Útmutató a Breedplan tenyészértékek értelmezéséhez

Írta Török Márton. Közzétéve itt: BreedPlan

JELENTÉS

A magyarországi charolais állomány 2012-es genetikai értékelésről

Készítette az Agricultural Business Research Institute (ABRI), a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete által rendelkezésre bocsátott pedigré és teljesítmény adatok (melyeket a tagjai "önbevallás"-szerűen bocsátottak rendelkezésre) alapján.

Fordította: Domokos Zoltán

Bevezetés

Ez a jelentés egy összefoglalót tartalmaz a Breedplan-ről, a tenyészértékszámítás módszeréről, amit a legutóbbi Breeadplan elemzésénél használtak a magyar charolais állomány esetében. Ezzel a tenyészetek és a vásárlók tenyészetközi genetikai értékekkel (tenyészértékekkel) (TÉ) vannak ellátva.

A Breeadplan TÉ-et becsül az egyedek számára (Estimated Breeding Values - EBV = TÉ). Felhasználja az összes rendelkezésre álló teljesítmény- és tenyésztési adatot az egyedről, utódairól, azok rokonairól, a genetikai kapcsolatokról bizonyos tulajdonságok között és a pedigré kapcsolatokról az állatok és az állomány között. Teljesítmény adatok megközelítőleg 30 000 állatról és 109 tenyészetből kerültek értékelésre az elemzésben. A TÉ elemzés számításba veszi a menedzsment környezethatásokat és más nem genetikai hatásokat is. A Breeadplan a legjobb torzítatlan lineáris adatelemzéssel (BLUP) biztosítja az állat TÉ kiszámítását. A TÉ-ek minden egyes tulajdonságra nézve egy bázishoz viszonyítva kerülnek meghatározásra, amely bázis egy adott év átlagos TÉ-ét veszi alapul.

A Breeadplan TÉ-ek 10 gazdaságilag fontos tulajdonságra nézve kerültek közlésre ebben a jelentésben. Közöl egy teljes kimerítő listát a tulajdonságokra nézve minden egyes kiválasztott állat esetében, bár a csoportos TÉ-ek a relatív termelést lehető legjobban közelítik az adott tulajdonságra nézve. A csoportos TÉ-ek elemzéseit a strukturális állóképességgel, termékenységgel, felnőttkori mérettel, izmoltsággal összefüggésben használjuk, ami sokat segít a tenyésztési döntések meghozatalában.

Az elemzés

A TÉ-et, amelyeket ebben a genetikai jelentésben közreadunk, a Breeadplan software 4.2-es verziójával készítettük. Ez a modell a BLUP (Best Liner Unbiased Prediction) technológiának egy haladó változata, mely tenyészetek közti genetikai értékelést végez a húsmarhák között és az AGBU, a New Englandi Egyetem Állatgenetikai és Tenyésztési csoportja dolgozta ki. A Breeadplan programnak ez a verziója a következő hangsúlyos szempontokat is magában foglalja, bár ezek közül nem mindnek van kiemelkedő jelentősége a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete Breeadplan elemzése szempontjából, mivel néhány esetben nem állnak rendelkezésre adatok:

• -újragondolt karkasz paraméterek a BEEF CRC legújabb kutatásainak feldolgozásával
• -újragondolt korrekciós faktorok
• -a herekörméret méréséhez figyelembe vett maximális kor megnövekedett 700 napra
• -a minimális karkasz súly 200kg-ról 150kg-re csökkent
• -továbbfejlesztették a felnőttkori súly méréséhez a csoportosítási technológiát oly módon, hogy a tehenek adatait csak akkor használjuk föl, ha van a borjának választási súlya és a választás körüli két héten belül történt a tehén mérlegelése
• -a program képes a takarmányhasznosító képességre is tenyészértéket számítani
• -a kezelhetőségre is ad TÉ-et
• -import állatok esetében a lényeges TÉ információkat fokozott mértékben figyelembe veszi a program

A Breedplan program az elemzés során további lényeges szempontokat követ:

1.Bika-tenyészet kölcsönhatás

Annak, hogy különböző tenyészetekben ugyanannak a bikának az ivadékai termelési szintje eltérő, van egy bizonyos kicsi, de szignifikáns valószínűsége. Ezt hívják bika-tenyészet kölcsönhatásnak. Például egy bika, amit csak egy tenyészetben használnak, lehetséges, hogy nem teljes mértékben jeleníti meg a nagyüzemi módszerrel kiszámított TÉ-et, mivel hogy az adott bika és az adott tenyészetben, adott menedzselési környezetben levő tehenek eltérően kombinálódnak. Jóllehet, ez általában csak egy kicsi hatást jelent, mégis fontos, hogy figyelemmel legyünk erre egy tenyészetek közi, több tenyészetet magába foglaló genetikai értékelés során.

2.Heterogén variancia

Ez egy technikai terminológia, ami adott tulajdonságokon belül megfigyelt variációk mennyiségét standardizálva írja le. Ezt a standardizálást főleg olyan tulajdonságoknál alkalmazzuk, mint a faggyússág, ahol a mért állatokon csak kis mennyiségű varianciát találunk. Ahol a borjak nem mutatnak nagy varianciát az aktuális mérés során, ott az állatok között ténylegesen megfigyelt különbségeket lehetőség van bizonyos mértékig felnagyítani, hogy a TÉ különbségek értékelhetők legyenek.

3.Felnőttkori tehénsúly

A felnőttkori tehénsúly TÉ-ét a borjú választási súly mérése környékén történt tehén mérlegelés alapján számítjuk. A felnőttkori tehénsúly TÉ-e szoros korrelációban van a 600 napos súly TÉ-ével. Addig is, amíg a takarmányozás hatékonyságával foglalkozó kutatási eredményekre várunk, a felnőttkori tehén TÉ a fenntartási költségek indikátora lehet egy tenyészeten belül. Más adatok hiányában a tehén fenntartási költsége durván arányos a felnőttkori súly tenyészértékével. Nyilvánvalóan a takarmányozás hatékonyságát, vagy a takarmánybeviteli méréseket kell használni, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.

A tinótartóknak [vagy azoknak, ahol (pl. Franciaországban) a fiatal tehén jelenti a legértékesebb hús kategóriáját], akik állataik testméretének növelésében érdekeltek, szintén hasznos a felnőttkori súly TÉ.

4.Karkasz

A 4.2-es verziójú Breeadplan lehetővé teszi a vágóhídi karkasz adatok információinak a felhasználását is, ugyanúgy, mint az élő állatok ultrahangos mérési eredményeit. Ahol rendelkezésre áll, ott egyaránt felhasználható a szkennelési és a vágóhídi adat is egyazon TÉ kiszámításához.

A karkasz TÉ-ek a következőket foglalják magukban:

• Karkasz súly
• EMA - hosszú hátizom terület (cm²)
• Bordaközi faggyú
• Farfaggyú
• RBY - színhús aránya %
• IMF márványozottsági százalék
• A karkasz súlyokat 650 napos súlyra korrigáljuk, ami szoros korrelációban van a súlyra számított tenyészértékkel

Más karkasz adatok TÉ-eit 300 kg-ra korrigált karkaszra standardizáljuk. Ez a definíció felel meg leginkább a piaci követelményeknek és a tenyésztők ezt értékelik legegyszerűbben arra nézve is, hogy hogyan hat a TÉ a végső termékre, a húsra. Az EMA TE, amit standardizált súlyban fejezünk ki, kifejezi az állat szemmel látható izmoltságát. Éppen ezért a nagyobb EMA TÉ nagyobb izmoltságot jelent.

RBY (színhús termelési %) a kiskereskedelem számára felhasználható arányt jelenti a karkasz súlyhoz viszonyítva. Az RBY szoros korrelációban áll az EMA-val (hosszú hátizom területtel) a faggyúsággal és a súly TÉ-kel.

Az IMF (márványozottság) %-ban fejezi ki a faggyússág mennyiségét a hosszú hátizomban. Közvetlen adatokat nyerhetünk akár a vágóhídról vagy az élő állatok akkreditált technikussal történő szkennelésén keresztül.

A jelentés

Az apák TÉ-einek listája 209 apa 10 tulajdonságára terjed ki. Azoknak az egyedeknek lehetséges a listában történő szerepeltetése, melynek az elmúlt 6 évben ivadéka született és legalább 1%-os az ismételhetősége a növekedési tulajdonságok TÉ-inek (200, 400, 600 napos súly) vonatkozásában. Az apa csak abban az esetben kap egy tulajdonságra TÉ-et, ha megvan legalább a saját és minimum egy ivadékának az adata az adott tulajdonságra nézve és az ismételhetősége legalább 20%. Saját ivadék hiányában az ismételhetőségnek legalább 50%-nak kell lenni a jelentett TÉ tekintetében.

Adott tulajdonságban kiemelkedő apák TÉ-ei az összesített apalistában be vannak keretezve, az apának az adott tulajdonságra nézve minimum 60%-os ismételhetőséggel kell a legjobb 20%-on belül lennie ahhoz, hogy megkapja ezt a jelet.

Ezek a listák nem tesznek kísérletet arra, hogy a legjobb állatokat azonosítsák az ön tenyésztési programja számára. Önnek kell meghatároznia a TÉ-eknek azt a lehetséges legjobb kombinációját, ami legjobban illik az ön tenyésztési programjába.

Ahhoz hogy kiválasszunk egy állatot az ön tenyésztési programjába, mindenek előtt az állat termelését kell figyelembe venni. Vegye figyelembe az állat összes TÉ-ét és használja ezeket az adatokat annak előrejelzésére, hogy az adott állat hogyan fogja az ön állományát fejleszteni.

A TÉ-ek ismételhetősége, megbízhatósága

A TÉ-ek meghatározásával történik a tenyészértékek becslése. A TÉ-eket azért csak becsüljük, mivel lehetetlen 100%-ban előre jelezni egy állat genetikai értékének valószínűségét - és éppen ezért egy adott párosításból született utód genetikai valószínűségét is.

Egy TÉ valószínűsége 2 lényeges összetevőn múlik:

1. az adott tulajdonság örökölhetőségén, tehát egy állat felsőbbrendűségének az az aránya, ami átmegy az utódjába
2. a rendelkezésre álló teljesítmény adatoknak, információknak a mennyisége az egyed és rokonai tekintetében

Egy bizonyos TÉ ismételhetősége növekszik az egyed és rokonai a termelési, teljesítményi adatmennyiségének növekedésével. A következő példák jelzik, hogy az ismételhetőség hogyan változik az ivadékok és rokonok számával összefüggésben.

Ha az egyedüli rendelkezésre álló információ egy állatról annak saját teljesítménye egy bizonyos tulajdonságra nézve, melynek örökölhetősége 30 % (h² = 0,30), az ismételhetőség 50% (r = 0,50) lesz (feltéve, hogy az állat egy átlagos kortárscsoportban van). Abban az esetben, ha még ezen kívül 10 apai féltestvérről is tudunk információt (különböző állatok ugyanattól az apától) és két anyai féltestvérről (különböző állazok ugyanattól az anyától), akkor az ismételhetőség 61%-ra nő. Ha ezen kívül még 10 ivadékról is tudunk információt, az ismételhetőség 71%-ra nő. Vegyük figyelembe, hogy olyan állatoknak, amelyek apja TÉ-ének magas az ismételhetősége, a saját ismételhetősége magasabb lehet, mint az 1. számú táblázatban bemutatott.

Minél magasabb az ismételhetősége egy bizonyos TÉ-nek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a becsült TÉ közel van az állat valódi TÉ-éhez (amit egyébként sosem tudunk pontosan). Van egy kis kockázata, hogy egy egyed ivadékainak teljesítménye nagy ismételhetőségű TÉ-kel nagyon el fog térni a jelzett TÉ-től. Másként mondva: egy egyed ivadékainak átlagos teljesítménye – alacsony ismételhetőségi értékkel – lehetséges, hogy teljesen el fog térni a jelzett TÉ-től.

1. sz. táblázat Egy 30%-os örökölhetőséggel (h²= 0,3) bíró tulajdonság ismételhetősége (400 napos súly)

Egy adott tulajdonság ismételhetősége és ennek az örökölhetősége felhasználható a TÉ megbízhatósági intervallum számítására. A 2. számú táblázat mutatja a lehetséges eltéréseket az adott TÉ-ben (amit standard hibaként emlegetnek = mintavételi eloszlás szórása) különböző ismételhetőségi szintek esetén.

Statisztikailag 67% a valószínűsége, hogy egy állat valódi TÉ-e ±1 standardhibán belül lesz és 96%-os a valószínűsége, hogy 2 standardhibán (szórás) belül lesz.

2. sz. táblázat: egy bizonyos tulajdonság különböző ismételhetőségi szint melletti standard hibái

Például ha a 600 napos súly TÉ-ét nézzük, ami 99%-os ismételhetőséggel van jelentve, 67% a valószínűsége annak, hogy a valódi TÉ ± 3,5 kg-on belül lesz a jelzetthez képest. Továbbá 96% a valószínűsége, hogy a valódi TÉ 2 szóráson belül, vagyis ±7kg-on belül lesz (2x3,5 kg =7 kg). Ez azt jelenti, hogy amennyiben további információ is van erre az állatra nézve, pl. ivadék, a TÉ ±3,5kg-on belül az esetek 67%-ában lesz és ±7kg-on belül az esetek 96%-ában.

TÉ-ek a következő tulajdonságokra nyerhetők a Breeadplannel

Könnyűellés TÉ-e:(CE) az ellés lefolyás kódok, a születési súly és a vemhességi idő alapján számítódik. Minél nagyobb a TÉ annál kedvezőbb, ez jelzi a könnyűellést.

A könnyűellés direkt hatása: jelzi az egyed befolyását az ivadékai születésének lefolyására

A könnyűellés lányokon kifejtett hatása: jelzi, hogy az adott egyed leányai ellésének lefolyása hogyan tér el az átlagtól.

Vemhességi idő TÉ-e (nap): a mesterséges termékenyítés adatain alapul, az alacsonyabb negatív TÉ a könnyebb ellést jelzi és a születés utáni nagyobb növekedést.

Születési súly TÉ (kg): jelzi a születési súly genetikai potenciáját. Minél kisebb a születési súly TÉ-e annál kisebb a születési súly potenciálja az apa ivadékaiban.

200 napos tejtermelés TÉ-e (kg): azt az extra borjúsúlyt jelzi, amit az apa leányaira gyakorolt genetikai hatása a tejtermelésen és az anyai tulajdonságokon keresztül fejt ki. Átlag feletti 200 napos tejtermelésű tenyészértékkel rendelkező bikáktól átlag feletti tejtermelési potenciával rendelkező leányokat várunk. Hogy a névadó állományban növeljük a tejtermelő képességet, ahhoz válaszunk jóval az adott tenyészet átlaga fölötti TÉ-ű bikákat és lehetőleg nagy megbízhatósági értékkel. Egy állat 200 napos tejtermelési TÉ rendszerint kevésbé megbízható, mint a növekedési TÉ-ek, mivel e tulajdonság örökölhetősége alacsonyabb és időben később jelentkezik a lányok borjazása, mely a TÉ kiszámításához szükséges.

200 napos növekedés TÉ-e (kg): egy állat növekedési genetikai potenciáljának becslése választásig. Ezt a tulajdonságot akkor kell hangsúlyozni, ha a borjakat kis súlyban értékesítik. Az ivari koraérésre utaló adatokat ez esetben szintén fontos figyelembe venni.

400 napos súly TÉ-e (kg): egy állat növekedési genetikai potenciáljának becslése éves korig. Ezt a tulajdonságot akkor kell hangsúlyozottan figyelembe venni, amiikor éves kor körüli értékesítés jellemzi a tenyészetét, vagy amikor növelni kívánja a borjainak a súlyát.

600 napos súly TÉ-e (kg): egy állat növekedési genetikai potenciáljának becslése felnőtt korig. Ezt a tulajdonságot abban az esetben kell fokozottan figyelni, ha nagy súlyú hizlalást folytat, vagy az ivadékok növekedési potenciáját növelni szeretné.

Felnőttkori tehénsúly TÉ-e (kg): a genetikai differenciát becsli az 5 éves tehenek súlya között. A bikák esetében ez a TÉ a leányai följegyzett súlymérési adatain alapul (a borjai választás ± 2 héten belül).

Herekörméret TÉ-e (cm): a hímivarúak termékenységének jelzésére szolgál, ami részben átmegy a nőivarú rokonságba is. Nagyobb herekörméret a bikák esetében jobb termékenységet jelent és hamarabb következik be az ivarérés, mind a bika - mind az üsző ivadékok estében.

A következő borjazásig eltelt napok TÉ-e (nap): a nőivarúak termékenységének indikátora, mely a bikával történt első találkozásról a rákövetkező ellésig az átlaghoz képest eltelt időt jelzi.

*Karkasz súly (CW) TÉ-e (kg): a genetikai különbségek indikátora a 650 napra standardizált karkasz súlyok alapján.

*Hosszú hátizom terület (EMA) TÉ (cm²): 300 kg-ra korrigált karkaszra vetített hosszú hátizom terület genetikai potenciáját jelzi. Viszonylag magasabb hosszú hátizom területtel rendelkező apák TÉ-étől azt várjuk, hogy jobban izmoltak és magasabb színhús kitermelési százalékúak lesznek az ivadékai, ugyanakkora karkaszsúly esetében, mint egy kisebb hosszú hátizom területű apa esetében.

*Bordaközi és farfaggyú (RIB, RUMP) TÉ (mm): megmutatja egy állat 300 kg-ra standardizált hasított felének genetikai potenciáját faggyú vastagságra nézve. Apák alacsony, vagy negatív faggyúvastagsági TÉ-kel várhatóan soványabb ivadékot termelnek, bármely karkaszsúlyban, mint a nagyobb TÉ-kel rendelkező apák. Ez a tulajdonság utal az ivari koraérésre is.

*Színhús kitermelési (RBY) TÉ (%): jelzi az állatok genetikai potenciájában levő különbséget a 300 kg-ra standardizált karkaszból kinyerhető színhús tekintetében. Magasabb TÉ-kel rendelkező apáktól nagyobb színhús termelést várunk.

*Márványozottság (IMF) TÉ (%): izmon belüli faggyúmennyiség tekintetében jelzi az állatok közötti genetikai különbséget, 300 kg-ra standardizált karkaszra vetítve, pozitív TÉ-kel rendelkező apáktól nagyobb márványozottsági százalékkal rendelkező utódokat várunk.

*= ezeknek a tulajdonságoknak a TÉ-ei teljesítményadatok hiányában jelenleg nem állnak rendelkezésre a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete és tagjai számára.

Az állatok termelésének összehasonlítása a TÉ-ek használatával

A TÉ számok olyan eszközt adnak a kezünkbe, amelyik segít a még megalapozottabb döntések meghozatalában a tenyészállatok kiválasztása során. Ebben a jelentésben 10 fontos tulajdonságra kapunk TÉ adatokat. A felhasználó mindig tartsa szem előtt, hogy sok más fontos tulajdonság, mint pl. a strukturális állóképesség is befolyásolja a szakszerű döntés meghozatalát.

 1.A TÉ-ek felhasználása egy apa és anya párosítása kimenetelének előrejelzésére

Könnyű megtenni. Vegyünk egy bikát +30 kg-os 600 napos súly TÉ-kel. Átlagosan a genetikai értékének felét örökíti erre a TÉ-re nézve, azaz (+ 15kg-ot) az ivadékaiba. Az anya szintén 50 %-kal járul hozzá a borjú genetikai készletéhez. Ha az anya 600 kg súly TÉ-e +10kg, ekkor a borjú +5kg-ot kap az anyától. E példa alapján a borjútól 15+5, azaz +20 kg 600 napos súly TÉ-et várunk.

 2.Hasonlítsuk össze 2 bika TÉ-eit

Az első bika 600 napos súlyának TÉ-e +40 kg, a másodiké +10 kg. A különbség 30 kg. Ennek a fele megy át az ivadékokba, azaz az első bikától származó borjaktól 15kg-val nagyobb átlagos 600 napos súlyt várunk, mint a második bikától, abban az esetben, ha az anyák hasonló genetikai értékűek és ugyanabban a tenyészetben, környezetben hasonló körülmények között termelnek. Egy 30 borjúból álló csoportban ez a különbség 450 kg élősúlyt jelent a vágóhídra szállításkor.

 3.Az apák összehasonlítása a magyarországi charolais átlagos genetikai szintjével

A fajta jelenlegi átlagos genetikai szintjét az utolsó teljes zárt évben (2010) született borjak átlagos TÉ-e határozhatja meg. Ezek a TÉ-ek a 3. számú táblázatban kerülnek közlésre és ugyanígy megtalálhatók a tenyészbika listák minden egyes oldalának az alsó sorában.

3. sz. táblázat: A 2010-ben született borjak átlagos TÉ-ei (az elemzés 2012-ben Group Breeadplan-nel készült, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete számára)

Abban az esetben, ha ön egy +17 kg-os 400 napos súly TÉ-ű apa használatát választja, a 3. számú táblázat megmutatja önnek, hogy ez a bika a fajta jelenlegi átlagos genetikai szintje fölött van a 400 napos súly TÉ tekintetében. Ha összehasonlítjuk ezt a 400 napos korban +17 kg TÉ-ű apát a 4. számú táblázatban (a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületén belül Group Breedplan-nel számított TÉ-ek gyakorisági sora) közölt adatokkal, megállapítható, hogy erre a tulajdonságra nézve ennek az állatnak a genetikai szintje – a 2010-ben született borjak alapján – a legjobb 30 %-on belül van.

4. táblázat

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületén belül Group Breedplan-nel számított TÉ-einek gyakorisági sora

Ezt a táblázatot arra használjuk, hogy megnézzük az adott állat rangsorát a 2010-es évi borjak közti gyakoriság értékelése érdekében. Ez a táblázat a fajtának, mint egésznek az aktuális genetikai szintjét mutatja. Pl. az az állat, amelynek a 400 napos súly TÉ-e +17, az állomány első 30%-ában található.

Állomány kapcsolatok

A Group Breedplan elemzések során lényeges szempont az állományok közötti genetikai kapcsolat ellenőrzése. Ez az állományok közötti genetikai (pedigré) kapcsolat teszi lehetővé az állományok közötti összehasonlításokat.

A genetikai kapcsolatot mind az apa mind az anya okozhatja, bár az apák általában sokkal inkább hozzájárulnak a genetikai kapcsolat létrejöttéhez – a mesterséges termékenyítés által. A Group Breedplan elemzés a rendelkezésre álló információktól függetlenül kalkulálja a genetikai kapcsolatot. Ahhoz, hogy egy teljesítmény ellenőrzést végző állomány genetikai kapcsolatba kerüljön a többivel, nagy vonalakban a következő dolgokra van szükség:

1. Ebből a genetikai értékelő jelentésből legalább 2 olyan apának a használata, amely legalább 75%-os ismételhetőséggel legalább a 200, 400, vagy 600 napos növekedési tulajdonságra rendelkezik adattal, és legalább 2 másik teljesítményelemzést végző állományban is használták.
2. Van legalább 15, vagy esetleg mégtöbb teljesítmény adattal rendelkező ivadéka (legalább 200 napos súly) ezen apák mindegyikétől. Fontos rámutatni, hogy kis állományok több év alatt is összegyűjthetik ezeket az adatokat.

A 2012. évi elemzés statisztikája

5. számú táblázat A 2012. évi Magyar Charolais Group Breedplan-ben elemzésbe vont adattípusokról tartalmazza az összefoglalót

*=állatok legalább 1 megfigyeléssel

Megjegyzés: a Magyar Charolais Breedplan eredményeket a NSW Agrártudományi Egyetem New England Állatgenetikai és Tenyésztési csoportja által fejlesztett szoftverrel kalkulálták. A Meat and Livestock Australia támogatja a Breedplan kutatásokat.

• Előző
• Következő