Az állatok előkészítése kiállításra
Az állatok előkészítése kiállításra
(Young cattleman – American-International Charolais Association 4-6. oldal)
Fordította: Domokos Zoltán
Amire szüksége van a terve megvalósításához
Egy tanácsadóra, aki szükség esetén segít.
Kötőfékre, hosszú szárral.
Kefére.
Állatfésűre.
Kiállítási pálcára.
Türelemre és megértésre: Vegye tekintetbe, hogy az állata jobban meg van ijedve a kötőfékbe szoktatás folyamatától, mint ön.
Feljegyzések
A jó szarvasmarhatenyésztővé válás előfeltétele az adatok pontos és folyamatos feljegyzése. Kezdje minden jelentkező költség nyomon követésével, amelyek az előkészítési programból erednek. Ez magában foglalja az állata vásárlási értékét, a takarmány, a felszerelések, az állatorvosi költségeket, a szállítást és minden egyéb költséget. A teljesítményadatok folyamatos feljegyzése az előkészítés során, így a súlyok, gyarapodások bizonyos időszakonként a takarmányozás során, szintén segíteni fog önnek, hogy a tervét sikeresen megvalósítsa.
A borjú környezete
Mielőtt elkezdené az állata betörését, az állat számára fontos, hogy hozzászokjon ahhoz a környezethez, ahol a szoktatása, betanítása történik. Az is nagyon fontos az állatnak, hogy önt már ez idő alatt megismerje. Az állat kötőfékhez szoktatása előtt néhány héten át tartó etetésével és gondozásával, kölcsönös bizalmon alapuló viszonyt alapoz meg az állatával.
Az nem szükséges, hogy gondosan kimunkált környezetet alakítson ki az állat kötőfékhez szoktatásához, de az ideje és energiája belefektetése elengedhetetlen. Jól beválik a betanítás alatt egy nagy terület – például egy pajta – jól megközelíthető kisebb boksszal. A kis boksznak sok erős oszlopa kell legyen, hogy hozzáköthessük az állatot a folyamat kezdetén.
Hagyjuk az állatot szabadon rohangálni a pajtában vagy egy kis szakaszlegelőn, hogy megismerkedjen a környezetével. Etessük az állatot szénával ezen a területen, álljunk hozzá közel, mikor eszik és beszéljünk hozzá. Sokan úgy találják, hogyha rádiót üzemeltetnek az istállóban, az segíthet hozzászoktatni az állatot a zajhoz.
Azért, hogy az állat megszokja a bezártságot a bokszban, rekesszük be néhány percre minden nap (reggel és este). Etessük az állatot abrakkal a bokszban, és ez okot ad az állatnak, hogy élvezze a kis bokszba rekesztés idejét.
A kötőfék bevezetése
Itt az ideje, hogy megismertesse az állatot a kötőfékkel. Először szorítófolyosóban fogjuk meg az állatot. Fontos, hogy megtanulja az állat, nem képes elszökni öntől.
Miután először megfogta az állatot, hagyja kb. egy hétig kötőféket lógva vonszoltatni az állattal. Az állat megszokja a kötőféket, miközben az állat megtanulja elfogadni, hogy elinduláskor megáll, ha a laza kötőfékre lép.
Ez idő alatt sűrűn ellenőrizze az állatot, figyelve, hogy nincs-e megdagadva az állkapocs alatt, vagy az orra felett keresztben. Ha bármiféle duzzanatot talál, távolítsa el a kötőféket minden nap.
Az állat lekötése
Még egyszer: türelem és megértés, szakértő segítséggel, kulcsfontosságú tényezők ebben a stádiumban.
Hozza az állatát a bokszba. Nyugodtan, kapkodás nélkül fogja meg a kötőfék végét. Ha a kötőfék vége elrojtolódott, elkopott, esetleg szükség lehet a kötőfék cseréjére. Kösse az állatot egy biztonságos, erős póznához. Amikor az oszlophoz vezeti az állatot, semmiképpen ne tekerje magára a kötőféket. Megsérülhet és az állatot is megijesztheti vele.
Fontos, hogy ne kössük az állatot olyan rúdhoz, vagy olyan helyhez, amely lehetővé teszi számára, hogy előre és hátra forogjon, miközben meg van kötve. Kösse meg az állatot annak szemmagasságában. Ha lejjebb, vagy magasabban köti meg, megsérülhet a kötőfék húzása, rángatása következtében.
40-50 cm hosszú kötélre kösse az állatot. Ha túl hosszúra köti, az állat belegabalyodhat és megsértheti magát. Ezt a fázist segítséggel végezze. Maradjon egy ideig az állattal és ellenőrizze rendszeresen.
Első alkalommal a legjobb csak 15 percig lekötve tartani az állatot. Hosszabb ideig történő lekötve tartása duzzanathoz és fájdalomhoz vezethet a kötőfék miatt. Hét, tíz nap alatt fokozatosan növelje az időt, míg az állatát lekötve tartja.
Amikor este szabaddá teszi az állatot, ne engedje meg, hogy kitépje a kötőféket a kezéből. Amikor még áll az állat, lassan vegyük le a fejéről a kötőféket. Ez fogja megtanítani az állatot, hogy tisztelje önt és a kötőféket.
Az állat megérintése
A második, harmadik napon elkezdheti az állat megközelítését és megérintését. Ezen a ponton a legjobb oldalról megközelíteni az állatot – nem szemből. Ha az állat meglehetősen nyugodt, akkor lassan közelítse meg és simogassa meg a vállát a kezével. Beszéljen az állathoz, mivel az állat önbe vetett bizalmát próbálja kifejleszteni.
Napról napra több időt fordítson az állat simogatására. Használjon lassú és megfontolt mozdulatokat. Amikor az állat ezt elfogadja, kezdje el kefélgetni a vállán, kis gyökérkefével. Nem sok idő múlva az egész testét kefélgetheti és lecsutakolhatja.
Az állat vezetése
Körülbelül egy hét múlva, ha az állat betört annyira, hogy áll a kötél végén, vezesse a bokszában, mielőtt kiengedné. Segítséget igénybe véve húzza az állatot előre, és utána enyhítsen a kötőfék húzásán. Mindig tartsa szem előtt, hogy nyugodt legyen és eleinte néhány lépés megtételét is értékelje haladásnak. Fokozatosan egyre több ideig vezesse az állatot. Amikor már úgy érzi, hogy kényelmesen vezeti az állatot a bokszban, kezdje meg a jártatást egy nagyobb területen. Vegyen maga mellé segítséget, aki követi az állatot és mozgatja azt, ha megáll. Az első néhány alkalommal erre feltétlenül szükség lehet, amikor az állatot a bokszon kívül jártatja.
A kiállítási pálca
A kötőfékhez szoktatás utolsófázisainak egyike: megtanítani az állatot, hogy reagáljon a kiállítási pálcára. A szilárd helyhez kikötött állatot közelítsük meg és lassan vakarjuk meg a hátát a bottal. Fokozatosan, hirtelen mozdulatok nélkül vigyük a pálcát az állat hasa felé, és könnyedén vakarjuk meg a köldöke közelében. Az állat először nagyon ideges lesz, de folyamatos munkával és türelemmel hamar elfogadja a simogatást. Nem sok idő múlva a megfelelő helyzetbe mozgathatja az állat lábait azzal, hogy a körmei között a párta magasságában a pálcával kicsi nyomást gyakorol.
Egyszer, amikor ön és az állat megszokták a kiállítási pálca használatát, kezdje el vele vezetni az állatot. Vezetés közben állítsa meg az állatot különböző helyeken, simogassa meg a hasát és állítsa alá a lábait derékszögben. Jegyezze meg, hogy a kiállítási pálca egy hasznos segédeszköz és nem arra való, hogy nyersen bánjanak az állattal.
Az utolsó simítás
Fontos, hogy az állatával minden nap foglalkozzon. Minél többet dolgozik vele, annál jobban fog együttműködni. Amikor az állat jól betört, akkor kezdje el az állat mosását. A mosás még inkább segít az állat megnyugtatásában.
Ebben a helyzetben magasan tartott fejjel rögzítse az állatot. Ez segíteni fog megtanítani az állatot a megfelelő fejtartásra, a lábai helyzetének kiállításkor elvárt pozíciói felvételével együtt.
Néhány hét múlva egy jól betanított állata lesz, mely már majdnem képes megmutatni magát. Vegye figyelembe, hogy a nyugalom és megértés fontos alkotórészei a sikerének. A kötőfék alá törési folyamat köteléket épít fel ön és az állata között, ami előnyt fog önnek jelenteni a későbbiekben a kiállítási ringben.
Tiszta környezet
Az ön állata környezetének kialakítása során fontos szó, és emlékezni kell rá, hogy “funkcionális”. A legmegfelelőbb egy hűvös, napmentes hely a napsütéses időszak folyamán, és megfelelő terület az állat esti gyakoroltatása céljából.
Valószínűleg tapasztalni fogja, hogy bonyolult jó szőrzetet növelni az állatán a forró nyári hónapok folyamán. Amit tennie kell: az állat napfénymentes helyen való tartásával becsapni a természetet. Elméletileg állítható fényerejű istállóban tartva az állatait, mesterségesen lerövidíthető a nappalok hossza, ami segíti az állat szőrének képződését. Ventilátor bokszban való használatával szintén hűthetjük a környezetet, ezzel segíthetünk az állat jobb komfortérzetének kialakításában, így a szőrzet növekedésében.
Az állat környezetét külső élősködőktől mentessé kell tenni. Konzultáljon a helyi szaktanácsadó irodával, vagy szövetkezet szakembereivel mielőtt egy területet paraziták ellen lepermetezne. Néhány termék használata irritálhatja az állata bőrét.
Az állata komfortérzete megőrzésének a legkönnyebb, és valószínűleg a legfontosabb módja az istálló naponkénti takarítása.
Takarmányozás
Fontos, hogy az állatát kiegyensúlyozott, teljes értékű takarmánnyal lássa el, hogy bőrét és szőrzetét megfelelő kondícióban tartsa, valamint megfelelő energiával lássa el. Továbbá, figyelje meg az állatát evés közben. Ezzel véleményt alkothat annak takarmányfelvevő képességéről, és a takarmányfogyasztásra fordított időről.
Az állata takarmányadagja tervezésekor vegye figyelembe, hogy nagy energia bevitele nem támogatja a nagy szőrzetnövekedést a forró nyári hónapok folyamán. Tehát figyelje meg az állata táplálkozási szokásait, és annak megfelelően korrigáljon. Sokszor az állatok nem esznek megfelelően, ha forróság van.
Biztosítson az állatának jó tisztavíz ellátást és bőséges só mennyiséget. Sok tipikus takarmányadag hiányában van azoknak az alkotóknak, amelyek sót tartalmaznak.
Jó gyakorlat a kiállításra menetel előtt hozzászoktatni az állatát, hogy akkor is egyen és igyon, amikor meg van kötve. Kezdheti az állat szokásos helyen történő takarmányozásával, de megkötve. Ezután változtassa meg a takarmányozás helyszínét, kösse egy masszív tartóoszlophoz és etesse földre helyezett tepsiből, ládából. Úgy kösse meg az állatot, hogy az kényelmesen ehessen a tepsiből (ládából).Lassan közelítse meg az állatot az etető tepsivel, és lassan tegye elé, mivel az álltok gyakran megijednek tőle és az egyéb tárgyaktól, amiket nem ismernek.
Szintén jó ötlet, hogy már ez idő alatt olyan vödörből itatja az állatát, mint amilyet a kiállításon is használni fog.
Gyakorlat
Az ön kiállítási marhája egy “atléta” és megfelelő gyakorlás nélkül az ön atlétája elveszítheti az izomtónusát.
Gondoskodjon az állata számára kis legelőszakasz, vagy parcella biztosításával gyakorlási, mozgási lehetőségről az est folyamán. Azokat az állatokat, melyek egész nap istállózva voltak, vagy megkötve egy pajtában, játékosan ficánkolónak fogja találni, amikor szabadon engedi az esti órákban.
Néhány percet minden reggel és (vagy) este az állat vezetésével kell töltenie, úgy hogy segítő is rendelkezésre álljon. Az állata vezetése nem csak felkészíti önt és az állatot a kiállítási ringre, de lehetőséget nyújt az állatnak a testmozgásra is. Amikor vezeti az állatát, bátran sétáltassa élénken, és tartsa a fejét magasan fel.
Kefélés, kefélés, kefélés
Nem tudja túl sok ideig kefélni, csutakolni az állatát. Jó gyakorlat, hogyha naponta legalább húsz percet tölt az állata kelélésével. Gyökérkefével történő élénk tempójú kefélés élénkíti a természetes olajak termelését a szőrben és elősegíti annak növekedését. Éppen ezért nagyon is evidens, hogy a kiállítók a kiállítások alkalmával nagyon sok időt fordítanak az állataik kefélésére.
Kilencven, százhúsz nappal az első nyári kiállítása előtt, nyírja meg az állatát. A szőrzet lenyírásával eltávolítja a régi elpusztult, “avas” szőrzetet, amivel elősegíti az új szőrzet növekedését.
A következő lépés az állata hidegvízzel történő locsolgatása, ami szintén elősegíti a szőrzet növekedését. Sok profi kiállító öblögeti és keféli az állatát kora reggel és késő este. Sok tapasztalt szakértő hiszi, hogy a szőrzet növekedését javítja, ha a marhákat minden este benedvesíti.
Amikor megmossa az állatát, használjon gyenge szappant. Néhanapján balzsammal öblítse át az állatát, hogy puhítsa a bőrét. A balzsam lágyító hatása az állat szőrzetén még a hullámokat és göndör tincseket is kihozza. Ha az állat környezetét tisztán tartja, és azt rendszeresen keféli, az öblögetés helyettesíthet néhány szappanos “fürdőt”.
Vésse az eszébe, hogy nem tudja túl sokat kefélni az állatot! Ha azt gondolja, hogy már eleget kefélte az állatot, akkor kefélje még egy kicsit tovább!
Dolgozzon jól folyamatosan
Amikor a felkészítést tanulja, kezelje a dolgokat egyszerűen és természetesen. Az állata sokkal jobban fog kinézni, ha ez a jó kefélés, öblögetés és a kemény munka következménye.
A kiállítási előkészítés tanulásának a folyamata soha nem ér véget. Ez sok gyakorlásba, munkába (kefélésbe) kerül. Minden állatot különböző módon kell előkészíteni. Látogasson el nagy kiállításokra, figyelje meg a profikat, és ne féljen kérdéseket feltenni. Legyen türelmes és dolgozzon keményen. Legyen lelkiismeretes a munkájában és a siker nem marad el.
Köröm igazítás
Megfelelően vágott és karbantartott körmök lehetővé teszik, hogy normálisan fejlődjön az állat lábvége és a lába. A körmöket azért kell vágni és karbantartani, hogy javítsa az állat megjelenését a kiállítási ringben. Megfelelő lábvég védelem megköveteli, hogy az állat körme úgy legyen levágva, hogy eltávolítsuk a köröm túlnőtt részét. Mindig vegye igénybe tapasztalt szarvasmarhatenyésztő, szaktanácsadó, vagy állatorvos segítségét, hogy megtanulhassa a megfelelő technikát és elkerülje sajátmaga, vagy az állata sérülését.
Szarvtalanítás
A charolais egy természetesen szarvalt fajta, de sok tenyésztő tenyészt genetikailag szarvatlan charolaist. Az USA-ban megkövetelik, hogy minden élőállat kiállításon szarvtalanítva legyenek az állatok. A szarvtalanítás egyszerű operáció, de tapasztalt személy segítségével kell elvégezni. Az állat korától függően kémiai, vagy műtéti úton hajtható végre a szarvtalanítás. A műtéti eljárás bármely korban sikeresen végrehajtható, de az állatnak erősnek és kivirultnak kell lennie, amikor az operáció lezajlik. Szarvtalanításra az ősz, vagy tavasz a legjobb időpont, mivel a legyeknek ilyenkor viszonylag alacsony a száma.
Az állatok szarvtalanításakor tiszta, jól szellőző területen kell őket tartani a jó megfigyelés érdekében. Ha a legyek jelen vannak, alkalmazzon légy riasztót, vagy fenyőkátrányolajat, hogy távol tartsa őket a sebtől.