Utolsó módosítás 2024. okt. 04.
Tisztújítás 2024

elado

1%

Tenyészértékbecslés a hazai charolais állományon

Tenyészértékbecslés a hazai charolais marhaállományon

Miért és miként hasznos?

A hazai charolais tenyésztők versenyképességét nagy mértékben javítani képes, hogy a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete által törzskönyvi ellenőrzésben tartott tenyészállatoknak most már a világhálón is hozzáférhetőek a tenyészérték adatai. Honlapunkon, a http://www.charolais.hu oldalon, a ’Tenyészértékek’ menüpont alatt (is) elérhető a BreedPlan nevű tenyészérték becsléseket végző ausztráliai szervezet honlapjának tenyészérték lekérdező felülete a tenyésztésben elmélyedni kívánó hazai és külföldi érdeklődők számára, ahol további hasznos segédletek találhatók a felület használatához és értelmezéséhez is. 1999-ben vettük fel a kapcsolatot a BreedPlan-nel és 2000 óta végzünk velük együttműködve tenyészérték számításokat. Jelenleg az egyesületünk megkapja a BreedPlan-nek ugyanazokat a világszínvonalú szolgáltatásait, mint a másik 90 tenyésztőszervezet Ausztráliából, Új-Zélandról, Észak - és Dél-Amerikából, Afrikából és Európából, és amelyeknek az adatai a honlapjáról szintén elérhetőek.

A hazai húsmarhatenyésztők számára még kissé idegen a tenyészértékekkel való közvetlen munka, így a következőkben a általában a tenyészértékbecslés és konkrétan a BreedPlan értelmét és gyakorlati hasznát próbáljuk megvilágítani.

Mi a Breedplan?

Ha elfogadjuk azt az alapvetést, hogy a szelekciós döntések az állatok közötti különbségeken alapulnak, akkor el kell fogadjuk azt is, hogy jobbak lesznek ezek a döntéseink, ha többet tudunk az állatok közötti különbségekről. Épen ezért, ha hatékony szelekciót szeretnénk végezni, valós és megalapozott összehasonlítást kell tegyünk az állatok között. A Breedplan a tenyészértékek alapján ad lehetőséget az egyedek összehasonlítására. Egy teljesítményértékelő program, ami egyedek szülői értékét hasonlítja össze, ez voltaképpen a tenyészérték.

A szolgáltatást a New England Egyetemen (Armidale, Ausztrália) működő Agricultural Business Research Institute (ABRI, Agrár Üzleti Kutatóintézet) üzemelteti.

A Breedplan célja, hogy javítsa a szelekciós döntések megbízhatóságát, és ha jól értelmezzük és használjuk, jelentős segítséget adhat a húsmarhatenyésztőknek a döntéseik meghozatalakor a tenyészbika kiválasztásában, vagy egy egyed és ivadékainak az állományhoz, vagy a teljes állományuk teljesítményének a fajtaátlaghoz való hasonlításakor.

A Breedplan tehát egy húsmarha ágazati szolgáltatás, hasonló a sertés, baromfi és tejelő szarvasmarha ágazatok esetében már korábban, sikeresen alkalmazott eljárásokhoz, ami ezekben az ágazatokban drámai termelésnövekedést hozott az elmúlt évtizedekben. Nagyon jól, hatékonyan működött más ágazatokban, és kiválóan működik a húsmarhák genetikai értékelésénél is.

A BreedPlan áttekintése

Amit egy egyeden látunk, az a génjeinek a megnyilvánulása, amit a szüleitől örökölt, módosítva a nem genetikai, vagyis környezeti hatásokkal, úgymint takarmányozás, egészségügyi állapot, anya kora, stb.

Ahhoz, hogy az állatállományunkat szelekció útján javíthassuk, az állatok genetikai tulajdonságait kell értékeljük – a teljesítménynek azt a részét, amit a gének határoznak meg, nem a teljes teljesítményt, amit a környezeti és egyéb nem genetikai hatások is befolyásolnak.

Korábban a teljesítményvizsgálat során a teljesítmény-indexeket használták kizárólag. Az egyed teljesítményét korrigálták az ivarral, korral, az anya korával, és összevetették százalékos formában az azonos elhelyezésben, takarmányozásban részesülő többi egyed teljesítményével. Ebben a rendszerben azonban más elhelyezésű, takarmányozású, eltérő tenyészetből, évjáratból származó állatok összehasonlítása nem lehetséges.

A BreedPlan nagy előrelépést jelent tehát a korábbi teljesítményvizsgálati módszerekhez képest, mivel felhasználja az egyed és a rokonai összes rendelkezésre álló adatát, hogy különválassza a genetikai és környezeti hatásokat, megadva ezzel a tenyészérték lehető legpontosabb becslését a rendelkezésre álló adatok alapján.

Ahhoz, hogy eltérő tenyészetből, termelési környezetből származó állatokat összehasonlíthassunk, a tenyészetek, kortárs ivadékcsoportok között genetikai kapcsolatnak kell lennie. Két csoport vagy tenyészet között a genetikai kapcsolatot a közös szülők teremtik meg, ami rendszerint a mesterségesen termékenyítő bikák révén valósul meg, de lehet akár tehén is a közös szülő.

A BreedPlan „multiple trait”, vagyis több tulajdonságra kiterjedő értékelést végez, ami tovább növeli a számított tenyészértékek megbízhatóságát.

Mivel az egyes tulajdonságok között többnyire genetikai kapcsolat van (ami pozitív és negatív lehet és gyenge és erős között változhat), ez az információ felhasználható a mért értékek ellenőrzésre az egyes tulajdonságok vonatkozásában, illetve olyan tulajdonság esetében is lehetővé teszi tenyészérték számítását, amely esetében nem rendelkezünk direkt méréssel. Így például a 200 napos súly pozitív kapcsolatban van a 400 napos súllyal, ezért van az, hogy a 200 napos súly növekedésével nő a 400 napos súly is. (Az Ausztráliában kifejlesztett rendszer nem 205, vagy 210 napra és 365 napra végzi a korrekciót, de a kapott eredmény a tendenciákat pontosan tükrözi.)

A több tulajdonágra kiterjedő értékelés is elősegíti a torzító hatások mérséklését, amit egy korábbi szelekciós döntés okozott, mint pl. célirányos vásárlás. Azért nem fog nőni pl. a 400 napos súly tenyészérték attól, hogy választáskor a kisebb súlyú borjakat kiemeljük a csoportból, mert a BreedPlan az értékelés során számol a korábban kiemelt borjakkal is.

A tenyészértékek mindig abban a mértékegységben vannak kifejezve, amiben az alapadatot mérjük (pl. kg, nap, stb.), és az első tenyészérték-számításkori fajtaátlaghoz, mint kiindulóponthoz (nullponthoz) vannak viszonyítva.

Hogyan működik a BreedPlan?

A BreedPlan a tenyésztők által gyűjtött alapadatok felhasználásával készíti el a tenyészérték becslését. A rendelkezésre álló adatok alapján a tenyészérték legpontosabb becslését készíti el. A BreedPlan nem azért hasznos segítség a szelekciós munkában, mert a tenyésztő nem tudja jól megítélni az állatot, hanem mert az emberi agy nem képes olyan hosszú távra olyan jól emlékezni, ill. egyszerre annyi szempontot, környezeti hatást párhuzamosan figyelemmel kísérni és korrigálni, mint a számítógép.

Miért érdemes a BreedPlan-t használni a teljesítmény elemzésére?

Amit egy egyeden láthatunk vagy mérhetünk, azt környezeti és genetikai hatások alakítják ki.

A környezeti hatások csak az egyed egy adott környezetben mutatott küllemét és teljesítményét befolyásolják, de nincs befolyásuk az egyed ivadékainak más környezetben mutatott külleméhez és teljesítményéhez. Környezeti tényező a takarmányozás (a legelő minősége, a kiegészítő takarmányozás, ásványianyag-ellátás, stb.), egészségi állapot, egyéb technológiai-menedzsment elemek.

A két egyed teljesítményében megfigyelhető, környezeti hatás okozta különbségek nagyok lehetnek, ugyanakkor nem örökítődnek át az egyedek ivadékaira. Ez pedig könnyen rossz irányba viheti a szelekciós döntéseinket.

A genetikai hatások az egyed szüleitől örökölt génjeinek eredményeként alakulnak ki, és mind az egyed, mind az ivadékai jövőbeni teljesítményének „tervrajzát” adják.

Egy tenyésztő nem azért vásárol tenyészbikát, hogy jól mutasson a gazdaságában, hanem az ivadékai várható teljesítménye miatt. Csak ha a környezeti hatásokat standardizáljuk, vagy azonos környezetbe helyezzük az egyedeket, akkor válnak láthatóvá a genetikai különbségek.

A BreedPlan kifinomult számítási módszerekkel kezelni tudja az ismert környezeti különbségek okozta torzító hatásokat a szelekciós tulajdonságok esetében.

Melyek a BreedPlan elemzés kulcsfunkciói?

-          Párhuzamosan képes minden állatra, minden tulajdonságra tenyészértéket számítani, mivel „Multiple Trait Animal Model”-t, azaz több tulajdonságra kiterjedő egyedmodellt alkalmaz.

-          Felhasználja az egyed rokonainak és ivadékainak teljesítmény-adatait csakúgy, mint a saját információit.

-          Felhasználva az ismert összefüggéseket egyes tulajdonságok között, növeli az egyes mért tulajdonságok pontosságát, valamint tenyészértéket számít olyan tulajdonságokra is, melyekre vonatkozó alapadat nem állt rendelkezésre.

-          Az import (kívülről az állományba kerülő) állatok „otthoni”, eredeti teljesítmény-adatát is felhasználja.

-          Kiszűri a takarmányozásból, az anya kora miatt, a borjú kora miatt, és az elhelyezésbeli, kezelésbeli eltérésekből adódó különbségeket. Ezek azok a nem genetikai különbségek, amelyek befolyásolják az egyed mérhető teljesítményét, de nem örökítődnek át az ivadékaiba.

-          Kiszűri a tenyésztői döntések tenyészérték-számítást torzító hatásait, mint pl. egy bika előtérbe helyezését a párosítás során egyes teheneken, nem egyenlő, célirányos tenyészkiválasztás, stb.

Ezen torzító hatások kiszűrése és a teljesítmény adatok számbavétele révén a BreedPlan sokkal részletesebb, pontosabb és mélyrehatóbb tenyészérték-előrejelzést képes adni, mint a tenyésztői szemrevételezés.

Az egyes egyedekre vonatkozó tenyészértékeken (EBV-k, Estimated Breeding Values) felül a BreedPlan genetikai trendeket is számít személyre szabottan a tenyésztők számára, a saját tenyészetükre. Ez a trend megmutatja a az egyes tulajdonságokra nézve a tenyészet haladási irányát évről évre, és arra is rávilágít, hogy a környezeti hatások változásának, tenyésztői változtatásának (pl. a legelő minőségének javítása) milyen eredményt hoz a tenyészet teljesítményében.

Milyen tulajdonságokat értékel a BreedPlan?

Alapvetően a 200, 400 és 600 napos súlyokkal és a tejjel dolgozik, de bevonhatóak a születési súly, termékenység (herekörméret, vemhességi idő, következő borjazásig eltelt idő) és vágóérték (rostélyos keresztmetszet területe, hasított súly, bőr alatti faggyúvastagság, márványozottság, húskihozatal) adatok is.

Ezeknek a tulajdonságoknak közvetlen hatása van olyan fontos állományszintű mutatókra, mint a hasznosult szaporulat aránya, anyai tulajdonságok, vágási kihozatal, növekedési erély, termékenység.

További tulajdonságok is bevonhatóak elvben az elemzésekbe, amennyiben lehetséges azok pontos mérése, és gazdaságilag fontosak.

A hazai charolais állomány vágóérték tenyészértékekkel nem rendelkezik még.

Hogyan lehet összehasonlítani állatokat BreedPlan tenyészértékek alapján?

Összevethető egy állat BreedPlan tenyészértéke:

-          A bázis fajtaátlaggal minden tulajdonság vonatkozásában. Ez a fajtaátlag az első elemzéskori átlag, ami „0” pontként lett kinevezve és rögzítve.

-          A jelenlegi fajtaátlaggal minden tulajdonság esetében. Ezt a fajtaátlagot a tenyésztő szervezetek teszik közzé, és lehetővé teszi a legutóbbi tenyészérték-számítás (futtatás) fajtaátlagához való hasonlítását.

-          Egy másik egyed tenyészértékével adott tulajdonságra nézve. Pl. ha egy bika 400 napos súly tenyészértéke +60, akkor az 20 kg-mal magasabb annál a másik bikánál, amelynek ugyanezen tenyészértéke +40. A két bika ivadékaiban megmutatkozó különbség a tenyészértékeik közötti különbség fele, azaz 10 kg.

-          A fajtán belül elfoglalt pozíciójával percentilis alapján. A BreedPlan minden elemzésnél közzétesz egy percentilis (százalékosztály) táblázatot, amely alapján megállapítható, hogy adott tulajdonságra nézve adott tenyészértékkel bíró állat a fajtán belül pl. a legjobb 10 %-ba tartozik, vagy éppen a leggyengébb 25 %-ba.

Hogyan segít a BreedPlan a legmegfelelőbb tenyészbika kiválasztásában?

-          számításba veszik a bika saját- és rokonainak teljesítményét is

-          az állatok közötti különbségeket ugyanazon mértékegységben jeleníti meg, amit a mindennapi életben használunk, és összehasonlíthatóak fajtán belül, mert tenyészettől függetlenül, mindenütt ugyanazt jelentik

-          lehetővé teszi bikák összehasonlítását az alapján, hogy hogyan fogják szolgálni a tenyészetünket (tenyésztési érték), és nem pedig csak pl. a pillanatnyi tápláltsági állapotuk alapján (környezeti hatás)

-          felhasználásukkal pontosabban becsülhető az egyes tulajdonságok vonatkozásában az ivadékok várható teljesítménye, és ezáltal a tenyésztési programok eredményessége

-          láthatóvá, kézzelfoghatóvá, és ezáltal értékelhetővé válnak olyan rejtett tulajdonságok, mint pl. a tejtermelés vagy a márványozottság

Mire jó a BreedPlan a gyakorlatban?

Vegyünk egy példát, amelyben az alábbi két bika közül kell választanunk:

BREEDPLAN

tenyészértékek

Születési súly (kg)

200 napos súly (kg)

400 napos súly (kg)

600 napos súly (kg)

Herekörméret (cm)

A bika

+3.5

+33

+45

+65

+1.6

B bika

+7.7

+11

+18

+25

-0.1

Jelenlegi fajtaátlag

(2008-as borjak)

+4.2

+26

+41

+58

+1.3

A fenti adatok alapján, ha a két bikát rátennénk egy-egy csoport, kb. azonos tenyészértékekkel rendelkező tehéncsoportra, a születendő borjak között jelentős különbség lesz 200 napos súly tekintetében. Hasonlítsuk össze a két bika ivadékainak várható teljesítményét, szem előtt tartva, hogy a bika mindig 50 %-ban felelős a születő borjú génkészletéért.

Az A bika 200 napos súly tenyészértéke - a B bika 200 napos súly tenyészértéke = 22, melynek a fele érvényesül az előbbiek szerint az ivadékokban, azaz A bika ivadékai 11 kg-mal lesznek nehezebbek átlagosan 200 napos korukra B bika ivadékainál, pusztán genetikai okból kifolyólag (azonos környezetben).

Ez a jelenlegi 1100 Ft/kg-s kis súlyú export ár mellett 11 kg x 1100 Ft/kg = 12100 Ft/borjú átlagosan, ami kb. 5 %-os árbevétel különbözetet jelenthet éveken keresztül!

Ez a legnyomósabb érv amellett, hogy érdemes tekintettel lenni állatállományunk tenyészértékére. Mindemellett a példából az is látható, hogy míg B bika majd’ minden tulajdonságban a fajtaátlag alatt, addig A bika felette teljesít.

A lekérdezett állatok tenyészértékei grafikus felületen is megjeleníthetőek, mely segítségével azonnal és világosan látható, hogy az adott egyed rendelkezésre álló tenyészértékei a legutolsó értékelhető korosztály átlagához viszonyítva átlag (50%) alatti, átlagos, vagy éppen átlag feletti teljesítményűek. A percentilis táblázat közös felületen szemléletesen megmutatja azt is, hogy a rendelkezésre álló tulajdonságok tenyészértékei a legújabb generáció legjobb hány százalékában találhatóak.

A keresett állatok 3 ősisoros pedigréje, sőt ivadékainak listája is megtekinthető a lekérdező felületen.

Az 1. ábrán a 1409-es használati számú tehén látható, mely összesen 9 borjút nevelt fel, ezek közül 4 tenyészbika lett, köztük a többszörös győztes Abaúji Építő Zárt. A 2. ábrán ugyanezen tehén tenyészértékei láthatók grafikusan megjelenítve. A 3. ábrán a Lajosmizsei Golf Csávoly nevű bika látható, mely többszörös kiállítás- és versenygyőztes, és a 4. ábrán bemutatott tenyészértékei is kiválóak.

Dr. Török Márton – Dr. Domokos Zoltán

                                                                                                          Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Felhasznált források:

http://breedplan.une.edu.au

http://www.angusaustralia.com.au