A húshasznú tehenek kondícióbírálata

A HÚSHASZNÚ TEHENEK KONDÍCIÓBÍRÁLATA

Írta: Domokos Zoltán

A magyar húsmarha állományok szaporulati rátája évről évre és tenyészetről tenyészetre –­ az évjárat csapadékosságától és a rendelkezésre álló legelő minőségétől, hozamától függően – jelentős mértékben eltérő lehet. A jövedelem maximalizálásának viszont sok egyéb mellett – elengedhetetlen feltétele a szaporulat magas szinten tartása. Amennyiben csak kevés borjú születik, azok fajlagos termelési költsége bizonyosan meghaladja a várható árbevételt. Csak az a takarékossági döntés lehet szakmailag indokolt, amely nem veszélyezteti az elvárt borjúszaporulat megszületését. Az alábbi cikk most csak a leginkább determináló tényezőt, a tehenek kondícióját, annak a szaporulatra gyakorolt hatását és tervszerű optimalizálását elősegítő módszerét, a kondícióbírálatot vizsgálja.

Amerikai kutatók a XX. század ’70-es éveiben megállapították, hogy a tehenek élősúlyának nincs hatása a reprodukciós teljesítményre. Ugyanígy, bár a vemhesség utolsó szakaszában a hatása szignifikáns, nem találtak lényeges összefüggést az ellést megelőző időszakban tapasztalt testsúly- vagy kondícióváltozással sem. A reprodukciós teljesítmény legjobb indikátora az, hogy milyen kondícióban voltak a tehenek az elléskor. Az elléskor tapasztalt kondíciónak tehát hatása van a tehenek újra ivarzására. Azok a tehenek, amelyek soványak voltak elléskor,

1. nem csak, hogy később kerülnek ivari ciklusba,
2. de a borjuk gyengébb és lassabban növekedő lesz.
3. Kevesebb tejet termelnek.

USA tanulmányok egybehangzóan igazolják, hogy az ellést megelőző időszakban nagyobb mennyiségű takarmány, energia biztosítása lerövidíti a ciklusba kerülésig, az újra vemhesülésig eltelt időt, az ellést megelőzően visszafogott takarmányozásban részesített tehenekhez képest. A vemhességi idő utolsó harmadában csökkent energiájú takarmányozás az ellés idejére gyenge testkondíciót és megnyúlt ivarzás nélküli periódust eredményez. Az ilyen tehenek a fedeztetési idényben kisebb arányban kerülnek ciklusba. Néhány szakértő úgy gondolja, hogy az ellést követően biztosított bőséges takarmány képes részben kompenzálni a vemhességi idő utolsó harmadának csökkent energia és táplálóanyag ellátását. Ha a tehenek nem kapnak elég tápanyagot ellés után, lehet, hogy újra ciklusba kerülnek, de még mindig nem fogannak. Szintén több hazai és külföldi tanulmány igazolta, hogy bár a vemhes tehenek megnövelt energiamennyiségű takarmányozása megnöveli a borjaik születési súlyát, vagy nincs különbség, vagy még a nagyobb átlagsúlyú borjak is könnyebben születnek meg, mint a kiürült szervezetű, gyenge kondíciójú tehenek kisebb súlyú borjai.

Tehát le kell számolnunk azzal a régi, téves nézettel, hogy a könnyűellés elősegítése érdekében a vemhességi idő utolsó harmadában koplaltatni kellene a teheneket!

Tekintet nélkül a kondíció elbírálásának módszerére, nagyon fontos azt tudnunk, hogy mikor tarthatók a tehenek gyengülő minőségű takarmányon, mikor kell azt javítani, vagy a meglevő szintet fenntartani. Ehhez pontosan értenünk kell a tehén termelési ciklusát és azt, hogyan változtassuk a takarmányt a reprodukciós tulajdonságok javítása érdekében. Ugyanakkor tekintettel kell lennünk a költségek csökkentésére és az ágazatunk gazdasági hatékonyságára is.

A testkondíció pontozása (TKP) a takarmányozási program hatékonyságát számszerűen mérő eszköz. A TKP az élő jószág testzsír mennyiségének vizuális értékelése. A TKP számszerűen becsli a húshasznú tehén relatív zsírtartalmát. Kondícióbírálatra az USA-ban a Whitman által 1975-ben leírt 9 pontos rendszert használják a legáltalánosabban. Ez a módszer nem igényli az állatok kezelőfolyosón való átengedését, minden egyes állat megtapintását, ezért népszerű. A rendszerben 1 jelenti a nagyon soványt, míg 9 a nagyon elhízottat. Az 5-ös, vagy 6-os kondíció átlagos izom és faggyúmennyiséget jelent, és ennek elérésére törekszenek a húsmarhatenyésztők.

Alapvetően a TKP lehetővé teszi a tehenek csoportosítását, vagy a takarmányozás módosítását. A csoportosítás kezdeti fázisában a tehenek kora szerinti csoportosítás a leggyakoribb. Sok gazda tartja az először ellett teheneit elkülönítve az idősebbektől, ami lehetővé teszi jobb minőségű takarmányozás alkalmazását is. Esetenként a gyenge kondíciójú idősebb teheneket együtt tartják az elsőborjasokkal. A testkondíció szintén használható eltérő takarmányozás kialakítására is. A testsúlyváltozás és a TKP változása lineáris. Ahhoz, hogy egy tehén kondíciója 1 ponttal változzon a típusától, rámájától függően 25-40 kg-ot kell gyarapodni, vagy fogyni, de ez esetenként elérheti a 45-50 kg-ot is! Egy kondíció pont egyedenként azonos testsúlyváltozást jelent, mindegy hogy hányas pontról változik egyet. Ezek szerint, ha az ellés előtt 60-80 nappal 4-es TKP-ú állatok vannak, amelyeknek az ellésre 5 pontosaknak kellene lenniük, akkor a normális magzatfejlődés miatt bekövetkező gyarapodáson felül további 25-50 kg gyarapodást kell elérni. Ez azt jelenti, hogy a teheneknek naponta 0,6-0,9 kg-ot kell gyarapodniuk ahhoz, hogy 1 ponttal megnöveljék a kondíciójukat ily módon biztosítva a jó magzati növekedést.

A kondíciópontozás használata a menedzselési döntéshozatal során

Az elléskor tapasztalt TKP újratermékenyülésre gyakorolt hatása alapján a leglogikusabb az ellés előtt 75 nappal elvégzett TKP és az ez alapján alkalmazott csoportosítás, takarmányozásban végrehajtott korrekció, mivel nem csak könnyebb, de gazdaságosabb is, ha a tehenek még az ellés előtt nyerik vissza a kondíciójukat.

Kiemelt hangsúlyt kap, hogy a legfontosabb faktor, ami a húshasznú tehenek újra vemhesülést befolyásolja, az az elléskor tapasztalt testkondíció. Az elvégzett kondícióbírálatok folyamatosan nyomon követik a változásokat és megalapozzák az idejében történő szakszerű beavatkozásokat, elősegítik a döntéshozatalt.

A termelési ciklus során 5 időszak van, amikor előnyös lehet a tehenek kondíciópontozása. Ezt az 1. táblázat tartalmazza.

1.táblázat  Mikor bíráljuk a tehenek kondícióját?

A termelési ciklus során 5 időszak van, amikor előnyös lehet a tehenek kondíciópontozása

Választáskor	Fordítsunk különös figyelmet az első borjukat választó tehenekre! Annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy ezek a tehenek a legsoványabbak.
30-45 nappal a választás után	Ez nagyon jó támpontot ad, hogy a tehenek milyen gyorsan nyerik vissza a kondíciójukat választás után. A sovány teheneknek vissza kellene nyerniük a kondíciójukat, amennyiben a tehén típusa összhangban van a takarmányforrással.
75 nappal az ellés előtt	Utolsó lehetőség, hogy a tehenek gazdaságosan visszanyerjék a kondíciójukat. Ekkor van itt az ideje a sovány és a jó kondícióban lévő tehenek elkülönítésének.
Elléskor	Amennyiben soványak a tehenek, változtatni kellene a takarmányozáson. Bonyolult dolog – a tehenek ellését követően – azok kondíciójának gazdaságos javítása. Ez nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányba kerül.
Fedeztetési idénykor	Amennyiben a tehenek ekkor is soványak, szükség lehet a korai választás stratégiájának alkalmazására, a vemhes tehenek arányának megnövelése érdekében.

 

A tehenek TKP szerinti csoportosítása

Sokkal könnyebb és gazdaságosabb, ha a tehenek ellést megelőzően nyerik vissza a kondíciójukat, mivel ennek alacsonyabb a takarmányozás igénye az ellést követő időszakhoz képest. Az ellést megelőző időszakban alkalmazott 2 takarmányozási csoport beválhat: 1) tehenek jó kondícióban és 2) sovány tehenek. A jó kondícióban lévő teheneket részesítsük kondíció megtartó takarmányozásban és a sovány teheneket olyanban, hogy javuljon a kondíciójuk. Valószínű, hogy az ellés előtt soványnak talált tehenek a második borjukkal vemhes tehenek. Ezeket a teheneket a vemhes üszőkkel együtt takarmányozhatjuk. Ha nagy számban van sovány felnőtt (4-10 éves) tehenünk, kritikusan kell értékelnünk a tenyésztési programunkat és fel kell tennünk a kérdést: Az ilyen típusú tehén megfelel-e a rendelkezésre álló takarmányforrásainknak?

Ideális testkondíció

A felnőtt tehenek elléskori ideális testkondíciója 5 pont. Ezt befolyásolhatja a gyepen, vagy legelőn töltött napok száma, mielőtt elkezdődik a fedeztetési időszak. Ez azt jelentené, hogy a tehenek többségének TKP-ja 5, néhánynak 6 és ugyancsak néhánynak 4. Amennyiben az állomány átlaga meghaladja az 5 pontot, és sok 6 pontos tehén is van, és a javuló kondíciójú tehenek aránya a nagy táplálóértékű szálastakarmány és gabona maradványok hatására növekedett, ez elfogadható és gazdaságos.

Az első ellésű üszők ideális testkondíció pontszáma elléskor 6, mivel ezeknek a marháknak az ellést követően még növekedniük kellene. Szintén további energiára van szükségük, hogy újra vemhesüljönek, és neveljék a borjukat. Éppen ezért szükséges a minél magasabb TKP az elléskor. Viszont kutatók igazolták, hogy bár az átlag feletti kondícióban levő üszőknek gyenge takarmányozási viszonyok között több időbe telik, míg teljesen elmarad az ivarzásuk, ugyanakkor hátrányos, hogy amikor a takarmányozás helyreállt, az ilyen üszőknek magasabb kondíciós szintre kell kerülniük, hogy az ivari ciklus ismételten beálljon, mint azoknak, amelyek TKP-ja 5-ös volt. A felesleges faggyúval rendelkező üszőknek van további hátránya is: csökkent mértékű a rákövetkező tejtermelésük, nagyobb a nehézellés kockázata és szintén csökken az újravemhesülés aránya.

A marha TKP-jának növelése érdekében az adagoknak összhangban kell lenniük a fehérje, vitamin és ásványianyag követelményekkel, de energia tekintetében meg kell haladni a követelményeket. A testkondíció növelése érdekében még több energiát kell etetni.

 

Bell és munkatársai munkája alapján az első grafikonból kiderül, hogy a gyenge testkondícióban ellő üszőket hiába takarmányozzuk intenzíven az ellést követően, mégsem várható, hogy kétharmaduknál magasabb arányban vemhesüljönek újra. Ezzel szemben a legalább ötös kondícióban ellő üszők 91 %-a akkor is újra vemhesül 12 héten belül, ha csak testsúlyt megtartó takarmányozásban részesül.

1. grafikon Üszők megtartó és javító takarmányozáson, amelyek elléskori testsúlya 5 alatti TKP csoportban volt, és amelyek elérték, vagy meghaladták az 5 TKP-ot. A vemhességi arányokat a grafikon jobbszélén jelezzük (Forrás: Bell et al, 1990)

A testkondíció a háttérben lévő faggyú és izom kifejezésére szolgál. Az a cél, hogy a tehenek elléskor az 5,5-ös TKP-ot az üszők a 6-ot érjék el. A kondíciónak ezen a szintjén a teheneknek és az üszőknek elég faggyúval kell rendelkezniük annak érdekében, hogy az ellést követően, a laktáció korai szakaszában fedezzék az energiaigényt, majd újra ciklusba kerüljenek és újra vemhesüljenek az ellést követő 2-3 hónap (82 nap) alatt, így éven belül maradjon az ellési ciklus. Az üszők az elléskor valamivel magasabb kondíciót igényelnek, mint a tehenek, mivel még a felnőttkori súlyuk 1/3-át ¼-ét kell gyarapodniuk az ellést követően, mialatt a borjuk fejlődését is elő kell segíteniük a tejtermelésükkel.

A tehenek újra vemhesülését jelentős mértékben befolyásolja az elléskor tapasztalt kondíció. 4 alatti TKP esetén átlagosan csak 60 % vemhesül újra, míg 6 felett ez 92-93 % a következő ciklusban (2. grafikon).

 

2. grafikon A következő fedeztetési ciklusban újra termékenyülő tehenek aránya az elléskor tapasztalt testkondíció függvényében (hat ivarzási lehetőség alapján, 4 államból nyert adatok összesítése) 4 TKP, vagy kevesebb; 5 TKP; 6 TKP, vagy több (Forrás: Field és Sands)

 

Minél alacsonyabb az elléskor tapasztalt testkondíció, annál hosszabb az azt követő első ivarzásig eltelt idő (2. táblázat). Lalman és munkatársai 1997-ben elvégzett kutatása szerint az ellést követő 90 nap alatt romló kondíció növeli, míg javuló kondíció csökkenti az első ivarzásig eltelő időt – attól függetlenül, hogy az elléskor gyengébb, vagy magasabb volt a TKP. Akkor várhatjuk a tehenek éven belüli újra ellését, ha azok TKP-a elléskor 5,5 volt és azt követő 90 nap alatt legalábbis nem romlott a kondíciójuk.

 

2. táblázat Az elléstől az első ivarzásig várhatóan eltelő napok száma az elléskori TKP-tal és az azt követő TKP változással összefüggésben. (1 = csont-bőr, 9 = elhízott) Forrás: Lalman et al, 1997

 

TKP elléskor	Kondíciópont változás az elléstől eltelt 90 nap alatt
	-1	-0,5	0	0,5	1	1,5	2
3	189	173	160	150	143	139	139
4	161	145	131	121	115	111	111
5	133	116	103	93	86	83	82
5,5	118	102	89	79	72	69	66

 

A tehenek kondíciója és a reproduktív teljesítménye közti összefüggés könnyen szemléltethető a vemhességi bírálat alkalmával elvégzett kondícióbírálat eredményét ábrázoló táblázattal. (3. táblázat)

3.táblázat Gyenge kondíciójú teheneknél tapasztalt tipikus vemhességi eredmény

75 tehén vemhességi eredménye
TKP	Vemhes	Üres
1
2
3	1	11
4	3	9
5	22	2
6	13
7	5
8	3	6
9
Össz:	47	28

A tehenek kondíciójának ellés előtt mintegy 2-3 hónappal történő bírálata (ami egybe eshet a vemhességi bírálattal) lehetőséget ad a kiegészítő tápanyagok korrigálására, hogy azok ellésre a megcélzott kondícióba kerüljenek. Ez idő alatt rendszerint lehetséges a testkondíció 1 ponttal való növelése, de 2-vel már nem. Az, hogy ily módon hozzuk újra kondícióba a teheneket, gazdaságos-e vagy sem, állományról állományra és évről évre attól függően változik, hogy milyen ára van a kiegészítő takarmánynak, és hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e. Az USA-ban a tenyésztők igyekeznek a termelési ciklus 365 napon belül tartására, ami 60 napos fedeztetési idényt enged meg. Átlagos kondíció esetén a tehenek kb. fele ivarzik a fedeztetési idény kezdetére. Amennyiben a TKP 4 alatt van, ez alig éri el az egyharmadot. Azt is bizonyították, hogy az elléskor 3-as, vagy 4-es TKP-ú teheneknek szignifikánsan gyengébb a szérum immunglobulin szintje, mint az 5-ös, vagy 6-osoké, ami gyengébb, betegségekre fogékonyabb borjakat eredményez.

Szoros kapcsolat áll fenn a takarmányozás, testkondíció és az állomány egészségügyi állapota valamint a teljesítménye között. A relatív születési súlyt leginkább a borjú genetikája határozza meg – azaz, hogy a szüleitől milyen magzati növekedést örökölt.

Téves a tenyésztők körében fennálló nézet, hogy az üszők soványan tartása ellés előtt, a születési súlyuk csökkentése által segíthet az ellési problémák elkerülésében. A vemhességi idő alatt alultáplált tehenek (különösen, amikor gyenge a legelő minősége, vagy az egyáltalán nem áll rendelkezésre) akár ahhoz is túl gyengék lehetnek, hogy megelljenek egy borjat, nem beszélve a csökkent immunglobulin szintről a kolosztrumban (és az ennek következtében gyengébb borjakról) valamint a kiürült szervezet által okozott gyengébb regenerálódó képességről. Ez csak a vemhességi idő alatt adagolt megfelelő mennyiségű és minőségű (15% fehérjetartalmat meg nem haladó) takarmány kiegészítéssel kerülhető el, különösen a vemhességi idő utolsó szakaszában, amikor a magzat a leginkább növekszik. (A tehenek 9 pontos, Whitman féle (USA) kondícióbírálatának leírását a 3. táblázat, a különböző kategóriákat jellemző állatokat az 1-9-ig számozott képek ábrázolják.)

A testkondíció pontozás módszerének hazai elterjesztése célszerű, mivel segítségével időben és célzottan lehetséges beavatkozni a takarmányozás menetébe. Előnye nem csak a gazdaságos takarmány felhasználásban mutatkozik meg, hanem segítségével a vemhesülés és a borjúszaporulat aránya, a tehenek tejtermelése és ennek révén a borjak választási súlya is emelhető, valamint csökkenhet a borjúkiesés is.

(A cikk az Alabamai Szaktanácsadó Szolgálat Húsmarha Tenyésztői Kézikönyvét (1998) valamin Lamb G.C. és Dahlen C.R. Minnesotai Egyetemen 2002-ben elhangzott „Long-term effects of nutrition on reproduction – how can cattlemen manipulate their operations for optimum reproductive performance” és az Oklahoma State University Szaktanácsadó Szolgálatának Húsmarhatenyésztői Kézikönyve  (2008) című munkáinak felhasználásával készült.)

 

Mire használható a Testkondíció Pontozás (TKP)? Milyen menedzselési döntéseket alapoz meg?

• Szükséges-e módosítani az energia bevitelén, az etetett takarmány mennyiségén és minőségén.
• El kell-e különíteni az idősebb tehenektől az üszőket, az egyszer ellett teheneket, a gyenge kondíciójúakat.
• Meg kell-e változtatni az ellési időszakot.

Mikor célszerű a TKP elvégzése?

• Választáskor
• 45 nappal választás után
• 75 nappal az ellés előtt
• Elléskor
• Fedeztetési idény kezdetén
• Ha csoportosítjuk a teheneket

A TKP folyamata

Először nézzük meg a teljes állatot elölről, majd oldalról és hátulról.

Nézzük meg, hogy vajon

1. 1. A vázstruktúrája látható-e, vagy
   2. A tehén egyenletes, kisimult megjelenésű-e.
   3. Nézzük meg az állat specifikus területeit, hogy meghatározzuk a faggyú jelenlétét, vagy hiányát.
   4. Kezdjük elölről és haladjunk a tehén hátulja felé.
      1. Nézzük meg a szügyet (lebernyeget) a lerakódott faggyú jeleit kutatva,
      2. Majd a vállat és a bordák felőli részt,
      3. Ítéljük meg, mennyire kiállóak a csontjai,
      4. Nézzük meg a hátvonalat, hogy mennyire állnak ki a tövisnyúlványok és a gerinc a farbúbig.
      5. Nézzük meg a farbúbot, magát.
      6. Figyeljük meg a csípő és a far fedettségét.
      7. Figyeljük meg a vázrendszert magát, miközben nyugodtan áll és akkor is, amikor sétál az állat.
      8. Keressünk nagy faggyú lerakódásokat a bordák felett, a farbúb körül, a péra alatt és az ülőgumónál.

Az elléskor elvárt testkondíció pont

• Teheneknél minimum 5 pont
• Üszőknél minimum 6 pont
  

3. táblázat  A tehenek 9 pontos, Whitman féle (USA) kondícióbírálatának leírása 

 

Kondíció	Csontozat	Izom	Faggyú	Általános
1 Csont-bőr	A lapocka, bordák, a gerinc tövisnyúlványai, a farbúb, a medence csípő és farcsontjai erősen kirajzolódnak. "Rászáradt a bőre."	Kevés nyoma van izomzatnak, mivel az lebomlott.	Faggyú gyakorlatilag nem látszik. Külső csípőszöglet (KCSSZ) ülőgumó (ÜG) közt igen homorú.	A tehén kritikus soványságú és gyenge fizikumú. Hideg, szállítás vagy egyéb stresz hatását valószínűleg nem bírja ki.
2 Gyenge	A tövisnyúlvány élesen kirajzolódik, egyesével látszik. A bordák is.	Az állat farán látszik némi izom.	Faggyúnak kevés nyoma van. KCSSZ-ÜG homorú.	Erősen lefogyott, bár nem gyengült le.
3 Vékony	A gerinc még erőteljesen látszik. Érintéssel még egyessével elkülöníthetőek a tövisnyúlványok és esetleg láthatóak is. A bordák már nem eklatánsak.		A csípőszöglet, hát és az elülső bordák faggyú borítása már érzékelhető.	A tövisnyúlványok közötti üresség kevéssé kifejezett.
4 Határeset	A bordák nem láthatóak, de a 12-13. bordák még szemmel észlelhetőek. Különösen a lengőbordák kezdete, és a gerincoszlop ágyékcsigolyáinak harántnyúlványa (processus transversus) éle. A tövisnyúlványok kizárólag (lágy és nem éles) tapintással érzékelhetők.	Az állat hátsó felén teljes, de egyenetlen izomfedettség látható. A far nem konkáv.	KCSSZ-ÜG még érzékelhetően homorú.	A tehénnek még láthatólag még mindig nincs elég mélysége.
5 Közepes	A 12-13. borda szemmel nem látható, hacsak el nem fordul. A tövisnyúlvány nem látható, érezni is csak erős nyomásra lehet. Az ágyékcsigolyák harántnyúlványának éle még egy kicsit látható.	A farbúb mindkét oldalának területe elfogadhatóan telt, de nem kiemelkedő.	KCSSZ-ÜG már egyenes.	Vékonytól a közepesbe menő kondíció. Normál esetben a far már konvex lehet.
6 Jó	A bordák teljesen fedettek, szemmel nem érzékelhetőek. Erős nyomásra a tövisnyúlvány még mindig érzékelhető.		Az oldalbordák területe, valamint a külső csípőszöglet és az ülőgumó közti terület érezhetően puha, szivacsos tapintású.	A tehén egyenletesen kisimult megjelenésű.
7 Felső határ	Nagyon erős nyomásra érzékelhető a tövisnyúlvány vége, a köztük levő terület pedig alig. A külső csípőszöglet még látható.		Határozott foltokban bőséges faggyúborítás van a fartő mindkét oldalán az ülőgumónál.	Az állat a szügy, lebernyeg faggyú lerakódása miatt már láthatólag lemélyültebb, nagyon jó húsban van.
8 Kövér	A csontozat szem elől tűnik. A farbúb is beburkolódik faggyúval.	A farbúb mindkét oldalának területe telt, kiemelkedő.	Vastag és szivacsszerű faggyúborítottság, valószínűleg felhalmozódott csomókkal.	Az állat mindenütt telt, egyenletes, tömbszerű megjelenésű. A tehén elhízott.
9 Elhízott	A csontstruktúra nem látható és egykönnyen nem érzékelhető.	KCSSZ-ÜG igen domború.	A farbúbot elborítja a faggyú.   Jól látható a faggyú kötegelt megjelenése.	Előfordulhat, hogy a megnövekedett faggyúmennyiség hatására az állat mozgásképessége károsodik.

 

 

A 9 TKP-ot jellemző állatokat a következő képek mutatják be: