Kondíció pontozás (USA)
Az állományműködés hatékonyságának javítása
(Írta Darrh BULLOCK, a Kentucky Egyetem docense, fordította Domokos Zoltán)
Charolais Journal 2000. október
A gyenge pontok kezelése minden vállalkozás működtetésénél fontos szempont, és ez alól természetesen a húsmarha ágazat sem kivétel. Emelkedő költségekkel és ezt nem követő bevételekkel a szarvasmarha tenyésztőknek állandóan ki kell értékelniük az ágazat irányításának gyakorlatát a költséghatékonyság szintjének megállapítása érdekében. Egy mindig költséghatékony ágazatmenedzselési technika – bár nem széles körben használt – a tehénállomány kondíciójának pontozása. A tehénállomány kondíciójának ponto>zása segít a takarmánygazdálkodásban (azokhoz juttatja a takarmányt, amelyeknek szükségük van rá), és korrektív intézkedések végrehajtása esetén javítja az állomány reproduktív teljesítményét. Az állomány menedzselésének ez a technikája kevés időt vesz igénybe, ugyanakkor nem igényel külön költséget, ráadásul alacsonyabb takarmányköltség mellett képes magasabb borjúszaporulatot biztosítani.
Miért van szükség a kondíciópontozásra?
Ha nem kívánja a kondíciópontozás (KP) alapján takarmányozási csoportokba szortírozni a marháit, akkor nem szükséges az idejét KP-re fecsérelnie. Azonban, ha ön meg akarja csinálni a KP-n alapuló csoportosítást, és az állatokat külön fogja kezelni, mindenekelőtt az állomány megjelenése és termelékenysége fog javulni.
Reprodukció. A később taglalásra kerülő, szaporodási teljesítményre irányuló kutatás kimutatja, hogy a tehenek optimális kondíciója 5 és 7 között van. Ezzel szemben az 5 alatti kondíciójú teheneknek alacsonyabb a reprodukciós teljesítménye. E tanulmány eredménye szerint a 7 feletti tehenek reprodukciós teljesítménye nem csökken, bár ha ebben a kondícióban tartjuk a teheneket az a takarmányforrások nem gazdaságos hasznosulását jelenti. Ezek a vizsgálatok kimutatják, hogy az ellés előtt és az újravemhesülés időszakában optimum alatti kondíciójú teheneknek csökken a reprodukciós teljesítménye. Ez alacsonyabb ellési %-ot és/vagy a két ellés közötti idő kitolódását fogja eredményezni. Nem jó ötlet a tehenek kondícióba hozásával várni a leellésükig. A tehén ekkor már egy takarmányozásilag stresszes állapotban vannak a csúcslaktáció következtében, így a laktációs igényei kielégítése, valamint az egyidejű kondícióba hozás bonyolult lehet. Az elsőborjas tehenek ezen kívül is figyelmet igényelnek, mivel a további növekedésük is külön energiát igényel.
A takarmányozás hatékonysága. A legtöbb tenyésztő a borjak választásakor minden évben különböző kondícióban találja a teheneit. Ha ezeket a teheneket együtt kezelik, akkor a termelés hatékonysága valószínűleg csorbát szenved. Ha a teheneket átlagos színvonalra takarmányozzuk, akkor a kövér tehenek kövérek maradnak és a vékony tehenek soványak. Amennyiben az állatokat úgy tartjuk, hogy a gyenge kondíciójú tehenek gyarapodjanak, akkor takarmányt pazarolunk a megfelelő és a túlkondícióban levő tehenek esetében. Ilyen körülmények között sohasem javasolnánk, hogy az állományt oly módon etessük, ami a túlkondícióban lévő tehenek kondíciójának csökkenéséhez vezetne, az állomány többi részére gyakorolt reprodukciós hatás következtében. Ezek miatt a nagyon fontos szempontok miatt a kondíciópontozásnak minden tenyésztő menedzselési tervében szerepelni kell.
Mikor kell a kondíciópontozást végezni?
Választáskor – az állomány gondozásának egyik eszközeként – javasolt a kondíciópontozás elvégzése. Ekkor a tehén éppen befejezte a tejtermelési periódust és remélhetőleg vemhes a következő borjával. Ez az a periódus a termelési ciklus során, amikor sok tehén a leggyengébb kondícióban van, ugyanakkor ez az optimális ideje, hogy megpróbáljuk az állatok elvesztett kondícióját visszahozni. Bár a vemhesség utolsó harmada némi takarmányozási megerőltetést ró a tehénre, ez mégsem olyan nagy, mint a laktáció. Ez szintén az az időszak, mely elvezet a borjazáshoz és az újra vemhesüléshez, és amint korábban említettem a tehenek kondícióban tartásához vagy súlygyarapodásához ez egy fontos időszak.
Hogyan végezze a kondíciópontozást?
A kondíciópontozás (KP) egyszerűen a tehén energiaháztartásának megbecsülése, ami alapvetően az állat zsírosságának becslésére terjed ki. A bírálat pontossága nem is annyira fontos, mint inkább a kondíció alapján történő rangsorolása, bár némi segítséggel a legtöbb tenyésztő meglehetősen pontos. A táblázatban bemutatott pontozási rendszer M. W. Richards és munkatársai kutatásain alapul, amelyet 1986-ban tettek közzé. Ez egy kilencpontos, a húsmarha-tenyésztésben általánosan használt módszer. Ez a rendszer a vizuális becslés és tapintás alapján nyújt tájékoztatást, bár a látottak alapján való becslés önmagában is megfelelő. (Lásd a mellékelt fotókat 4-7 KP-ú állatokról.) Az állatok lepontozása csak az első lépés, amit követnie kell a marhák takarmányozási csoportokba való szétválogatásának.
A KB alapján a takarmányforrásokat annyi féle szinten porciózhatja, amennyi módon óhajtja. Ha sokféle kondíciójú állatai vannak, akkor, akkor szükséges lehet három takarmányozási csoportba szortírozni az állatokat: az egyik a kondíciójavító, a másik kondíció megtartó, a harmadik kondíció csökkentő takarmányozásban részesüljön. A legtöbb tenyészet két takarmányozási csoport létesítését követeli meg: egyet az elfogadható kondíciójúaknak, egy másikat pedig azoknak, amelyeknél a kondíció javítása szükséges. Ebben a rendszerben, a megfelelő kondíció elérésekor a tehenek áttehetők a kondíció megtartó csoportba.
Gyakorlatias szabály, hogy megközelítőleg 45 kg gyarapodás emeli a kondíciópontszámot eggyel. Ehhez hozzáadódik a méhmagzat súlygyarapodása (magzat + magzatvíz), ami a vemhességi idő utolsó harmadában további közel 45 kg-ot jelent.
Szükséges-e selejteznem a gyenge, vagy túlkondícióban levő teheneimet?
Feltehetőleg nem. A szarvasmarha testkondíciója sok genetikai és környezeti faktor ellenőrzése alatt áll. Két fő szempont a tehenek selejtezésére, a genetikai és a pénzügyi ok, attól függően, hogy közelítjük meg a kérdést.
Genetikai szempont. Sok genetikai faktor és genetikai – környezeti interakció (kölcsönhatás) hatásától függ, hogyan tartja egy tehén a kondícióját. Először is a tehén testkondíciója közvetlenül genetikai ellenőrzés alatt áll. Más szavakkal: genetikai különbségek vannak a szarvasmarhák hústermelő képességei között, és a takarmányhasznosításban meglévő különbség eredményezi néhány tehénnél, hogy kövérebb, mint a többi. Vannak egyéb, a kondícióra közvetetten ható genetikai faktorok is, mint például a felnőttkori méret, a borjú növekedési üteme és a tejelőképesség. Azoknak a teheneknek, amelyek nagyok, nagymennyiségű tejet termelnek, valamint nagy borjút nevelnek, sokkal nehezebb megtartaniuk a kondíciójukat, még kiegészítő takarmányozás mellett is. Mindamellett, ne vezesse félre az a közkeletű hit, hogy egy választáskor kövér tehén gyenge tejtermelő munkát végzett, mivel nem szükségszerűen ez az oka. Valójában azt szeretnénk, hogy a teheneink jó tejtermelők legyenek, miközben megtartják a kondíciójukat is. Ha egy tehén nem tudja megtartani a kondícióját, és nem vemhesült újra, nem számít, hogy előzőleg milyen jó borjút nevelt.
Pénzügyi szempont. Ha egy olyan tehene van, amit minden évben kiegészítő takarmánnyal kell etetni, hogy újra fogamzóképes kondícióba kerüljön, akkor önnek fel kell becsülnie, hogy vajon a tehene gazdaságosan termel-e, vagy sem. Ha a kondícióromlásnak az az oka, hogy mivel nagy borjút nevel minden évben, talán gazdaságosan termel, de ha a túlzott kondícióromlás csak azért következik be, mert rosszul hasznosítja a takarmányt, akkor valószínűleg itt az ideje a selejtezésnek.
Vegyük tekintetbe, hogy a gyenge, vagy túlságosan zsíros kondíció nem biztos, hogy az állat hibája. Ha az állomány egészével probléma van, itt az ideje újragondolni a takarmányozási programot.
Az alsó szint menedzselése
A testkondíció pontozás egy egyszerű és nem drága eszköze az ön szarvasmarha-tenyészetéből származó profit növelésének. Ez a menedzselési gyakorlat annyira egyszerű, mint látvány alapján felbecsülni a teheneket, két takarmányozási csoportba osztani őket, és annak megfelelően takarmányozni. Mindaz, amit ön ettől kaphat: a takarmányforrások jobb elosztása, jobb reprodukciós teljesítmény és még egy eszköz, mely segít az ön tehénselejtezési döntéseinek meghozatalában. Ez a választási időszak alkalmas arra, hogy ezt az állománykezelési, menedzselési eszközt is bevesse a tenyészetében.
A testkondíció pontozás kategóriái (KP)
Vékony kondíció
- Nagyon sovány: nem érzékelhető zsír a gerinc felett, a csípőn vagy a bordákon. A farbúb és a bordák meglehetősen kiállnak.
- Gyenge: még nagyon sovány, de a farbúb és a bordák már nem állnak ki annyira. A gerinc még éles, de már van némi szövet a gerinc felett.
- Vékony: mikor a bordák még elkülöníthetők, de már érintés esetén nem olyan élesen. Már némi zsír is található a gerinc mentén és a farbúb felett.
Határeset kondíció
- Kissé sovány, mikor a bordák egyesével már nem láthatóak. A gerinc még kiálló, de inkább körkörös tapintású, mint éles. Van némi zsír a bordák és a csípőcsontok felett.
- Optimum / közepes kondíció
- Közepes, alapvetően jó megjelenésű. Szivacsos tapintású a bordákat fedő faggyúréteg és a farbúb mindkét oldala faggyú borítottságú.
- Jó közepes, mikor erőteljes nyomás alkalmazása szükséges a gerinc megérzéséhez. A bordák és a farbúb fölött nagy mennyiségű faggyú van jelen.
- Jó, amikor a tehén húsosnak tűnik és némi faggyú is van rajta. Szivacsos faggyúréteg van a bordák felett, és a farbúb körül. A faggyúfoltok nyilvánvalóvá válnak.
Zsíros kondíció
- Kövér, mikor húsos és túlkondícióban van. A gerincet szinte lehetetlen kitapintani. Nagy faggyúdepók vannak a bordák felett és a péra alatt. Egyenetlen faggyúréteg található a testfelszínen.
- Elhízott, különlegesen- pocsékolóan kövér, néhol kiemelkedően sok faggyúréteg és gátlón kövér a megjelenése. A farbúbot és a csípőcsontokat teljesen betemeti a faggyú. A csontstruktúra többé már nem látható. Az állatok mozgásképessége megromlik.