A charolais védjegy

Közzétéve itt: Marketing

A CHAROLAIS VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYOZÁSA

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete védjegyet hozott létre annak érdekében, hogy az egyesület tagjai által előállított jó minőségű marhahús versenyképességét ezzel is javítsa. A védjegy használatára – meghatározott időre szóló – jogot csak annak a tenyésztőnek az állatai és az a vágóhíd valamint vendéglátó-ipari egység kaphat aki (amely) teljesíti az egyesület feltételeit.

A védjegy használatára az a vágóhíd és vendéglátó-ipari egység jogosult, amely teljesíti a meghatározott feltételeket.

1. A védjegy használatának feltételei
   1. vágóhíd részére:
      1. A védjegy használatára engedélyt kap a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületétől (a továbbiakban MCTE)
         1. A használat joga két évre szól, és kérésre meghosszabbítható.
         2. A védjegyet – jogdíj ellenében – az MCTE biztosítja.
      2. Az állat magyar charolais, vagy charolais fajtájú.
      3. Az állat tenyésztője tagja az MCTE-nek
      4. Az egyed azonosítható és termelésellenőrzésben állt
      5. Kor szerint:
         1. A bikák nem idősebbek 24 hónapos kornál
         2. A nőivarú állatok hét évesnél nem idősebbek.
      6. Az állat takarmánya megfelelt a takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról rendelkező 1995. évi XCII. törvény előírásainak, és a vágást megelőző 90 napon belül nem kapott a hús érzékszervi minőségét hátrányosan befolyásoló minőségű, vagy fajtájú takarmányt.
      7. A vágást megelőző 90 napon belül az állat nem kapott semmilyen gyógyszert, antibiotikumos hozamfokozót. Az állat(ok) élete(ük) során nem kapott(tak) hormon hatású készítményt.
      8. Az EUROP minősítés szerint “E”, “U”, kategóriák valamelyikébe tartozik
      9. A vágóhíd a vágás előtt és során teljesíti a megadott feltételeket.
         1. Előírásszerű pihentetés (24 óra) és kezelés (itatás 6 órán belül) vágás előtt
         2. Teljesíti a vágómarhák vágás utáni minősítésével foglalkozó 9/1994. (III. 10.) FM rendelet előírásait
         3. Biztosítja a vágás utáni gyors +6 ° c. maghőmérsékletre hűtést
         4. A negyedelést:
            1. pisztoly comb csontos hátszínnel – Francia eleje
            2. igény szerint végzi.
         5. A bontást:
            1. hártyára csontozva, húsrészenként egyesével csomagolva,
            2. igény szerint végzi.
         6. Térbeli és időbeni elkülönítéssel biztosítja a húsok azonosíthatóságát a bontást követően is.
         7. A húsrészek kicsomagolásakor a csomagon feltünteti
            1. a védjegyet
            2. az állat azonosító adatait:
               1. Tenyésztő neve, címe
               2. Az állat azonosítója
               3. Születési idő
               4. Ivar
               5. Fajta: (charolais – magyar charolais)
               6. A takarmányozás módja:
                  (extenzív – legelő fű, széna, hozamfokozóktól mentes,
                  intenzív – szálas-, tömegtakarmány, abrak, engedélyezett hozamfokozók, egyéb takarmány-kiegészítők)
               7. A vágást megelőző 90 napon belül felhasznált takarmányok: pl.: legelő fű, réti széna, lucernaszéna, silókukorica szilázs, fűszenázs, gazdasági abrakkeverék, “Környei hizlaló II. táp” stb.
               8. A levágás és feldolgozás helye
               9. dátuma
         8. Nyilvántartást vezet arról, hogy a védjegyezett húsok hová kerülnek
            1. Hová, kinek
            2. Az egyed azonosítója (amelyikből származik)
            3. Értékesített húsmennyiség
            4. Előre csomagolt húsok száma, vagy “csomagolás nélkül” jelzése
            5. Ha étterembe szállították, a húsmennyiséggel otthagyott etikettek száma (az átadás-átvételt igazolni kell)
         9. Értékesítéskor a számlán egyértelműen feltünteti, hogy mely tételek “védjegyképesek”
      10. A hatósági állatorvos
          1. a helyszínen ellenőrzi az előrecsomagolt húsok védjegyezettségének jogosságát,
          2. a termék minőségét.
          3. Az egyesület által kiadott, sorszámmal ellátott pecséttel ellátja a “védjegyképes” negyedelt marhákat
      11. Köteles kérésre bemutatni a nyilvántartását az MCTE részére
      12. Amennyiben nem előírásszerű az etikettek használata, a használati jog visszavonható.
   2. A védjegy használatának feltételei vendéglátó-ipari egység részére:
      1. A védjegy használatára jogosító minőségű, “védjegyképes” húst az MCTE által engedélyezett vágóhídtól szerzi be
      2. A védjegyet, melyet a szállítótól kap, csak a jogosított termékekre használja fel
      3. Az MCTE által kiadott védjegy használatára jogosító okmányt nyilvános helyen kifüggeszti, vagy az étlapban (annak másolatait) elhelyezi.
      4. Napi nyilvántartást vezet a védjeggyel felszolgált étel adagszámáról a következők szerint:
         1. A vágóhíd neve
         2. Az érkezett hús mennyisége
         3. Számlaszám
         4. Dátum
         5. A hús megnevezése
         6. A hús mennyiségével együtt átvett etikettek száma
         7. Felhasznált etikettek száma (naponta) [megegyezik az adagok számával]
      5. Amennyiben nem előírásszerű az etikettek használata, a használati jog visszavonható.

A hús fogyasztását +2 - +4 C^o -on történő tárolást követően, a vágás utáni 8. naptól javasoljuk.

• Előző