Utolsó módosítás 2017. dec. 15.
Minősítés Akasztón

elado

A hő stressz hatásai

A hő stressz hatásai

Írta Heather Smith Thomas, fordította Domokos Zoltán

(A cikk megjelent a Charolais Journal 2013 augusztusi számában)

A hő stressz hatására bekövetkező elhullási veszteség a sok millió dollárba kerül évente a szarvasmarhatenyésztők számára. A forró időjárás súlyos hatással van az újszülött borjakra, a kövér marhára és hatással van a termékenységre és az újra termékenyülés arányára is.

BORJAK – Dr. Ram Kasimanickam, a Wasingtoni Állami Egyetemről elmondta, hogy a hő stressz kiszáradáshoz vezethet. A kiszáradás fokának értékelésére a tenyésztők pontozásos rendszert alkalmazhatnak, mivel fontos annak meghatározása, hogy a borjak milyen súlyos mértékben száradtak ki. Hat-nyolc százalékos mérték esetén a borjúnak feszes a bőre, száraz az orra, gyenge a szopási reflexe és beesett a szeme. Amennyiben ez komolyabb (8-10 %-os) mértékű, a szemek még szárazabbak és még beesettebbek, az orr száraz és a pulzusszám megemelkedett. A szív gyorsabban ver, így próbálván ellensúlyozni azt, hogy kevesebb folyadék van a keringési rendszerben.

Különösen erős hő stressz hatására a kiszáradás mértéke eléri a 10-14 %-ot. A borjú ilyenkor nem reagál az izgatásra és a végtagok is hidegek. Az állat kómába esik és elpusztul.” A hő stressz hatása alá került borjaknak elektrolitokkal kiegészített folyadék kiegészítésre van szükségük. Súlyos esetekben intravénás folyadék kiegészítésre van szükség.

Kasimanickam kutatásai szerint a hőmérséklet szintén hatással van a borjak növekedési sebességére is. A szervezet energiáinak egy része nem a növekedésre fordítódik, hanem arra, hogy megbirkózzon a hő stresszel. Hosszú távú hatása a satnya növekedés, az ivarérés késlekedése, és feltehetőleg hatást gyakorol a reprodukciós teljesítményre.

ÁLLATOK HIZLALDÁBAN – A vágásra hizlalt/nevelt állatok nagyon hajlamosak a hő stresszre, mivel nagyobb a testtömegük, mint egy fiatalabb, vagy soványabb állatnak és nagyobb nehézséget okoz nekik a testhőmérséklet leadása. Dr. Terry Mader Nebraszkából néhány tanulmányt végzett a hő stresszel kapcsolatban, az étrend vonatkozásában.

Dr. Mader javaslatokat tett a takarmányozási rendszereket és összetételeket illetően, a hőhatás enyhítése érdekében. Egy tanulmányban három hízócsoportot alakított ki. Az egyik csoportban 60 % bármilyen rostot javasolt a befejező takarmányban. A másik csoport 85-95 %, míg a harmadik 28 % rostot kapott. Megállapította, hogy a 28 % szálastakarmányt kapott csoportnak kisebb volt a légzésszáma és szignifikánsan alacsonyabb volt a testhőmérséklete forró környezetben, mint a másik két csoport esetében. Ennek az az oka, hogy a marha képtelen leadni az erjedő szálastakarmány emésztése során termelt hőmérsékletet.

A szervezet maghőmérséklete rendszerint néhány órával követi a környező hőmérséklet csúcsait és mintegy újabb hat órát vesz igénybe számára a felvett hőmérséklet leadása. Az elhízott állatoknak még több időbe telik a felvett hőmérséklet leadása. Amennyiben nem esik sokat a levegő hőmérséklete az éjszaka folyamán, előfordulhat, hogy reggelig sem süllyed normálisra a szervezet hőmérséklete. Amennyiben sokáig tart a forróság, a testhőmérséklet emelkedése kumulálódik és végső soron komoly hő stresszt okoz.

Megfelelő mennyiségű vizet kell biztosítani oly módon, hogy minden egyes állat hozzáférjen. Ellenkező esetben néhány domináns állat a víz közelében megállhat, nem engedve a félénkeket a vízhez.

Kasimanickam szintén javasolja, hogy ne kezeljük, ne mozgassuk és ne dolgozzunk a marhával extrém melegben. Tanácsolja, hogy ne tartózkodjon az állat félóránál tovább a kezelési területen, mivel a beszorított csoportokban való álldogálás megnöveli a hő stressz kockázatát.

REPRODUKCIÓS PROBLÉMÁK – A forróság csökkentheti a termékenységi arányt. A stressz megnöveli a kortizol hormon szintet és ez végső soron módosítja a reprodukcióra ható hormonok szintjét. Forróság idején ennek következtében csökken a peteérés aránya, mondja Kasimanickam.

A hő stressz szintén hathat a korai embrionális fejlődésre, amennyiben a tehén vemhessé válik. Ez tovább terméketlenségi tünetet okozhat. Amikor a gazda megfigyeli a fogamzási és vemhességi arányt a gazdaságban, esetleg olyan problémát érzékel, amely nem a forró hónapok idején mutatkozik, hanem néhány hónappal később, mivel időt vesz igénybe, amíg ezek a tünetek kialakulnak. A forróság hatással van a termelt ivarsejtekre (akár a tehenek, akár a bikák állítják elő) és 90-130 napra van szükség az ivarsejtek kifejlődéséhez. A gazda ennek következtében később (az ősz folyamán) szembesülhet ezek hatásával – és nem a forró hónapok idején.