Árutermelő állományból pedigréset?

Mit kell tennie annak, aki árutermelő állományából pedigréset szeretne kialakítani?

Ha a tenyészet a vizsgált időszak kezdete óta tagja a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének, érdemes átgondolni a charolais állomány pedigrés állománnyá alakításának lehetőségeit, ha az állományban már legalább három ősi sorban fajta-átalakító keresztezés folyik, a vizsgált állomány(hányad) fajtajellege egyértelműen charolais. Az e tekintetben korábban elmulasztott lépések ‑ a Tenyésztési programunk betartása mellett ‑ utólag is pótolhatók. Olyan állatok származásáról adunk ki igazolást, amelyek azok születésekor egyesületünk ellenőrzésében álltak.

  1. Nagyszülői szinten csak olyan teheneket szabad bevonni a vizsgálatba, amelyek színük, megjelenésük, izmoltságuk alapján charolais jellegűek. Minimum F1-nek (50% charolais vérség) kell lenniük és legalább „B2” törzskönyvi osztályban kell, hogy legyenek!
  2. Ez esetben, ha sikerül a Tenyésztési programban leírtaknak megfelelően összeszedni két ősi sort, és az üsző utód elérte a termelési minimumot is, valószínűleg megkaphatja az „A1” törzskönyvi osztályt és a pedigrét. Ehhez az kell, hogy a tenyészetben használt fedező bikák kizárólag „A2-A3” TK-i besorolású charolais-k legyenek. Az utóbbi időben ez feltételezhető, mivel az „alkalmas” minősítésű charolais tenyészbikák legalább „A2” minősítésűek (de esetleg egyéb fajta, zugbika használat is előfordulhatott).
  3. Ennek érdekében be kell azonosítani azokat a teheneket, amelyeknek van a tenyészetben tehén, vagy/és üsző utódjuk és van esély a DNS alapú származás-vizsgálatukra.
    1. A NÉbiH Állatgenetikai és Tenyésztéshigiéniai osztály Genetikai Laboratóriumától (1143 Budapest, Tábornok u. 2. Tel.: 1/ 460-6300) DNS vizsgálathoz vércsöveket kell igényelni. (E-mail: Uriné Dr. Józsa Csilla vizsgáló mérnök urinecs(kukac)nebih.gov.hu)
    2. DNS vizsgálatra le kell venni a vért:
      1. Minden, az 1. pontban leírtaknak megfelelő tehéntől és a
      2. Tenyészüszőktől
    3. Abban az esetben, ha a tenyészetben (akár időszakosan és csak az állomány egy részén) háremet használtak, amit az Egyesületben és a hatósági adatbázisban egyaránt megfelelően bejelentettek, nem szükséges minden egyes állat egyedi DNS alapú származásvizsgálatát elvégezni. Elég, ha kijelölés alapján, szúrópróba-szerűen végzik el azt! (A minta archiválása ekkor is ajánlott.)
  4. Ugyancsak megfontolandó főként az olyan fiatalabb tehenek vérmintáinak a begyűjtése, amelyeknek ugyan nincs tenyészüsző utódjuk, de még lehet.
  5. A vérmintákat le lehet venni és a DNS vizsgálatot elég csak konkrét esetben kérni, amikor arra szükség lesz (pl. a tenyészállatnak született tenyésztésre szánt üsző utódja).
  6. Van rá gyakorlat, hogy a tehén, vagy a tenyészüsző anyját vizsgálat nélkül elfogadjuk, mint valós őst, és csak az apára vizsgál a labor. (Ennek kb. 95 % a pontossága). A hazai labor automatikusan csak a feltételezett anya és apa mintáinak megléte esetén végzi el a vizsgálatot, de van olyan külföldi, ahol ez nem okoz gondot.
  7. A valószínű apák megadása érdekében a tenyészetben az adott időszakokban fedező bikákat össze kell gyűjteni. (Ez a tagjaink esetében nálunk is megvan.) Magyarországon a tenyészbikák származásvizsgálata 2007 tájt állt át DNS alapúra. A vizsgálat elvégzésének módszere a NÉbiH labor által kiadott származásvizsgálat igazolásról nem derül ki. Csak azok utódjait tudjuk beazonosítani, amely apáknak megvan a DNS kártyájuk. Ennek megerősítését a Genetikai Laboratóriumtól várjuk. Ez alapján dől el, hogy mely évben született üszőktől kezdhető el a kutatás.
  8. Olyan állatnál, ahol egy ősi sor kiderítésének van esélye, ott is javasoljuk megkezdeni a vizsgálatot, mert az állat jövőbeni borjának majd megkönnyíti a származási igazolás (pedigré) kiadását. Elősegíti az eljárás rutinszerűvé válását is.
  9. A NÉbiH 2300-as nyomtatványon (SZER Szarvasmarha Származásellenőrzési Rendszer Vizsgálatkérő Lap (csoportos)) kell megkérni a vizsgálatokat. A 3.a. pontban megadott címről minden további részletről információt kaphat az érdeklődő.
  10. Ha megérkezik a származás-vizsgálati eredmény, azt elektronikus formában mindenképpen küldjék el az Ügyvezetésre is! (Különösen, ha nem hazai laborban végeztették azt el.)
  11. Ha az összegyűjtött adatok alapján valamely állatokra már kiadható lenne a pedigré, annak elkészítését írásban igényeljék, mert csak megrendelő alapján készítjük el!
  12. Amennyiben további kérdés merülne fel a témával kapcsolatosan, szívesen segítünk!