ÍRÁSBAN jelezze az ügyvezetésen, az azonosító(k) és a fenti dokumentumok beküldésével egyidejűleg.

8. A behozatali szándékot a legkésőbb a behozatalkor ÍRÁSBAN jelezze a NÉBiH Állattenyésztési Igazgatóságán, az azonosító(k), ivar, fajta megadásával.

9. Egyesületünk a Tenyészanyagimport-szabályzata értelmében regisztrációs díjat számít fel, melynek mértéke 1 000 Ft/tenyészüsző, melynek megfizetése a behozatali engedély kiadásának feltétele.

10. Amennyiben a szükséges dokumentumok a bejelentéssel egyidejűleg nem kerülnek benyújtásra, az ügyvezetés a regisztrációs díjon felül különeljárási díjat számít fel, mely a regisztrációs díj négyszerese.

Amennyiben további kérdés merülne fel a témával kapcsolatosan, szívesen segítünk!

Írta Dr. Domokos Zoltán. Közzétéve itt: Gy.I.K.

Mit kell tennie annak, aki árutermelő állományából pedigréset szeretne kialakítani?

Ha a tenyészet a vizsgált időszak kezdete óta tagja a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének, érdemes átgondolni a charolais állomány pedigrés állománnyá alakításának lehetőségeit, ha az állományban már legalább három ősi sorban fajta-átalakító keresztezés folyik, a vizsgált állomány(hányad) fajtajellege egyértelműen charolais. Az e tekintetben korábban elmulasztott lépések ‑ a Tenyésztési programunk betartása mellett ‑ utólag is pótolhatók. Olyan állatok származásáról adunk ki igazolást, amelyek azok születésekor egyesületünk ellenőrzésében álltak.

1. Nagyszülői szinten csak olyan teheneket szabad bevonni a vizsgálatba, amelyek színük, megjelenésük, izmoltságuk alapján charolais jellegűek. Minimum F1-nek (50% charolais vérség) kell lenniük és legalább „B2” törzskönyvi osztályban kell, hogy legyenek!
2. Ez esetben, ha sikerül a Tenyésztési programban leírtaknak megfelelően összeszedni két ősi sort, és az üsző utód elérte a termelési minimumot is, valószínűleg megkaphatja az „A1” törzskönyvi osztályt és a pedigrét. Ehhez az kell, hogy a tenyészetben használt fedező bikák kizárólag „A2-A3” TK-i besorolású charolais-k legyenek. Az utóbbi időben ez feltételezhető, mivel az „alkalmas” minősítésű charolais tenyészbikák legalább „A2” minősítésűek (de esetleg egyéb fajta, zugbika használat is előfordulhatott).
3. Ennek érdekében be kell azonosítani azokat a teheneket, amelyeknek van a tenyészetben tehén, vagy/és üsző utódjuk és van esély a DNS alapú származás-vizsgálatukra.
   1. A NÉbiH Állatgenetikai és Tenyésztéshigiéniai osztály Genetikai Laboratóriumától (1143 Budapest, Tábornok u. 2. Tel.: 1/ 460-6300) DNS vizsgálathoz vércsöveket kell igényelni. (E-mail: Uriné Dr. Józsa Csilla vizsgáló mérnök urinecs(kukac)nebih.gov.hu)
   2. DNS vizsgálatra le kell venni a vért:
      1. Minden, az 1. pontban leírtaknak megfelelő tehéntől és a
      2. Tenyészüszőktől
   3. Abban az esetben, ha a tenyészetben (akár időszakosan és csak az állomány egy részén) háremet használtak, amit az Egyesületben és a hatósági adatbázisban egyaránt megfelelően bejelentettek, nem szükséges minden egyes állat egyedi DNS alapú származásvizsgálatát elvégezni. Elég, ha kijelölés alapján, szúrópróba-szerűen végzik el azt! (A minta archiválása ekkor is ajánlott.)
4. Ugyancsak megfontolandó főként az olyan fiatalabb tehenek vérmintáinak a begyűjtése, amelyeknek ugyan nincs tenyészüsző utódjuk, de még lehet.
5. A vérmintákat le lehet venni és a DNS vizsgálatot elég csak konkrét esetben kérni, amikor arra szükség lesz (pl. a tenyészállatnak született tenyésztésre szánt üsző utódja).
6. Van rá gyakorlat, hogy a tehén, vagy a tenyészüsző anyját vizsgálat nélkül elfogadjuk, mint valós őst, és csak az apára vizsgál a labor. (Ennek kb. 95 % a pontossága). A hazai labor automatikusan csak a feltételezett anya és apa mintáinak megléte esetén végzi el a vizsgálatot, de van olyan külföldi, ahol ez nem okoz gondot.
7. A valószínű apák megadása érdekében a tenyészetben az adott időszakokban fedező bikákat össze kell gyűjteni. (Ez a tagjaink esetében nálunk is megvan.) Magyarországon a tenyészbikák származásvizsgálata 2007 tájt állt át DNS alapúra. A vizsgálat elvégzésének módszere a NÉbiH labor által kiadott származásvizsgálat igazolásról nem derül ki. Csak azok utódjait tudjuk beazonosítani, amely apáknak megvan a DNS kártyájuk. Ennek megerősítését a Genetikai Laboratóriumtól várjuk. Ez alapján dől el, hogy mely évben született üszőktől kezdhető el a kutatás.
8. Olyan állatnál, ahol egy ősi sor kiderítésének van esélye, ott is javasoljuk megkezdeni a vizsgálatot, mert az állat jövőbeni borjának majd megkönnyíti a származási igazolás (pedigré) kiadását. Elősegíti az eljárás rutinszerűvé válását is.
9. A NÉbiH 2300-as nyomtatványon (SZER Szarvasmarha Származásellenőrzési Rendszer Vizsgálatkérő Lap (csoportos)) kell megkérni a vizsgálatokat. A 3.a. pontban megadott címről minden további részletről információt kaphat az érdeklődő.
10. Ha megérkezik a származás-vizsgálati eredmény, azt elektronikus formában mindenképpen küldjék el az Ügyvezetésre is! (Különösen, ha nem hazai laborban végeztették azt el.)
11. Ha az összegyűjtött adatok alapján valamely állatokra már kiadható lenne a pedigré, annak elkészítését írásban igényeljék, mert csak megrendelő alapján készítjük el!

Amennyiben további kérdés merülne fel a témával kapcsolatosan, szívesen segítünk!