Ahonnan van mit tanulni: Írország

Írta Dr. Domokos Zoltán. Közzétéve itt: Szakcikkek

Ahonnan van mit tanulni: Írország

2019. augusztus 5-tel kezdődő héten Írországban zajlott a Charolais International Technikai Kongresszusa, amelyen 6 fős magyar delegáció vett részt (a BHV Kft. képviseletében Szentpétery Szabolcs és családja, valamint e cikk írója). Néhány tenyészet meglátogatása mellett sor került a Weatherby’s Kutatóintézet (a genomikai laboratóriuma hetente vizsgál több mint 25 000 mintát!!!), Teagasc Grange Kutatóintézet, az ICBF 650-es befogadó képességű ivadékvizsgálati állomása (Tully) megtekintésére, de 3 napon át zajlottak előadások főként a genomika témájában és a 10 országból érkezett 70 fős csoport ellátogatott a Nemzeti Tenyészállat Kiállításra Tullamore-ba is.

További képek a "Fotók" alkönyvtárban találhatók.

Környezet

Az Ír Charolais Szarvasmarha Társaság volt a házigazdája a rendezvénynek és az időjárás előrejelzésük tökéletesen bevált: 16-21°C maximum hőmérséklet mellett minden nap esett az eső. Itt az év 365 napjából több mint 300 napon esik. Ez magyarázza, hogy a mezőgazdasági terület 69%-án van kiváló minőségű gyep, óriási a fajlagos eltartó képesség, az állatoknak kiemelkedő a rámája és izmoltsága: esetenként 1250 kg-os átlagsúlyú teheneket láthattunk. A több mint 70 ezer km²-en 140 ezer, átlagosan 32 ha területű gazdaság üzemel, melyek közül 80 ezernek van húsmarhája (is). A mezőgazdaság a 4,7 milliós lakosság 5,7 %-át foglalkoztatja és az egy főre jutó marhahúsfogyasztás meghaladja a 18 kg-ot. Több mint 6 millió szarvasmarhát tartanak, zömében gyepre alapozottan. Jellemző a februártól-áprilisig tartó elletés, majd évi 7-9 hónapos legeltetést követően a tinók 28, az üszők 25 hónapos korban készülnek el. Céltudatosan alkalmazzák a keresztezés (heterózis hatás) nyújtotta előnyöket. Minden meglátogatott tenyészetben láttunk keresztezett állatokat is. Összességében mintegy 55 ezer pedigrés húshasznú tehenük van, ahol a születő borjak 32 %-a külföldi apaságú és az átlagos tehénlétszám 5 alatt van. A 807 ezer húshasznú árutermelő tehén 17 %-át mesterségesen termékenyítik (az átlagos tehénlétszám 13 alatt van). Érdekesség, hogy az árutermelő tehenek 5 %-a tejhasznú x húshasznú F1-es üsző, a tejelő szektorból érkezik. Ezzel a húshasznú tehénlétszám megközelíti az 1 milliót. (1,4 m a tejelő tehén, ahol az átlagos tehénlétszám 75.) Együttesen 249 ezer marhát exportálnak évente és 1,65 m-t vágnak le. A mintegy 560 ezer tonna előállított hús közel 90 %-át exportálják ‑ nagyrészt az Egyesült Királyságba ‑ így érthető, hogy a várható Brexit jelentős zavart kelt az ágazaton belül. Írországban több mint 221 ezer charolais vérségű borjú születik évente, több mint fele egyéb húshasznú és tejelő anyától. A charolais más húshasznú fajtákon a legnagyobb arányban használt fajta. Érdekesség, hogy az angus és a hereford a legnépszerűbbek a tejelő marhát tenyésztők körében.

Néhány jellemző reprodukciós és termelési mutató:

Genomikai tesztek

Írországban 2006-tól végzik a mesterséges termékenyítésre használt bikák genotipizálását. 2008-tól futnak különböző kormány és EU-s vidékfejlesztési alap által támogatott állatjóléti és tenyésztési programok. Így 2014-ben jött létre a Húsmarha Genomikai Rendszer, ami 2015-ben kiterjedt a tenyésztés eredményességének, fenntarthatóságának javítására és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére is. EURO-ban kifejezett – és 20 %-os intervallumonként 1-től 5-ig csillagokkal jelzett fajtaközi szintetikus indexeket hoztak létre. ICBF Tenyészállat Indexet, mely növeli a tehenek hasznos élettartamát, a választási súlyt, a tejtermelést, javítja az ivari koraérést, a két ellés közötti időt és a legjobb 20 %-ban minden EURO értéknövekedés 9 grammal csökkenti az 1 kg hús előállítása során keletkező CO₂ gáz kibocsátást. A vizsgálatok során nagy hangsúlyt kap az ellés lefolyása, a borjú születési súlya, kezelhetősége, az anya tejtermelése. Az ICBF Tenyészállat Index súlyozása a következő: Tehén tulajdonságok (71 %) Ellés lefolyás anyai hatása / %; Két ellés közti idő 9 %; Választási súly anyai hatása 18 %; Tehén kezelhetősége 4 %; Első elléskori életkor 6 %; Hasznos élettartam 8 %; Tehén élősúlya 14 %; Selejttehén súlya 7 %; Borjú tulajdonságok (29 %) Ellés lefolyása =%; Elhullás 1 %; Takarmány hatékonyság 4 %; Karkasz alakulása 3 %; Vemhesülés 2 %; Kezelhetőség 1 %; Karkasz súly 10 %; Karkasz faggyú 1 %. Másik ICBF index a Terminálindex, melynek súlyozó faktorai jelenleg: karkasz 56 %, elléslefolyás 25 %, takarmányhasznosítás 16%, kezelhetőség 2 %. A szarvtalanság további 8 €, a húsminőség 25 € értéknövelő hatású az indexben.

Évente minden születő állat 60 %-át (beleértve az árutermelő állományban születetteket is!) genomikai elemzésnek vetik alá. Azt a tenyészutánpótlási stratégiát kívánják követni, hogy az üszők 50 %-a és a tenyészbikák is a legjobb, 4-5 csillagos kategóriájúak legyenek, tehát a legjobb 40 %-ból kerüljenek ki. Ebben a programban a tenyészetek 77-82 %-a vesz részt. Az alkalmazott 54K-s chipet Írországban, elsősorban Illumina platformon fejlesztették ki, mely 160 fontos génre és genetikai defektre összpontosít. Kifejezetten az apaság megállapítására 800 SNP-t különítettek el, a mikroszatellit allélek becslése is lehetséges. Fontos információ, hogy a legkevesebb tévedési lehetőség a fülporc-minták alapján jelentkezik (2,46 %), majd a farokszőrhagymák felhasználásával (4,18 %) és ez a sperma felhasználásakor jelentősen magasabb 16,8 %. Írországban az elmúlt néhány évben az ivadékvizsgálat erősítésére mintegy 1,8 millió marha származásvizsgálatát és genomelemzését végezték el, aminek több mint 80 %-a árutermelő volt.

Myostatin

A Teagasc Kutatóintézet előadásában hangsúlyt kapott, hogy a szarvasmarha erős izomzatát nem csupán egy, hanem 19 különböző gén befolyásolja, ami közül 9 gazdaságilag fontos, gyakori.

Tehát nem elég egyes külföldi gyakorlat szerint csak azt jelezni, hogy hordozó-e az állat, hanem azt is tudnunk szükséges, hogy melyik az a gén, mivel ezek jelenléte nem azonos hatású. A különböző fajtákban és típusokban más és más ezek gyakorisága. Vannak olyanok, amelyek kifejezetten könnyen ellenek és a későbbiekben mégis erőteljes izmoltságot mutatnak, ezért aztán különösen fontos a különböző génváltozatok nyomon követése. A British Charolais Cattle Society ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy az Egyesült Királyságban 2018. július 1-e óta nem regisztrálnak charolais állatot anélkül, hogy myostatinra el ne végeznék a szűrést! A két messze legnagyobb gyakoriságú, így legfontosabb változat az F94L és Q204X. Ezek közül a Q204X az, amelyik a nehézellést és gyengülő termékenységet okozza. Brit kutatások eredményeit a következő táblázat tartalmazza (Peter Phithian szívességéből):

Myostatin variánsok és azok hatása a szarvasmarhán:

A brit charolais állományon, mintegy 4900 mintán végzett elemzésük szerint azF94L-en és Q204X-en kívül egyéb mutánst nem találtak, 36,2 % az egyiket sem tartalmazta. 31,1 % a Q204X hordozója volt, 24,5 % volt az F94L hordozója, míg 8,16 % mindkettő gént tartalmazta.

A myostatin homo- és heterozigóta formában jelenlevő F94L és Q 204X génmutációinak hatása néhány tulajdonságra a British Charolais Cattle Society tapasztalata szerint:

Kutatások

A Teagasc Grange az Ír Mezőgazdasági és Takarmányfejlesztési hatóság kezében van és mintegy 90 fős személyzet üzemelteti. 230 ha-on több mint 1200 marhát tartanak és 250 egyedi takarmányozási egységük van. Rendelkeznek szálastakarmány-, táplálóanyag-, vér-, szövet-, molekuláris- és mikrobiális laboratóriummal. Egyesítik a genomika, fehérje és anyagcsere bioinformatika alapú kutatását az állattudomány, hagyományos genetika, reprodukció, takarmányozás, egészségügy, élettan, immunológia és termék minőség kutatásokkal. Alkalmazott kutatási programok sora zajlik, amelyet a tudomány támaszt alá. Ezek részletesebb említésére természetesen e cikk keretei közt nincs lehetőség. Feltétlen említést kell tenni viszont a melléktermékekből és a gyepből kinyerhető biogáz hasznosításának és az ÜHG kibocsátás csökkentése fontosságáról és központi szerepéről kutatásaikban. Amennyiben a Brexit következtében nem találnak új piacot a marhának, csökkenteni szükséges a megtermelt mennyiséget. Ekkor kaphat fokozott figyelmet a gyepből előállítható biogáz lehetősége.

Takarmányhasznosítás hatékonysága (RFI)

Ezt a témát a Teagasc Kutatóintézet olyan fontosnak tekintette, hogy külön előadást szenteltek neki. Kimutatásuk szerint a szarvasmarhatartási költségek 75 %-át teszi ki a takarmány, ezért a legtöbbet itt lehet megtakarítani. Különös fontosságot ad a területnek, hogy a költségcsökkentés mellett csökkentenünk kell a környezeti lábnyomot és javítani a fenntarthatóságot. Bizonyára sok olvasó tudja, hogy e tulajdonság közepesen jól öröklődik (h²= 0,35-0,4) és független a gyarapodás mértékétől, valamint a felnőttkori súlytól, tehát a takarmányhatékonyság anélkül javítható, hogy a megcélzott gyarapodás, vagy felnőttkori súly, ráma változna. Az előadásból kiderült, hogy ebben a tulajdonságban lényeges különbség van az egyes tejelő és húshasznú szarvasmarha fajták között és a charolais a leghatékonyabb fajták között szerepel. A Tully Teljesítményvizsgálati Központ célja az örökletes tulajdonságok nagyobb megbízhatóságú becslése. Különböző fajtájú, mesterséges termékenyítésre legnagyobb számban felhasznált, legnépszerűbb tenyészbikák 15-20 utódját (bikákat, tinókat és üszőket) felvásárolják és ezek takarmányhatékonyságát, gázkibocsátását, vágási tulajdonságait vizsgálják. Céljuk, hogy évente mintegy 650 állat levágásra kerüljön. 30 napos átállási időt 3 hónapos teszt követ. Mérik a gyarapodást, takarmány hatékonyságot, herekörméretet, pontozzák a küllemet, ultrahangos izom és faggyúmennyiséget, feljegyzik a sántaságot, örökletes defekteket, légzőszervi és egyéb betegséget, genomikai elemzést végeznek az arra rendszeresített főleg 54K-s chipen és ellenőrzik a származást. A kapott eredményeket az EURO-Star Index pontosítására is felhasználják. A takarmányhasznosítás mérésére jelenleg zömében Hokofarm és egy régebbi amerikai technológiát használnak, a gázkibocsátás mérésére pedig USA Calan rendszert. Metángáz kibocsátásban az alacsony és magas gázkibocsátású csoportok között 28,5 % különbséget diagnosztizáltak.

Tanulságok, célkitűzések, hangsúlyok

1. Vegyes érzelmekkel, csodálattal és némi irigységgel állapítottam meg, hogy csak a szakmai lemaradás csökkentése érdekében is óriási előrelépésre lenne szükségünk.
2. Írországban a szarvasmarhaágazatot nem csak anyagilag támogatja a kormány (megjegyzendő, hogy igen jelentős támogatást az EU-tól is kaptak), de ott a kutatóintézeti háttér a rendelkezésre álló innovációs eszközöket impozáns tömegben alkalmazza is az ágazat hatékonyságának és versenyképességének a javítása érdekében. Persze Magyarországon nincs ilyen gazdasági jelentősége a szarvasmarha tenyésztésnek és a népesség arányában is kevesebb embert érint, de a néha rosszul hasznosuló EU-s támogatás mellett, hátrányos piaci sajátosság miatt (jelenleg a minőségi marha nagyrészt élve hagyja el az országot – nincs egyedi visszajelzés az előállított marha vágóhídi minőségére, nem kellően tudatosul a tenyésztés minőségében rejlő potenciál) a hatékonyság javítása nagyobb ágazaton belüli együttműködést és állami háttértámogatást igényelne. Írországban a húsmarha végtermékének cca. 90%-át exportálják, nálunk is nagyon jelentős az exportfüggőség.
3. Bízom benne, hogy hamarosan hazai minták genomikai vizsgálatának eredményeit is felhasználhatjuk a minőségi tenyésztés szolgálatában!
4. A tanulmányút ismételt megerősítést adott, hogy fokoznunk kell az erőfeszítéseinket a takarmányhatékonyság hazai tesztelésére ‑ ott az egyedi ÜHG kibocsátást is régóta mérik. Írországban ez már része az ICBF Tenyészállat Indexnek. A Magyar Charolais Értékindex hamarosan közreadásra kerül és sokat dolgozunk azért, hogy a gyakorlat számára hazánkban is beindulhassanak a takarmányhatékonyságra irányuló tesztek.
5. Csehországban nagyon jelentős előrelépés történt a genomikai lehetőségek nyújtotta előnyök kiaknázása terén, már több mint 1350 charolais állatot elemeztek. 3 éven belül tervezik a GEBV (genomikai információval kibővített tenyészérték) kiadását. Oda az első húsmarha tenyészetet 1990-ben Magyarországról importálták!
6. Nekünk az F94L mellett további előnyös myostatin variánsok felkutatása és előfordulási arányának növelése, a kevésbé előnyös változatok előfordulásának visszaszorítása a célunk. Ezek technikai és anyagi hátterének biztosítása feltétlenül fontos.
7. Az írországi kutatólaboratórium és több más ország előadásában is jövőbeni célként megfogalmazódott a TBC rezisztens marha tudatos szelekciójának (h²=0,12) lehetősége. Ez a hazai tenyészetek számára is értékes lehetőség lehet! A málymétely rezisztens marha tenyésztésének realitása szintén megfogalmazódott az írországi előadásban.
8. A leptin gén, növekedést és főleg a faggyússág, márványozottság szintjét befolyásoló gén jelenlétének növelése a fajta és egyes tenyésztési programok számára kiemelkedő jelentőségű lehet.
9. A homozigóta formában jelentkező progresszív ataxiát előidéző gén heterozigóta formában a nagyobb izomzathoz köthető, ami a terjedését elősegíti. Az egyik előadás szerint a vizsgált francia állatok 13 %-a hordozó, ezért a szűrése indokolt.
10. Progresszív vakság és ektodermális diszplázia (EDA) szűrésének fontosságát szintén hangsúlyozta a francia előadó.
11. Jó, ha tudunk róla: Egy tenyészállat külföldre történő eladását követően bírósági ítélet kötelezte az Írországi Angus Tenyésztő Egyesületet 200 ezer dollár megfizetésére, mivel hibás volt az árverési katalógus, nem egyezett a származás!

Dr. Domokos Zoltán

ügyvezető

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

• Előző
• Következő