Utolsó módosítás 2017. dec. 15.
Minősítés Akasztón

elado

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete megalakulása

Írta: Domokos Zoltán

 

A húsmarhatenyésztéssel foglalkozók mai szervezeti formához vezető önszerveződése, tenyésztésszervezés céljával az 1980-as évek második felében kezdett el kialakulni. Az egyesületünknél ez két lépésben történt meg: először 1988-ban „egyesülési” forma jött létre, majd 1992-ben megalakult az „egyesület”.

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése

A MÉM Mezőgazdasági Főosztálya 1987 júniusában készült 45952/1/1987 sz. előterjesztése – az állattenyésztés tenyésztésszervezeti rendszerének korszerűsítéséről – kívánatosnak tartotta a tenyésztők kezdeményezésére, tenyésztőegyesületek létrehozását. Ez tette lehetővé az előkészítő munkálatok megindulását a charolais fajta tenyésztői körében is.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Törvényességi Felügyeleti Főosztálya a 19164-es számú levelében még 1988. május 23.-án arról tájékoztatta dr. Békési Gyulát, a Szikszói Állami Gazdaság igazgatóját, hogy a MÉM Koordinációs Bizottsága döntése szerint a fajtaegyesületek helyi jelleggel történő szervezése kívánatos, „az országos jellegű egyesület szervezésének szakmai akadályai vannak”.

1988. június 24.-én, pénteken 10 órai kezdettel ült össze a Szikszói Állami Gazdaságban a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete alakuló ülése a következők részvételével:

1.      Alagi Állami Tangazdaság

2.      Kossuth Mg. Tsz. Lajosmizse

3.      Béke Mg. Tsz. Telkibánya

4.      Debreceni Állattenyésztő Vállalat

5.      Dózsa Mg. Tsz. Perkupa

6.      Szabadság Mg. Tsz. Gávavencsellő

7.      Szerencsi Állami Gazdaság

8.      Szikszói Állami Gazdaság

9.      Taktaközi Mg. Tsz. Csobaj

10.  Zója Mg. Tsz. Encs

11.  Úttörő Mg. Tsz. Fulókércs

Az ülést az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése képviseletében Akác Balázs vezette. Az akkori „társulási szerződés” tervezetben megfogalmazott célkitűzések már igen közel álltak a mai alapszabályban megfogalmazottakéhoz.

Az útvonalak kitaposatlanságára jellemző, hogy a Szikszói Nagyközségi Tanácshoz benyújtott megalakulás engedélyezési kérelmet – több szabálytalanságra hivatkozva – elutasították és javasolták, hogy „egyesület” helyett „egyesülés”t – mely gazdasági társaság – hozzanak létre.

1988. december 6.-án Szikszón ismételt kísérlet történt a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete megalakítására.

Ezt követően, az 1988. évi II. törvény megjelenésére hivatkozással utólag társasági szerződés készült, és így került beterjesztésre a B.-A.-Z. megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz. A bejegyzés (2.C.55005/1989/5. számon) 1989. május 25.-tel megtörtént, a tevékenység kezdetének 1989. április 1.-ét jelölték meg. Megalakult a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése – gazdasági társaságként. Rövid neve: MACHATE

Székhelye: 3800 Szikszó, Bethlen Gábor u. 1.

Alapító tagok:

1.      Bástya Mg. Tsz., Krasznokvajda

2.      Béke Mg. Tsz. Telkibánya

3.      Debreceni Állattenyésztő Vállalat

4.      Dél-Borsodi Állami Gazdaság, Mezőkövesd

5.      Dózsa Mg. Tsz. Perkupa

6.      Kossuth Mg. Tsz. Lajosmizse

7.      Szabadság Mg. Tsz. Gávavencsellő

8.      Szikszói Állami Gazdaság

9.      Úttörő Mg. Tsz. Fulókércs

10.  Taktaközi Mg. Tsz. Csobaj

11.  Zója Mg. Tsz. Encs

 

Elnök: Dr. Békési Gyula, a Szikszói Állami Gazdaság igazgatója

                        Elnökhelyettes: Bujdosó Márton, a lajosmizsei Kossuth Szövetkezet elnöke

                        Titkár: Béres Pál, a Szikszói Állami Gazdaság főállattenyésztője

 

1989-ben végre hivatalosan is megalakult a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése, ekkor 14 tagja volt, 5800 db tehénlétszámmal. Tenyésztés folyt a Szikszói Állami Gazdaságban, a Lajosmizsei „Kossuth” Mg. Termelőszövetkezetben, illetve a Regőlyi „Kaposvölgye” Egyesült Mg. Termelőszövetkezetben, míg fajtaátalakító keresztezést további 2 gazdaságban végeztek.

Az elvégzett felmérések szerint a mesterséges termékenyítést alkalmazó üzemekkel együtt 42 mezőgazdasági nagyüzemben használták a charolais fajtát végtermék előállítására.

Kidolgozásra került a tenyésztési program és az egyesülésnek fajtára vonatkozó törzskönyvezési szabályzata.

Az egyesülés tevékenységi köre:

Általános mezőgazdasági termelés és ezen belül:

1.      A tenyészcél kidolgozása és megfogalmazása a charolais húsmarha számára, a tenyészállatok minősítési, törzskönyvezési rendszerének kidolgozása, gondoskodás a hiteles származási lapok és teljesítményvizsgálati bizonylatok kiállításáról.

2.      STV és ITV szervezése, eredményeinek kategóriaszerű közzététele, közreműködés a tenyészállat-forgalmazásban.

3.      A leghatékonyabb tenyésztési módszerek és eszközök terjesztése, a tagok szakmai továbbképzése.

4.      Részvétel a tenyésztés nemzetközi integrációjában a Charolais Tenyésztő Szövetségek Nemzetközi Egyesületének tagjaként és a francia HBC-vel való szerződés keretében.

5.      A fajta propagálása, kiállításokon, árveréseken való részvétel szervezése.

6.      Az egyesülés működési körében a tenyésztők szakmai érdekképviselete.

 

Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete 1992. június 30-án alakult meg a Szikszói Állami Gazdaság első emeleti tanácstermében, Szikszói székhellyel. Az egyesület alakuló közgyűlése előtt a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülése közgyűlése kimondta annak felszámolását. Megbízta Béres Pál elnököt a felszámoláshoz szükséges hivatalos teendők elvégzésével. Mivel a jogszabályok nem tették lehetővé a gazdasági társaságból társadalmi szervezetté történő átalakulást, ezért az új egyesület nem lett jogutódja az egyesülésnek. Az alapítók viszont korábban is a charolais fajtával foglalkozók köréből kerültek ki, céljaik, programjuk szinte teljesen megegyezett az egyesülés keretein belül megfogalmazottakéval. A felgyorsult húsmarhalétszám erodáció miatt a régi tagoknak csak kis részénél maradt meg a húsmarha; kevesen csatlakoztak az új szervezethez.

A 19 alapító tag közül 5 rendelkezett húsmarhával, mintegy 1700 anyatehénnel. A fajlagos tehénlétszám 425 volt, leszámítva egy magánszemélyt, aki csak 20 állattal rendelkezett. Szegényes anyagi körülmények és sok-sok munka, nagy lelkesedés jellemezte a kezdeteket.

Alapító tagok:

1.      Bástya Mg Szövetkezet, Krasznokvajda,

2.      Kossuth Mg Szövetkezet, Lajosmizse,

3.      Szerencsi Állami Gazdaság, Szerencs,

4.      Szikszói Állami Gazdaság, Szikszó

5.      Tábori Imre, Jászdózsa,

6.      Anka István

7.      Békési Gyula ifj.

8.      Béres István

9.      Béres Pál

10.  Bujdosó Márton

11.  Domokos Zoltán

12.  Farkas István

13.  Kertész István dr.

14.  Kovács Sándor

15.  Papp Ferencné

16.  Repovszki János

17.  Szabára László

18.  Szigeti György

19.  Ujmári Tóth Béla dr.

Az egyesület – dr Osvay György elnökletével – Szikszó, Bethlen Gábor u. 1. székhellyel kezdte meg a tevékenységét. Hamarosan részmunkaidős titkár alkalmazására is sor került, Domokos Zoltán személyében. 1993. januártól áttette az egyesület a székhelyét Miskolcra, a Borsod-Abaúj-Zenplén megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás épületébe (Miskolc, Vologda u. 1.). Ez a székhely 2001. december végéig maradhatott fenn, majd miután az Állomás folyamatos státusbővülései miatt szükség volt az addigi irodánkra is, a könnyebb megtalálhatóság érdekében a szomszéd épületbe költöztünk (Miskolc, Vologda u. 3.).

Az egyesület kezdetben különösen szegényes anyagi körülményei javítására a három leginkább érdekelt, állattal rendelkező tag (Szerencs, Szikszó, Lajosmizse) 110-110 és 80 ezer forint egyszeri kiegészítő támogatást, tőkefeltöltést adott 1993. január 19-én, megteremtve a lehetőséget a titkár főállásban történő alkalmazására. 1996-ban két főre bővült az ügyvezetés.

Az egyesület elnökei:1992-2000          Dr. Osvay György

2000 - 2008                           Bujdosó Márton

2008 -                                     Jancsó István

A kezdeti öt, állattal rendelkező taghoz az idők folyamán, 2002 májusáig további 71 tenyésztő csatlakozott. Az összesen 76 tenyészetből 42-en ma is tagjai az egyesületnek. Az évenkénti belépés dinamikája jól követi az ágazat helyzetének változását.

1992

5

1993

4

1994

1

1995

9

1996

10

1997

3

1998

6

1999

15

2000

10

2001

10

2002

2

 

 

Állattal rendelkező tagok száma

Szövetkezet

Gazdasági társaság

Magánszemély

1992-es alakuláskor

5

2

40 %

2

40 %

1

20 %

Összesen

76

14

18 %

35

46 %

27

36 %

2002-ben

42

-

-

23

55 %

19

45 %

 

A kezdeti 14-ről 19 re változott az állattal közvetlenül nem rendelkező szimpatizánsok száma.

2002-re az egyesület ellenőrzésében levő tehénlétszám mintegy 5200-ra változott, a fajlagos tehénlétszám 124-re csökkent. Három külföldi tulajdonos birtokolja a tehénlétszám közel 40 %-át. Ez a tény úgy is tekinthető, hogy ha ők tenyésztőként nem jelentkeznek Magyarországon, akkor valószínűleg ez a tehénlétszám is levágásra kerül. Több, kifejezetten értékes állomány így maradt meg a hazai biológiai alapok erősítésére. E három 5-800-as tenyészetet leszámítva 83 az átlagos tehénlétszám.