A MAGYAR CHAROLAIS TENYÉSZTŐK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

Az 1992. augusztus 27-én elfogadott Alapszabály a közgyűlés 1/1996. (III. 5.), 3/1998. (VII. 9.), 8/2002 (VI. 27.), 8/2008 (XII. 2.), 12/2012 (XII.14.), 12/2013 (XI.13.), 15/2016 (XI. 16.), valamint a 11/2023 (V. 25.) és 12/2023 (V. 25.) számú határozataival elfogadott módosításaival egységes szerkezetben.

Miskolc, 2023.

                dr. Baranyi István

                         elnök

Bevezető

Az alapító tagok a magyarországi fajtiszta, illetve fajta átalakításban résztvevő állományok tenyésztési, tartási, szervezési és minősítő munkáinak egységes alapon történő szervezése és koordinálása érdekében létrehozzák a

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületét.

1. I.Általános rendelkezések

1. Az egyesület

neve:                                          Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

rövidített neve:                            MCTE

nyilvántartási száma:                   05-02-0001332 Miskolci Törvényszék

adószáma:                                  18404832-2-05

statisztikai számjele:                   18404832-9499-529-05

közhasznú minősítése:                Nem közhasznú

székhelye:                                  3525 Miskolc, Vologda u. 3.

weboldala:                                  charolais.hu

1. Az Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő önálló jogi személy, hatóköre nemzetközi.

1. Az egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.

1. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

1. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

1. Az egyesület politikailag semleges szervezet. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és támogatást nem fogad el tőlük. Párt érdekében politikai tevékenységet nem folytat, az országgyűlési képviselői választáson jelöltet nem állít, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe jelöltet nem állít, az Európai Parlament tagjának, a megyei jogú város képviselő–testületébe, valamint polgármesternek nem állít jelöltet.

1. II.Az egyesület célja és feladatai

1. 1.Az egyesület célja

A charolais és aubrac fajta, valamint a charolais és aubrac vérségű szarvasmarha magyarországi tenyésztési, tartási és felhasználási, valamint minősítő munkái egységes alapjainak kidolgozása, e munkálatok egységes alapokon történő szervezése és koordinálása, állattenyésztési szolgáltatások nyújtása, tenyészállat és szaporítóanyag értékesítése, folyóiratok, időszaki kiadványok kiadása, mezőgazdasági gép kölcsönzése, egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése, hirdetések közzététele, mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése és egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás, szakmai érdekképviselet, oktatás és propaganda anyag elkészítése, az egyesületet és az általa tenyésztett fajtákat reklámozó promóciós anyagok értékesítése az egyesület célja.

1. 2.Az egyesület feladata

Az egyesület, mint tenyésztőszervezet feladata a charolais és aubrac fajta vagy a keresztezéssel előállított, végtermék létrehozását szolgáló tiszta vonalak fenntartásának biztosítása, ennek keretében a tenyésztési program megalkotása, és a miniszter jóváhagyását követően annak – a tenyésztésvezető irányításával történő – végrehajtása.

1. Az egyesület a tenyésztők képviseletében javaslatot tesz a minisztériumnak az egységes szarvasmarha tenyésztési koncepció kialakítása és megvalósítása érdekében, különös tekintettel a charolais és aubrac fajtatiszta tenyésztésére és a fajta keresztezéssel történő felhasználására, valamint az árutermelés igényeinek kielégítésére.
2. A charolais és aubrac fajta tenyészértékének folyamatos javítása és a fajták széleskörű hasznosítása érdekében tenyésztési programot dolgoz ki, amelyet a korábban elért eredmények és tapasztalatok alapján folyamatosan korszerűsít.
3. Gondoskodik a törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat közhitelességének szakszerű megvalósításáról, származási igazolást állít ki minden tenyésztő charolais vagy aubrac fajtához tartozó vagy keresztezéssel előállított állatára, amennyiben azt a tenyésztő kérelmezi és a törzskönyvezésnek nincs szakmai akadálya.
4. Gondoskodik a tenyésztési program megvalósításához szükséges adatok nyilvántartásáról, adatot gyűjt a tenyésztőktől és adatot szolgáltat a felügyeleti szerv részére.
5. Képviseli a tagságot a hazai és nemzetközi tenyésztői szervezetekben.
6. Részt vesz a tenyésztés nemzeti és nemzetközi integrációjában, határoz a szaporítóanyag és tenyészállatok beszerzésének kérdéseiben.
7. A legújabb tenyésztési és biotechnológiai módszerek ismertetésével, a tagok továbbképzésével, szaktanácsadással és szakmai utak szervezésével fokozza a tenyésztés hatékonyságát.
8. A képviselt fajták ismertségének növelése érdekében kiállításokon vesz részt és kiállításokat szervez, tenyészállat versenyeket és árveréseket szervez, marketing tevékenységet végez, amelynek keretében szakmai információkat tartalmazó honlapot tart fenn és a fajtákat népszerűsítő reklámanyagokat ad ki.
9. Gondoskodik az egyesület működéséhez szükséges anyagi források megteremtéséről és rendeltetésszerű felhasználásáról.
10. Közreműködik a tagok közös beszerzési és értékesítési feladatainak koordinálásában, hirdetési felület biztosításával támogatja a tenyészállat- és vágóállat-értékesítést.

1. 3.Az egyesület által végzett tevékenységek

Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 1. § (1) és az állattenyésztésről szóló 188/2019.(VII.30.) Kormányrendelet 1.§ (1) alapján a szarvasmarha mint állatgenetikai erőforrás megőrzése és fenntartása állami feladat. Ehhez a közfeladathoz kapcsolódóan végzi az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket charolais és aubrac fajtájú szarvasmarhák esetében.

1. Törzskönyvezés végzése (188/2019. Korm. rend. 29.§ (1) és 45/2019. AM rend. 3. § és 5.§ (1) a
2. Állattenyésztési származási igazolás kiállítása (188/2019. Korm. rend. 29.§ (1) és 45/2019. AM rend. 3. § és 5. § (1) b))
3. Teljesítményvizsgálatot és tenyészértékbecslést végez vagy végeztet olyan tudományosan megalapozott módszerrel, amely biztosítja az eredmények részrehajlástól mentes összehasonlíthatóságát, továbbá amellyel a tenyészérték megbízhatóan megbecsülhető. A teljesítményvizsgálatról jegyzőkönyvet készít. (188/2019. Korm. rend. 48.§ (1))

Közösségi marketing tevékenységeket végez:

• fajtát népszerűsítő szórólapokat ad ki,
• honlapot tart fenn, szakmai információkat közöl
• kiállításokat szervez,
• közös arculatot alakít ki,
• showbírálatokat rendez
• külföldi szakértőket hív meg
• tanulmányutakat szervez.

2019. évi LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről 11. § (1) Ez a törvény a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A 2019. évi LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvény 9. § (1) felhatalmazása alapján a Kormány az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet 5-21. §-ban szabályozza a tenyésztőszervezetként való elismerést.

A 2019. évi LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvény 9. § (2) felhatalmazása alapján és az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet 16. § (1) alapján a miniszter az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX.25.) AM rendelet 3-5. §-ban szabályozza a tenyésztőszervezetek működését.

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2426261/1995. számú határozattal kiadott és 17969/2002. számú határozattal megújított tenyésztőszervezeti elismeréssel rendelkezik.

III. Tagsági viszony

Az egyesületnek rendes (teljes jogú), pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

Az egyesület tagja lehet bármely természetes, illetve jogi személy, aki vagy amely az egyesület alapszabályát elfogadja, az egyesület céljaival egyetért, a tagdíj megfizetését vállalja, charolais és aubrac szarvasmarha fajta tenyésztésével, tartásával, hasznosításával kapcsolatos tevékenységet fejt ki, az ENAR nyilvántartás szerinti charolais és aubrac fajta és fajtajellegű, illetve a charolais vagy aubrac fajtájú tenyészbikával és/vagy szaporítóanyaggal termékenyített nőivarú állatai teljes létszámával tag kíván lenni és tagként való felvételével az elnökség egyetért.

Az elnökség a kérelemről a beterjesztést követő legközelebbi ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az egyesület tevékenységéhez szakmai segítséget nyújtó, de állatállománnyal nem rendelkező jogi és természetes személyek az elnökség egyetértése esetén az egyesület pártoló tagjai lehetnek, ha az egyesület által meghatározott tagdíj megfizetését vállalják és az egyesület alapszabályát elfogadják.

Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a charolais vagy aubrac szarvasmarha tenyésztés érdekében kiemelkedő tevékenységet kifejtő, állattal nem rendelkező személy, akit az elnökség előterjesztése alapján a közgyűlés tiszteletbeli taggá választ. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.

1. Az egyesületbe belépni kívánó személy vagy jogi személy írásban kérheti felvételét, amelyről az elnökség a legközelebbi ülésén dönt, és határozatát írásban közli. Az elnökség a csatlakozás időpontját a tagfelvételről döntő elnökségi ülés dátumától kezdődően állapítja meg. Az új tagnak a belépési állatlétszáma alapján megállapított tagdíj megfizetésének eleget kell tennie, ezt követően kap érvényes tagsági igazolást és gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat.
2. Az egyesület tagjai személyesen, vagy közeli hozzátartozó meghatalmazottjuk által, a jogi személy tagjai képviselőik vagy meghatalmazottjuk által jogosultak az egyesület céljainak megvalósításában részt venni, a közgyűlésen felszólalni, véleményüket, észrevételeiket kifejteni, a pártoló és a tiszteletbeli tagokat kivéve a közgyűlési határozathozatalban szavazás útján részt venni, az egyesület nyilvántartásaiba, adminisztrációjába betekinteni, ezzel kapcsolatban az egyesület ügyvezetésétől felvilágosítást kérni, a közgyűlésekre indítványt előterjeszteni.

Meghatalmazott általi képviselet esetén egy meghatalmazott csak egy meghatalmazót képviselhet.

Az egyesület minden rendes tagját a határozathozatal során egy szavazati jog illeti meg.

A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

1. Az egyesület rendestagja jogosult
   1. az egyesület tevékenységében részt venni,
   2. az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
   3. a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni (amennyiben az egyesület felé lejárt tartozása nem áll fenn, amely megfizetésére a jogszabályban előírt módon (írásban, tértivevény, stb.) 30 napnál régebben felszólította az egyesület), a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
   4. az egyesület irataiba betekinteni,
   5. arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn és az egyesület felé nincs lejárt határidejű tartozása.

1. Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagja jogosult
   1. a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
   2. az egyesület által szervezett rendezvényeken részt venni.

Az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatai ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül bármely tag jogosult bíróság előtt annak megsemmisítését indítványozni.

1. Az egyesület tagjai kötelesek lehetőségeik szerint személyes közreműködésükkel is hozzájárulni az egyesület feladatainak teljesítéséhez, céljainak megvalósításához. Kötelesek a közgyűlés határozatainak – amennyiben azok jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelnek – végrehajtását elősegíteni, az alapszabály által megállapított, illetve közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.

1. Az egyesület rendes és pártoló tagja a közgyűlés által meghatározott összegű tagsági díjat köteles fizetni, amely alaptagdíjból és törzskönyvezési díjból áll.
   1. A tagdíjat évente két egyenlő részben:

• az I. félévre a tárgyévmárcius 31-ig
• a II. félévre a tárgyévszeptember 30-ig
  kell az egyesület számlájára – számla alapján – befizetni.

1. A tagdíj mértéke:

• Alaptagdíj (évente két egyenlő részben):

1. Állattal rendelkező magánszemély részére 25 000 Ft
2. Állattal rendelkező gazd. társaság részére 25 000 Ft
3. Pártoló tag természetes személy részére 25 000 Ft
4. Pártoló tag jogi személy részére 50 000 Ft

• Törzskönyvezési díj rendes (szarvasmarhatartó) tagok részére
  I. félévre a tárgyévi január 1-i ill. II. félévre a július 1-i valóságos

1. tehén- és tenyészbika létszám (induló és új felvétel a megelőző fél évben) alapján 1100 Ft/db;
2. egy évesnél idősebb növendéküsző alapján 1100 Ft/db

A létszám az Egyesülethez bejelentett tenyészbika és 12 hónapnál idősebb charolais és aubrac fajtájú és fajtajellegű, és a charolais vagy aubrac tenyészbikával vagy szaporítóanyaggal termékenyített (egyéb fajtájú) nőivarú állatlétszám alapján kerül meghatározásra.

• Az Alapszabályban meghatározott díjak mértékét a közgyűlés évente felülvizsgálhatja, annak módosításáról határozattal dönt, de a módosítás nem vonja maga után az Alapszabály egyébkénti módosításának következményeit (bírósági nyilvántartásban nem kell módosítás).

1. Az egyesület tagjai kötelesek a Tenyésztési Programot megismerni és elfogadni. A rendes tagok tagi állományukról a Tenyésztési Programban előírtak szerint kötelesek tenyésztési és termelési adatokat gyűjteni és az egyesület részére adatot szolgáltatni.
2. A tagsági jogviszony megszűnik
3. a)a tag kilépésével
4. b)a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
5. c)a tag kizárásával,
6. d)a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

8.1.    A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

8.2.    A tagsági jogviszonyt az egyesület harmincnapos határidővel felmondhatja, ha a tag az egyesület alapszabályban foglalt feltételeknek nem felel meg.

8.3.    Harminc napnál régebben lejárt határidejű tartozás esetén a tagot írásban, 30 napos határidő biztosításával fel kell szólítani a fizetésre, illetve a felszólításnak tartalmaznia kell, hogy a fizetés elmaradása esetén a tagsági jogviszonyt az Elnökség felmondhatja.

A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kimondhatja annak a tagnak a kizárását, aki a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit ismételt írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, illetve az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti. A tag kizárására az Elnökség tesz javaslatot a Közgyűlésnek. A kizárási eljárás megindításáról, okáról előzetesen értesíteni kell a tagot, amely ez ellen észrevételt tehet. A tag jogosult a kizárási eljárás során keletkezett iratokba betekinteni. A kizárásról a Közgyűlés végleges jelleggel egyszerű szavazattöbbséggel határoz, amely ellen bírósági felülvizsgálattal lehet élni. A kizáró határozatot a taggal tértivevényes levélben közölni kell, amelynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, a kizárás indokolását, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

A közgyűlés kizárhatja azt a tagot is, aki az egyesület céljainak a megvalósulását jelentős mértékben vagy tartósan akadályozza, tagsági viszonyából eredő feladatait, a közgyűlés határozatait nem teljesíti, illetve az egyesületen kívül olyan tevékenységet végez, amely annak céljaival ellentétes. A fegyelmi eljárás részletes szabályait a Fegyelmi Bizottságról szóló rész tartalmazza.

Kizárással történő tagsági viszony megszűnése esetén 3 évig a kizárt tag nem vehető fel ismételten az egyesületbe.

A tagsági viszony megszűnése a tagdíj visszatérítésére nem jogosít. A tagsági viszony megszűnése esetén az egyesülettel kötött egyéb szerződések hatályban maradnak a kívülállókra vonatkozó szolgáltatási formákban és feltételekkel.

IV. Az egyesület szervezete

Közgyűlés

Elnökség

Felügyelő Bizottság

Tenyésztési Szakbizottság

Fegyelmi Bizottság

Tisztségviselőknek minősülnek az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai.

A Közgyűlés, az Elnökség, illetve a Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója a határozat alapján

a)       kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)       bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.

1. 1.A Közgyűlés
   
   

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a természetes személy tagokból, illetve közeli hozzátartozó meghatalmazottjukból és a jogi személy tagok képviselőiből, illetve meghatalmazottjukból áll.

1. 1A közgyűlés kizárólagos hatásköre
2. alapszabály módosítása, jóváhagyása,
3. az egyesület tisztségviselői közül az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Tenyésztési Szakbizottság Intéző Bizottság elnökének és tagjainak titkos szavazással történő megválasztása, visszahívása,
4. a gazdálkodásról szóló beszámoló és költségvetés jóváhagyása,
5. az egyesület megszűnésének, egyesülésének, szétválásának elhatározása, végelszámoló kijelölése,
6. az egyesület valamely szövetséghez való csatlakozása, gazdasági társaság alapításában részvétel, vagyoni hozzájárulással belépés már működő társaságba,
7. az egyesületi tagdíj felülvizsgálata, döntés annak módosításáról,
8. Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása,
9. a Tenyésztési Program jóváhagyása, módosítása,
10. a Törzstenyészetek elismerésének és fennmaradásának rendjének jóváhagyása,
11. döntés minden olyan kérdésben, amit jogszabály a hatáskörébe utal.

1. 2.A közgyűlés működése
   Az Elnökség által meghatározott időpontban szükség szerint, de évente legalább egyszer az egyesület elnöke hívja össze.

Össze kell hívni törvényben meghatározott esetekben is.

Rendkívüli közgyűlést kell tartani akkor, ha

1. a tagok legalább egyharmada az ok és a cél, megjelölésével azt kéri,
2. az elnökségi tagok legalább egyharmada indítványozza,
3. a felügyelőbizottság kezdeményezi,
4. a bíróság elrendeli.

Valamennyi tagon kívül meg kell hívni a napirendi pont tárgyalásában érdekelteket, akik körét az elnök határozza meg. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az elnök (a közgyűlés összehívására jogosult) által meghívottak és az egyesület tagjai, illetve képviselőik (az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek) vehetnek részt.

A meghívót a közgyűlés napját megelőző tizenöt nappal korábban írásban kell kiküldeni.

Azoknak a tagoknak, akik e-mail címmel rendelkeznek a közgyűlési meghívót visszaigazolható e-mailben, azoknak a tagoknak, akik bejelentett e-mail címmel nem rendelkeznek, postai úton kell a meghívót megküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyét és a napirendi pontokat. A napirendhez tartozó írásos előterjesztést lehetőség szerint a meghívóval együtt, de legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 nappal korábban meg kell küldeni.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja a meghívóban feltüntetett időpontot követő 30 perc és ebben az esetben a megjelentek számára tekintet nélkül – a meghívón közölt napirendi pontok tárgyalására – a közgyűlés határozatképes.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az egyesület elnökétől (a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől) a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök (a közgyűlést összehívó szerv vagy személy) jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök (a közgyűlést összehívó szerv vagy személy) nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy,

1. akinek az egyesület felé lejárt tartozása áll fenn, amely megfizetésére a jogszabályban előírt módon (írásban, tértivevény, stb.) 30 napnál régebben felszólította az egyesület,
2. aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapjánkötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti.

A közgyűlés határozatait – a tisztségviselők választását kivéve – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ez a szabály vonatkozik az éves beszámoló jóváhagyására is. A beszámolókat – annak elfogadását követő – 15 napon belül az egyesület honlapjára fel kell tölteni.

Minősített szavazással – a jelenlevők 3/4-es szavazatával – dönt a közgyűlés az egyesület megszűnéséről, más egyesületbe beolvadásáról, az alapszabály, szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, módosításáról.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a határozatot mennyi igen szavazattal fogadták el, illetve mennyi volt az ellene szavazók és a tartózkodók száma.

A közgyűlésről a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni. Csatolni kell ehhez a meghívót, írásos előterjesztéseket, jelenléti ívet. Képviselő útján történő részvétel esetében a képviselő nevét és lakóhelyét vagy székhelyét is fel kell tüntetni a jelenléti íven. A jegyzőkönyvet az elnök, két hitelesítő és jegyzőkönyvvezető írja alá.

A közgyűlési jegyzőkönyv mellett el kell készíteni azt a kivonatot is, amely csak és kizárólag a közgyűlés időpontját és a közgyűlésen hozott határozatokat tartalmazza. A kivonatot is az elnöknek és a két hitelesítőnek kell aláírnia. Az aláírt kivonatot a határozatok könyvében kell elhelyezni.

A kivonatot az egyesület honlapján közzé kell tenni az aláírást követő 15 napon belül, melyről értesítést kell küldeni a tagoknak.

1. 2.Elnökség

Az elnökség az egyesület vezető testületi szerve, tagjainak száma kilenc fő. Tagjait a közgyűlés négy évi időtartamra választja. Az elnökség egy tagját az egyesület elnökévé e tisztség megjelölésével választja a közgyűlés. Az elnökség tagja pártoló és tiszteletbeli tag nem lehet. Az elnökség ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az egyesület ügyvezetője. Az elnökségi ülésen állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehetnek az FB tagjai, a háttéranyagok részükre is kiküldésre kerülnek.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Nem lehet az egyesület elnökségi tagja az, aki a felügyelő bizottság tagjának hozzátartozója.

1. 2.1Az elnökség hatásköre
2. az ügyvezető személyének kiválasztása, munkaszerződésének megkötésére vonatkozó határozat meghozatala,
3. tagsági viszony létesítése iránti kérelemről döntés,
4. gazdálkodási eredmény terhére történő kifizetésekről szóló döntés,
5. a Fegyelmi Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása
6. a szolgáltatási díjakról való döntés

1. 2.2Az összehívás rendje

Az elnökséget az elnök hívja össze, aki tájékoztatást ad az egyesület működéséről. Az elnökség legalább évente kétszer ülésezik, de indokolt esetben ezt meghaladóan is köteles ülést tartani. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a könyvelt levélpostai küldemény, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön.

Rendkívüli ülést az elnökségi tagok 1/3-a kezdeményezhet, melynek tartalmára a normál elnökségi ülésre vonatozó előírásokat kell betartani. A Felügyelő Bizottság is indítványozhat rendkívüli elnökségi ülést, az indítványozott napirendi pontok megjelölésével.

Az elnökségi ülés úgy is megtartható, hogy az elnökségi tagok nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem olyan, az elnökségi ülésre szóló meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével, amely az elnökségi tagok közötti párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és amelynek használata során biztosított az elnökségi ülésen résztvevők személyének megállapítása.

Az ülés abban az esetben folytatható le elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével, ha az elnökségi tagok írásban, visszaigazolható email útján ehhez hozzájárulnak, vagy a meghívó kiküldését követő 5 napon belül kifogást nem emelnek. További feltétel, hogy az elnökségi tagok rendelkezzenek alkalmas eszközzel és kapcsolattal, és a tagok azonosítása, valamint a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció folyamatosan biztosított és megfelelő színvonalú legyen.

Az adott elnökségi ülésen használni kívánt elektronikus hírközlő eszközt, illetve alkalmazást, – mely képet és hangot egyidejűleg továbbítani, és rögzíteni képes (Skype, Zoom, Microsoft Teams vagy egyéb más, a feltételeknek megfelelő alkalmazások) – a meghívóban kell meghatározni.

Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott elnökségi ülésről minden esetben képi és hanganyag is rögzítésre kerül, melynek tárolása az ügyvezető felelőssége.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat, illetve az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott ülés esetén a használni kívánt alkalmazás megnevezését. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. A határozati javaslatokat és háttéranyagokat az ülés időpontja előtt legalább négy nappal korábban meg kell küldeni az elnökségi tagok részére.

Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökség ülései a tagság részére nyilvánosak. Zárt ülés tartható, ha különösen védett egészségügyi személyes adatok, adatvédelmi szabályok, személyiségi jogok miatt ez indokolható. Zárt ülés megtartását bármely tag kezdeményezheti, melynek elfogadásáról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

1. 3Határozatképesség

Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akinek az egyesület felé lejárt tartozása áll fenn, amely megfizetésére a jogszabályban előírt módon (írásban, tértivevény, stb.) 30 napnál régebben felszólította az egyesület.
2. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
3. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
4. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
5. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
6. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
7. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

1. 2.4Az elnökség működése

Az elnök javaslata alapján az elnökség tagjai közül egy személyt az elnökség alelnöknek jogosult megválasztani négy éves időtartamra.

Az elnök képviseli az egyesületet harmadik személyekkel szemben, akadályoztatása esetén elsősorban az alelnök, az alelnök akadályoztatás esetén az elnök írásban ezzel más elnökségi tagot, vagy az ügyvezetőt, vagy az ügyvezetés alkalmazottját bízhatja meg.

Kötelezettséget az éves költségvetésben meghatározott feladatokon túlmenően csak az elnökség hozzájárulásával vállalhat.

Gondoskodik az elnökségi ülések és közgyűlés összehívásáról.

Gondoskodik az elnökségi és közgyűlési határozatok végrehajtásáról, erről az ügyvezetésnél intézkedik.

Tájékoztatja az elnökséget és közgyűlést a kilépésekről.

Tájékoztatja a közgyűlést a tagfelvételről.

A Közgyűlés visszahívhatja azt az Elnökségi tagot, aki az Elnökség munkájában aktívan nem vesz részt, így különösen, ha egy naptári évben nem vesz részt egy elnökségi ülésen sem.

Az elnökség különösen indokolt esetben a tárgyalandó napirendről ülés tartása nélkül írásban (e-mailen, faxon,) is szavazhat.

Az elnökség által meghozott határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a határozatot mennyi igen szavazattal fogadták el, illetve mennyi volt az ellene szavazók és a tartózkodók száma.

Az elnökségi ülésről a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni. Csatolni kell ehhez a meghívót, írásos előterjesztéseket, jelenléti ívet. A jegyzőkönyvet az elnök, egy hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

Az elnökségi ülés jegyzőkönyve mellett el kell készíteni azt a kivonatot is, amely csak és kizárólag az elnökségi ülés időpontját és az ülésen hozott határozatokat tartalmazza. A kivonatot is az elnöknek és a hitelesítőnek kell aláírnia. Az aláírt kivonatot a határozatok könyvében kell elhelyezni.

Az aláírt kivonatot minden tagnak (aki e-mail címmel rendelkezik) e-mailben, illetve aki e-mail címmel nem rendelkezik faxon, vagy postai úton meg kell küldeni az aláírást követő 5 napon belül. Akire a határozat személyében vonatkozik (jogot keletkeztet, vagy kötelezettséget állapít meg), annak a tagnak az aláírt kivonatot tértivevényes levél formájában kell megküldeni függetlenül attól, hogy e-mail címmel rendelkezik-e, vagy sem.

A kivonatot az egyesület honlapján közzé kell tenni az aláírást követő 15 napon belül.

Az elnököt adminisztratív munkájában az ügyvezető látja el segítséggel.

1. 3.Felügyelő Bizottság

Az egyesület működése felett a tagok nevében felügyeletet ellátó testületi szerv.

Három tagját a közgyűlés négy évi időtartamra – a tisztségviselők választására vonatkozó szabályok szerint – választja. Elnökét e tisztségre megjelölve kell választani.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.         

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a)       a legfőbb szerv (továbbiakban: Közgyűlés), illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)       az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)       az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d)       az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3.1     A Felügyelő Bizottság feladata

1. ellenőrzi a gazdálkodási tevékenységet,
2. véleményezi a költségvetést és a gazdálkodásról szóló beszámolót,
3. ellenőrzései eredményéről tájékoztatást ad a közgyűlésnek,
4. ellenőrzéseit saját munkaterv alapján végzi és ennek során jogosult az ügyintéző szervezettől bármely ügyben információt, iratot, adatokat kérni.
5. ellenőrzéseiről írásbeli feljegyzést készít.

3.2     A Felügyelő Bizottság működésének főbb szabályai

A bizottság hatáskörébe tartozó ellenőrzéseket a bizottság elnöke jogosult megszervezni. Ennek keretében a bizottság elnöke jogosult az egyes ellenőrzések elvégzésére a tagok közül egy vagy több tagot kijelölni. Az ellenőrzésről az azt végző személy írásos feljegyzést köteles készíteni, amelyet az elnök és a bizottság tagjai részére e-mailban köteles eljuttatni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az ellenőrzéssel kapcsolatos ténymegállapításokat és a leszűrt következtetést.

A bizottság évente legalább egyszer köteles ülésezni. Bizottsági ülést az elnök bármikor jogosult összehívni. A bizottság ülésének összehívását bármely bizottsági tag írásban (e-mailben) jogosult a bizottság elnökénél kezdeményezni a megtárgyalandó kérdések és bizottsági ülés indokának konkrét megjelölésével.

A bizottsági ülést az elnök meghívóval jogosult összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét és a megtárgyalandó napirendi pontokat.

A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon mindhárom bizottsági tag személyesen megjelent. A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévő tag aláírásával kell ellátni.

1. 4.Tenyésztési Szakbizottság

Az egyesület szakmai munkáját segítő, ellenőrző testületi szerv. A Tenyésztési Szakbizottság (TSzB) tagjai a törzstenyészetek név szerinti delegáltjai, valamint az egyesület mindenkori elnöke. Elnökét a TSzB tagjai közül a közgyűlés választja meg az egyesületi tisztújítást követő évben, megválasztásához a jelenlévő tagok szavazatának 50%-a +1 fő szükséges.

A TSzB tagjai közül 5 fős Intéző Bizottságot (TSzB IB) választ a közgyűlés, a TSzB elnök választással egy időben 4 évente. Az Intéző Bizottságot a TSzB elnöke vezeti, négy tagja a TSzB elnökkel egy időben megválasztott TSzB tag. Az Intéző Bizottság tagjait felhatalmazzák, hogy a két TSzB ülés közötti időszakban felmerülő gyors döntést igénylő ügyekben határozatokat hozzanak, illetve állást foglaljanak vitás kérdésekben. A Tenyésztési Szakbizottság Intéző Bizottsága két ülés között, sürgős esetben a tárgyalandó napirendről ülés tartása nélkül írásban (e-mailen, faxon) is szavazhat. Az Intéző Bizottság munkájáról és határozatairól a soron következő elnökségi ülésen köteles beszámolni, aki ezt jóváhagyja. Az Intéző Bizottság döntése ellen 15 nap fellebbezési idő áll rendelkezésre, mely fellebbezést a TSzB-hez kell benyújtani, melyet a TSzB a következő ülésén elbírál. A TSzB döntése ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, mely fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani.

A Tenyésztési Szakbizottság szükség szerint, de legalább évente ülésezik, ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz az egyesület ügyvezetője és tenyésztésvezetője. Az ülés a meghívóban meghatározott, valós idejű kapcsolatot lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz segítségével is megtartható, ha az a párbeszédet és vitát korlátozás nélkül lehetővé teszi, és biztosított a résztvevők személyének megállapítása. Az ülés határozatairól jegyzőkönyv készül.

4.1     A Tenyésztési Szakbizottság feladatai:

1. a Tenyésztési Programban meghatározottak betartatása,
2. a Közgyűlés elé javaslatot tesz a Tenyésztési Program szükség szerinti módosítására,
3. az ITV-ben indítandó, valamint köztenyésztésre kerülő bikákról dönt,
4. a Tenyésztési Program által rá ruházott feladatokat ellátja, így különösen pl. a Törzstenyészetek elismerésének és fennmaradásának rendjére, annak módosítására javaslattétel a Közgyűlésnek,
5. a Tenyésztési Programtól való eseti eltéréseket engedélyezi,
6. a Tenyésztési Programban nem szabályozott kérdésekben állást foglal.

1. 5.Fegyelmi Bizottság

 

A felmerült fegyelmi eseményt az egyesület elnöksége tárgyalja meg, és amennyiben szükségesnek látja, ad hoc jelleggel megválasztja a Fegyelmi Bizottság Elnökét és két tagját. A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság folytatja le. A Fegyelmi Bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

1. 1A fegyelmi eljárás

A Fegyelmi Bizottság büntetésben részesítheti az egyesületnek azt a tagját, aki az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, viselkedésével vagy tevékenységével sérti az egyesület szakmai és jó hírnevét, politikai semlegességének elvét. A fegyelmi eljárást a Fegyelmi Bizottság Elnöke írásban indítja meg, a fegyelmi vétségnek és bizonyítékainak, a fegyelmi tárgyalás helyének és időpontjának a fegyelmi eljárás alá vont taggal való közlésével.

Nem indítható fegyelmi eljárás

a)       olyan fegyelmi vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt, továbbá

b)       ha a fegyelmi vétségnek az egyesület Elnöksége tudomására jutásától számítva 6 hónap eltelt, és a tag ellen nem indult fegyelmi eljárás.

A fegyelmi eljárás alá vont tag a védekezését írásban a fegyelmi tárgyalást megelőzően 8 nappal, szóban pedig legkésőbb a fegyelmi tárgyaláson terjesztheti elő, a fegyelmi eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésre - költségtérítéssel - másolatot kaphat. A fegyelmi eljárás alá vont tag köteles az eljárásban részt vevő tagok rendelkezésére bocsátani az eljárás lefolytatásához szükséges anyagokat.

Ha a fegyelmi tárgyaláson a tag felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

1. 2Fegyelmi büntetések

Fegyelmi büntetés csak a fegyelmi tárgyalás alapján hozható. Fegyelmi büntetést első fokon csak a Fegyelmi Bizottság, másodfokon az Elnökség hozhat. A határozatot a keletkezésétől számított 15 napon belül ajánlott tértivevényes levélben elküldve, írásban kell közölni a taggal.

A fegyelmi büntetések a következők:

a)       szóbeli figyelmeztetés

b)       írásbeli megrovás,

c)       az egyesület által adott kedvezmények legfeljebb egy évi időtartamra történő megvonása,

d)       javaslat a tag kizárására.

5.3.    Jogorvoslatok

A Fegyelmi Bizottság által lefolytatott fegyelmi tárgyalás alapján hozott írásbeli határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont tag, az Elnökséghez írásban benyújtandó - halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet.

A fellebbezést az Elnökség soron következő ülésén, a rendelkezésre álló iratok alapján készített fegyelmi bizottsági beszámoló, és a tag meghallgatásával fellebbezés benyújtását követő harminc napon belül bírálja el.

Az Elnökség határozatai

a)       a fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi büntetést helybenhagyja, hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,

b)       a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja,

c)       a fegyelmi eljárást megszünteti,

d)       a tag kizárására vonatkozó javaslat helybenhagyása esetén a javaslatot a Közgyűlés elé terjeszti.

A fegyelmi büntetést tartalmazó, illetve a kizárást elrendelő közgyűlési határozat ellen – a kézbesítéstől számított 30 napon belül - a tag keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A kizárt tag újbóli felvételi kérelmet leghamarabb a kizárást követő 3 év eltelte után nyújthat be az Elnökséghez.

V. Az Egyesület működése és gazdálkodása

Az egyesület működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelynek elfogadásáról és módosításáról a közgyűlés dönt.

1. Az egyesület az alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végez. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a jelen alapító okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósulását nem veszélyeztetve végezheti. A gazdálkodás során elért eredményét az egyesület nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységre fordítja.

1. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület alapítója és tagja – vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

1. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatban keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén. Az érdeklődő az ilyen irányú igényét előzetesen köteles jelezni az egyesület elnöke, vagy ügyvezetője felé írásban (e-mailben). Az egyesület ügyintézője – előzetesen egyeztetett időpontban – biztosítja az érdeklődőáltal kért iratokba való betekintést. Ha az érdeklődő a megtekintett iratokról, vagy azok általa meghatározott részéről másolatot is igényel, abban az esetben a másolás költségét egyidejűleg köteles az egyesület részére megtéríteni.

1. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.charolais.hu internetes honlapján való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június hó 15. napjáig a internetes honlapján közzéteszi.

1. Az egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincs.

VI. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik

1. ha a közgyűlés a megszűnéséről dönt,
2. ha megszűnését elrendelik,
3. ha más egyesülettel egyesül, beolvad.
   
   

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (1134 Budapest, Lőportál u. 16., Fővárosi Törvényszék 0100/Pk.60987/1995) részére kerüljön átadásra.

ZÁRADÉK:

Alulírott dr. Baranyi István elnök, jelen Alapszabály aláírásával egyidejűleg tanúsítom, hogy a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének a módosításokkal egybefoglalt, egységes szerkezetű Alapszabálya megfelel a 11/2023 (V. 25.) valamint a 12/2023. (V.25.) számú közgyűlési határozatokban foglaltaknak, és ezúton nyilatkozom, hogy az Alapszabály a fenti módosításokkal egybefoglalt, hatályos szöveget tartalmazza.

A módosítások az Alapszabály minden pontját érintették, különösképpen, de nem kizárólagosan szerkezeti, logikai (felsorolási) átírások, szövegrendezések történtek. Tartalmilag az alábbi pontok módosultak: I. (Általános rendelkezések), II/2. (Egyesület feladatai), III. (Tagsági viszony), IV/1. (Közgyűlés), IV/2. (Elnökség), IV/4. (Tenyésztési Szakbizottság), IV/5. (Fegyelmi Bizottság).

Újhartyán, 2023. 05. 25.

dr. Baranyi István

elnök