1. A tagsági viszony megszűnése és megszüntetése:

10.1.) A tagsági viszony megszűnik:

1. a)az egyesület megszűnésével
2. b)a természetes személy halálával
3. c)jogi személy jogutód nélküli megszűnésével

10.2.) A tagsági viszony megszüntethető:

1. a)a tag kilépésével

aa) A tag kilépési szándékát 6 hónappal korábban köteles az egyesület elnökéhez címezve, írásban bejelenteni. A megszűnés időpontja így félév végére, vagy év végére vonatkozhat.

1. b)a tag kizárásával.

ba) A közgyűlés kizárhatja azt a tagot, aki hat hónapon át a tagdíjfizetéssel késedelemben van, de a tagdíjat a kizárás napjáig meg kell fizetnie.

Tagdíj nem fizetése miatt a tagot írásban határidő biztosításával fel kell szólítani a fizetésre, illetve a felszólításnak tartalmaznia kell, hogy a tagdíj fizetés elmaradása esetén a tagsági jogviszony megszüntetésre kerül.

bb) A közgyűlés kizárhatja azt a tagot is, aki az egyesület céljainak a megvalósulását jelentős mértékben, vagy tartósan akadályozza, tagsági viszonyából eredő feladatait közgyűlés határozatait nem teljesíti, illetve az egyesületen kívül olyan tevékenységet végez, mely annak céljaival ellentétes. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Fegyelmi Bizottságról szóló rész tartalmazza.

bc) Kizárással történő tagsági viszony megszűnése esetén 3 évig a kizárt tag nem vehető fel az egyesületbe.

1. c)A tagsági viszony megszűnése a tagdíj visszatérítésére nem jogosít. A tagsági viszony megszűnése esetén az egyesülettel kötött egyéb szerződések hatályban maradnak, a kívülállókra vonatkozó szolgáltatási formákban és feltételekkel.

III. Az egyesület szervezete

1) Közgyűlés

2) Elnökség

3) Felügyelő Bizottság

4) Tenyésztési Szakbizottság

5) Fegyelmi Bizottság

Tisztségviselőknek minősülnek az Elnökség és Felügyelő Bizottság tagjai.

Összeférhetetlenség

A Közgyűlés, az Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 8:1 § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.

1. A Közgyűlés
   
   Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely a természetes személy tagokból és jogi személy tagok képviselőiből áll.
   
   
2. A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
   
   

-       az egyesület tisztségviselői közül az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak titkos szavazással történő megválasztása,

-       a gazdálkodásról szóló beszámoló és költségvetés jóváhagyása,

-       döntés más egyesülettel való egyesülésről,

-       az egyesület megszüntetéséről való döntés,

-       alapszabály jóváhagyás, módosítás,

-       egyesületi tagdíj felülvizsgálat, döntés annak módosításáról,

-       Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása,

-       Tenyésztési program és Törzskönyvezési szabályzat jóváhagyása, módosítása,

-       döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály hatáskörébe utal.

1. A közgyűlés működése:
   
   

Az Elnökség által meghatározott időpontban szükség szerint, de évente legalább egyszer az egyesület elnöke hívja össze.

Össze kell hívni törvényben meghatározott esetekben is.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani akkor, ha:

i) A tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével azt kéri,

ii) Az elnökségi tagok legalább egyharmada indítványozza,

iii) A felügyelőbizottság kezdeményezi,

iv) A bíróság elrendeli.

Valamennyi tagon kívül meg kell hívni a napirendi pont tárgyalásában érdekelteket, akik körét az elnök határozza meg. A közgyűlés nyilvános.

A meghívót a közgyűlés napját megelőző nyolc nappal korábban írásban kell kiküldeni. Azoknak a tagoknak, akik e-mail címmel rendelkeznek a közgyűlési meghívót visszaigazolható e-mailben, azoknak a tagoknak, akik bejelentett e-mail címmel nem rendelkeznek postai úton kell a meghívót megküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyét és a napirendi pontokat. A napirendhez tartozó írásos előterjesztést lehetőség szerint a meghívóval együtt, de legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 nappal korábban meg kell küldeni.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja a meghívóban feltüntetett időpontot követő 30 perc és ebben az esetben a megjelentek számára tekintet nélkül – a meghívón közölt napirendi pontok tárgyalására – a közgyűlés határozatképes.

A határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti.

A közgyűlés határozatait – a tisztségviselők választását kivéve – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez a szabály vonatkozik az éves beszámoló jóváhagyására is. A beszámolókat – annak elfogadását követő – 15 napon belül az egyesült honlapjára fel kell tölteni

Minősített szavazással – a jelenlevők 3/4-es szavazatával – dönt a közgyűlés:

–az egyesület megszűnéséről,

– más egyesületbe beolvadásáról,

– alapszabály, szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, módosításáról.

A határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a határozatot mennyi igen szavazattal fogadták el, illetve mennyi volt az ellene szavazók és a tartózkodók száma.

A közgyűlésről a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni. Csatolni kell ehhez a meghívót, írásos előterjesztéseket, jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az elnök, két hitelesítő és jegyzőkönyv vezető írja alá.

A közgyűlési jegyzőkönyv mellett el kell készíteni azt a kivonatot is,a mely csak és kizárólag a közgyűlés időpontját és a közgyűlésen hozott határozatokat tartalmazza. A kivonatot is az elnöknek és a két hitelesítőnek kell aláírnia. Az aláírt kivonatot a határozatok könyvében kell elhelyezni/befűzni.

Az aláírt kivonatot minden tagnak (aki e-mail címmel rendelkezik) e-mailben, illetve aki e-mail címmel nem rendelkezik faxon, vagy postai úton meg kell küldeni az aláírást követő 5 napon belül. Akire a határozat személyében vonatkozik jogot keletkezetet, vagy kötelezettséget állapít meg), annak a tagnak az aláírt kivonatot tértivevényes levél formájában kell megküldeni függetlenül attól, hogy e-mail címmel rendelkezik-e, vagy sem.

A kivonatot az egyesület honlapján közzé kell teni az aláírást követő 15 napon belül.

1. Elnökség
   
   
2. Létszáma, összetétele, mandátuma:

Az egyesület vezető testületi szerve, tagjainak száma 9 fő. Tagjait a közgyűlés 4 évi időtartamra választja. Az elnökség 1 tagját az egyesület elnökévé e tisztség megjelölésével választja a közgyűlés. Az elnökség tagja pártoló tag nem lehet. Az elnökség ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az egyesület ügyvezetője.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Nem lehet az egyesület elnökségi tagja az, akit

-          aki a felügyelő bizottság tagjának közeli hozzátartozója,

-          a 2011. évi CLXXV. tv. 39. § (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

-          a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

-          b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

-          c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

-          d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

1. Hatásköre:

                                      – az ügyvezető személyének kiválasztása, munkaszerződésének megkötésére vonatkozó határozat meghozatala,

                                      – tagsági viszony létesítése iránti kérelemről döntés,

                                      – gazdálkodási eredmény terhére kifizetésekről döntés,

                                      - tagfelvételről való döntés,

                                      – a Tenyésztési Szakbizottság elnökének nyílt szavazással történő jóváhagyása.

                                      - a Fegyelmi Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása

1. Az elnökséget az elnök hívja össze, aki tájékoztatást ad az egyesület működéséről.

            Az összehívás rendje:

Az elnökséget legaláb évente kétszer összehívja, de indokolt esetben ezt meghaladóan is köteles ülést tartani. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Határozatképesség:

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1. Az elnök javaslata alapján az elnökség tagjai közül egy személyt az elnökség alelnöknek jogosult megválasztani 4 éves időtartamra.

ea)   Az elnök képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, akadályoztatása esetén elsősorban az alelnök, az alelnök akadályoztatás esetén az elnök írásban ezzel más elnökségi tagot, vagy az ügyvezetőt bízhatja meg.

eb)   Kötelezettséget az éves költségvetésben meghatározott feladatokon túlmenően csak az elnökség hozzájárulásával vállalhat.

ec)   Gondoskodik az elnökségi ülések és közgyűlés összehívásáról.

ed)   Gondoskodik az elnökségi és közgyűlési határozatok végrehajtásáról, erről az ügyvezetésnél intézkedik.

ee)   Tájékoztatja az elnökséget és közgyűlést a kilépésekről.

ef)   Tájékoztatja a közgyűlést a tagfelvételről.

A Közgyűlés visszahívhatja azt az Elnökségi tagot, aki az Elnökség munkájában aktívan nem vesz részt, így különösen, ha egy naptári évben nem vesz részt egy elnökségi ülésen sem.

Az elnökség különösen indokolt esetben a tárgyalandó napirendről ülés tartása nélkül írásban (e-mailen, faxon,) is szavazhat.

Az elnökség által meghozott határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a határozatot mennyi igen szavazattal fogadták el, illetve mennyi volt az ellene szavazók és a tartózkodók száma.

Az elnökségi ülésről a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni. Csatolni kell ehhez a meghívót, írásos előterjesztéseket, jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az elnök, egy hitelesítő és a jegyzőkönyv vezető írja alá.

Az elnökségi ülés jegyzőkönyve mellett el kell készíteni azt a kivonatot is, amely csak és kizárólag az elnökségi ülés időpontját és az ülésen hozott határozatokat tartalmazza. A kivonatot is az elnöknek és a hitelesítőnek kell aláírnia. Az aláírt kivonatot a határozatok könyvében kell elhelyezni/befűzni.

Az aláírt kivonatot minden tagnak (aki e-mail címmel rendelkezik) e-mailben, illetve aki e-mail címmel nem rendelkezik faxon, vagy postai úton meg kell küldeni az aláírást követő 5 napon belül. Akire a határozat személyében vonatkozik (jogot keletkezetet, vagy kötelezettséget állapít meg), annak a tagnak az aláírt kivonatot tértivevényes levél formájában kell megküldeni függetlenül attól, hogy e-mail címmel rendelkezik-e, vagy sem.

A kivonatot az egyesület honlapján közzé kell tenni az aláírást követő 15 napon belül.

Az elnököt adminisztratív munkájában az ügyvezető látja el segítséggel.

1. Felügyelő Bizottság

Az egyesület működése felett a tagok nevében felügyeletet ellátó testületi szerv.
Három tagját a közgyűlés 4 évi időtartamra – a tisztségviselők választására vonatkozó szabályok szerint – választja. Legfeljebb egy tagja lehet állatot nem tartó tag, vagy képviselő (pártoló tag).

Elnökét e tisztségre megjelölve kell választani.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.           

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A bizottság feladata:

1. ellenőrzi a gazdálkodási tevékenységet,
2. véleményezi a költségvetést és a gazdálkodásról szóló beszámolót,
3. ellenőrzései eredményéről tájékoztatást ad a közgyűlésnek,
4. ellenőrzéseit saját munkaterv alapján végzi és ennek során jogosult az ügyintéző szervezettől bármely ügyben információt, iratot, adatokat kérni.
5. ellenőrzéseiről írásbeli feljegyzést készít.

A bizottság működésének főbb szabályai:

A bizottság hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket a bizottság elnöke jogosut megszervezni. Ennek keretében a bizottság elnöke jogoslut az egyes ellenőrzések elvézésére a tagok közül egy vagy több tagot kijelölni. Az ellenőrzésről az azt végző személy írásos feljegyzést köteles készíteni, amelyet az elnök és a bizottság tagjai részére e-mailban köteles eljuttatni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ellenőrzéssel kapcsolatos ténymegállapításokat és a leszűrt következetetést.

A bizottság évente legalább egyszer köteles ülésezni. Bizottsági ülést az elnök bármikor jogosult összhívni. A bizottság ülésének összehívását bármely bizottsági tag írásban (e-mailben) jogoslt a bizottság elnökénél kezdeményzeni a megtárgyalandó kérdések és bizottsági ülés indokának konkrét megjelölésével.

A bizottsági ülést az elnök meghívóval jogosut összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülé időpontját, helyét és a megtárgyalandó napirendi pontokat.

A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon mindhárom bizottsági tag személyesen megjelent. A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévő tag aláírásával kell ellátni.

1.  Tenyésztési Szakbizottság

Az egyesület szakmai munkáját ellenőrző testületi szerv. Működését önmaga szabályozza. Létszáma a mindenkori törzstenyészetek számával azonos. Egy-egy tagját a törzstenyészetek névszerint delegálják. A Szakbizottság elnökét maguk közül –az Elnökség egyetértési jogával – választják. A Tenyésztési Szakbizottság ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az egyesület ügyvezetője.

Feladatai:

1. Tenyésztési programban meghatározottak betarttatása,
2. Közgyűlés elé javaslatot tesz a Tenyésztési program és Törzskönyvezési szabályzat szükség szerinti módosítására,
3. Mesterséges termékenyítési engedélyt ad ki,
4. Elbírálja a tenyészállat és szaporítóanyag import kérelmeket,
5. Elbírálja nem törzstenyészetek STV-ben történő indítási kérelmét,
6. Jóváhagyja a Törzstenyészeti szemlebizottságok tagjait,
7. A Tenyésztési programban nem szabályozott kérdésekben állást foglal.

5. Fegyelmi Bizottság

5.1.1. A fegyelmi eljárás

A Fegyelmi Bizottság Elnökét és 2 tagját az Elnökség választja. A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le. A Fegyelmi Bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek. A Fegyelmi Bizottság büntetésben részesítheti az egyesületnek azt a tagját, aki az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, viselkedésével vagy tevékenységével sérti az egyesület szakmai és jó hírnevét, politikai semlegességének elvét. A fegyelmi eljárást - a tag értesítésével – az egyesület Elnöke írásban rendeli el, a fegyelmi vétségnek és bizonyítékainak, a fegyelmi tárgyalás helyének és időpontjának közlésével.

Nem indítható fegyelmi eljárás

a) olyan fegyelmi vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt, továbbá

b) ha a fegyelmi vétségnek az egyesület Elnöksége tudomására jutásától számítva 6 hónap eltelt, és a tag ellen nem indult büntető eljárás.

A fegyelmi eljárás alá vont tag a védekezését írásban a fegyelmi tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb a fegyelmi tárgyaláson terjesztheti elő, a fegyelmi eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésre - költségtérítéssel - másolatot kaphat. A fegyelmi eljárás alá vont tag köteles az eljárásban részt vevő tagok rendelkezésére bocsátani az eljárás lefolytatásához szükséges anyagokat. Ha a fegyelmi tárgyaláson a tag felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

5.1.2. Fegyelmi büntetések

Fegyelmi büntetés csak a fegyelmi tárgyalás alapján hozható. Fegyelmi büntetést első fokon csak a Fegyelmi Bizottság, másodfokon az Elnökség hozhat. A határozatot a keletkezésétől számított 15 napon belül ajánlott tértivevényes levélben elküldve, írásban kell közölni a taggal.

A fegyelmi büntetések a következők:

a) szóbeli figyelmeztetés

b) írásbeli megrovás,

c) működési engedély meghatározott időre történő bevonása

d) az egyesület által adott kedvezmények legfeljebb egy évi időtartamra történő megvonása,

e) javaslat a tag kizárására.

5.1.3. Jogorvoslatok

A Fegyelmi Bizottság által lefolytatott fegyelmi tárgyalás alapján hozott írásbeli határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont tag, az Elnökséghez írásban benyújtandó - halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést az Elnökség soron következő ülésén, a rendelkezésre álló iratok alapján készített fegyelmi bizottsági beszámoló, és a tag meghallgatásával fellebbezés benyújtását követő harminc napon belül bírálja el.

Az Elnökség határozatai

a) a fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi büntetést helybenhagyja, hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,

b) a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja,

c) a fegyelmi eljárást megszünteti,

d) a tag kizárására vonatkozó javaslat helybenhagyása esetén a javaslatot a Közgyűlés elé terjeszti.

A fegyelmi büntetést tartalmazó illetve a kizárást elrendelő közgyűlési határozat ellen – a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a tag keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A kizárt tag újbóli felvételi kérelmet leghamarabb a kizárást követő 3 év eltelte után nyújthat be az Elnökséghez.

Az Elnökség az újbóli felvételt az éves tagdíj egyidejű befizetéséhez és a kérelem benyújtását követő első továbbképzési táboron történő kötelező részvételhez kötheti.

IV. Az Egyesület működése és gazdálkodása

Az egyesület működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, melynek elfogadásáról és módosításáról a közgyűlés dönt.

1. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végez. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a jelne alapító okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósulását nem veszélyeztetve végezheti. A gazdálkodás során elért eredményét az egyesület nem osztja fel, azat a közhasznú tevékenységre fordítja.

1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója és tagja – vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

1. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatban keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén. Az érdeklődő az ilyen irányú igényét előzetesen köteles jelezni az egyesület elnöke, vagy ügyvezetője felé írásban (e-mailben). Az egyesület ügyintézője – előzetesen egyeztetett időpontban – biztosítja az érdeklődőáltal kért iratokba való betekintést. Ha az érdeklődő a megtekintett iratokról, vagy azok általa meghatározott részéről másolatot is igényel, abban az esetben a másolás költséget egyidejűleg köteles az egyesület részére megtéríteni.

1. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.charolais.hu internetes honlapján való és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtábjáján közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 15. napjáig a www.charolais.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtábjáján közzéteszi.

1. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs.

V. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:

1. ha a közgyűlés a megszűnéséről dönt,
2. ha megszűnését elrendelik,
3. ha más egyesülettel egyesül, beolvad.
   
   

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (1134 Budapest, Lőportál u. 16., Fővárosi Törvényszék 0100/Pk.60987/1995) részére kerüljön átadásra.

Miskolc, 2016. november 16.

Az 1992. augusztus 27-én elfogadott Alapszabály módosítását a közgyűlés az 1./1996., 3/1998., 8/2002. 8/2008., 12/2012.XII.14., 12/2013.XI.13. és a 15/2016.XI.16. számú határozataival hagyta jóvá.

Alulírott dr. Kárpáti Zoltán ügyvéd, a Miskolci 10. sz. Ügyvédi Iroda tagja (3525 Miskolc, Kazinczy F. u. 10. 1/7. sz.) ellenjegyzésemmel tanúsítom, hogy a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesület alapszabálya ellenjegyzésemkor annak hatályos szövegét tartalmazza.

Ellenjegyezte:

dr. Kárpáti Zoltán

ügyvéd

• Előző