A májmétely
A szarvasmarha májmételyének ellenőrzés alatt tartása
Előszó: A szarvasmarha megfelelőnek tűnő legelőn tartása mellett előfordulhat, hogy azok gyarapodása elmarad az elvárttól. Az állatok minden látható indok nélkül vékonyabbak, esetleg lesoványodnak. Ekkor mindig érdemes megvizsgálni a belső parazita jelenlétének valószínűségét. Amerikai kutatások szerint megfelelően védett és parazitákkal fertőzött (de nem kezelt) állatok között az átlagos testsúly különbség elérte a 40 kg-ot, ami a gyakorlatban egypontos kondícióromlást jelent. A tenyészállatoknál ennek a pótlása (a termékenységre gyakorolt negatív hatása miatt), vágóállatoknál a minőségromlás és a súlyhiány miatti további veszteség egyértelművé teszi a paraziták okozta kártétel jelentőségét és indokolja a preventív technológiai programba illesztését.(Tagjaink ezt a részükre fenntartott felületen elérhetik!) Ezeknek csupán egyike a májmétely, amivel az alábbi cikk foglalkozik.
Írta Heather Smith Thomas, fordította Dr. Domokos Zoltán
A belső élősködők felélik a fontos tápanyagokat és ezzel károsítják a gazdaszervezetet. A szarvasmarhák férgekkel (nematódákkal), mindenfelé fertőzöttek. Ezek a legelterjedtebb belső élősködők, amelyek a gyomorban, vagy a bélben élnek. Ugyanakkor sok térségben a májmételyt szintén a nagy károkat okozók között kell figyelembe vennünk. Amennyiben valaki csigákkal terhelt térségben él (amely a májmétely köztesgazdája - Európában ez rendszerint a törpe iszapcsiga) akkor mindenképpen be kell venni a parazita-védelmi programba.
Ezeknek a parazitáknak az életciklusa egy kis csigán múlik, amely a köztesgazdájuk. A szarvasmarha trágyájának, amely a májmétely petéit tartalmazza, vízzel kell találkoznia ahhoz, hogy képes legyen a májmétely közvetítésére, mondja Dr Floron (Buddy) Faries (Texasi Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat). Amennyiben a trágya száraz viszonyok közé kerül, a pete elpusztul.
A kikelés után az éretlen májmétely lárvák (miracídium) olyanok, mint az ebihalak, és vízre van szükségük. Amennyiben a tehén vízben áll és ott trágyázik, a peték kb. egy hónap alatt kikelnek, ha az melegebb 13°C foknál. Egyébként a pete alvó állapotban marad és lehetséges, hogy ki sem kel.
Amennyiben a víz elég meleg, a peték kikelnek és a lárvák úszni kezdenek, hogy felkeressék a csigát. Áthatolnak a csiga lábán. Az időjárásnak elég melegnek kell lenni ahhoz, hogy a csigák előjöjjenek. A májmétely lárvái bekerülnek a csiga testébe és elkezdik a megsokszorozódásukat. Mintegy két hónapig tartózkodnak a csigában, majd előjönnek. Továbbra is úsznak — és ekkor a vízben való növekedés érdekében növényt kell találniuk, melyre rátapadnak, és elfogyasztja valamelyik tehén.
Még egy mély fekvésű száraz legelőn is lehet elég víz a csigák számára. Bármely vízállásos területen lehetnek csigák, amikor a víz felmelegszik tavasszal. A pete a trágyával bekerül a vízbe, amikor az beleáll. Kikelnek kb. egy hónap alatt, majd találnak egy csigát a további — mintegy kéthónapos — fejlődésükhöz. Amennyiben júliusban jönnek elő, akkor már esetleg nincs jelen a víz. Amennyiben nincs víz, ez megszakítja az életciklusukat.
Ha rendelkezésre áll három hónapig a víz — egy a kikeléshez, kettő a csigában való kifejlődéshez — egy petéből akár 200 májmétely is előjöhet és betokozódhat a füvön. Ezt követően a kiszáradhat a terület, de a májmétely továbbra is ott fog várakozni a növényen. A tehenek megehetik a füvet, vagy levághatják szénának és a májmétely bejut a marhába. Ezt követően további két hónapot igényel, hogy a májmétely átkerüljön a tehénbe, bejuthasson a májába — és elég éretté váljon ahhoz, hogy fogékony legyen a féregtelenítő szerekre. Tehát a féregtelenítésnek öt hónappal a peték trágyával való kikerülése és a következő tehénben való megjelenése után kell bekövetkeznie.
Amennyiben ez az életciklus áprilistól augusztusig következik be, akkor a marha májmétely elleni kezelésére szeptemberben kell, hogy sor kerüljön. Amennyiben túlságosan hideg volt, vagy egyáltalán nem esett eső áprilisban, akkor egy kicsit később. Ha májusban volt esős idő, akkor októberben kell a kezelést elvégezni. Északi területeken a kezelés ideje még későbbre tolódhat. Összefoglalva, a kezelés lehetséges időpontját az adott terület hőmérsékleti és csapadékviszonya határozza meg.
Némely környezetben ősszel még egy szaporodási ciklus előfordulhat, amennyiben elég nedvesség és meleg van. Pl. Texasban ősszel rendszerint nincs három hónapig csapadék, tehát itt sokkal valószínűbb a tavaszi ciklus előfordulása. Amennyiben védekezünk májmétely ellen, rendszerint sokkal előnyösebb azt ősszel elvégezni. Ha férgek és májmétely ellen egyaránt védekezni szeretnénk, bonyolult lehet mindkét szempont szerint megfelelő időpontot megtalálni, mivelhogy a gyomorférgek elleni kezelésre a tavaszi esőket követő nyár eleje a legalkalmasabb. Dél-Texasban április, de Közép- és Észak-Texasban inkább május vagy június a megfelelő időpont. Ennek következtében az ezzel egy időben történő májmétely elleni kezelés nem a megfelelő életciklusban történik. A gazdák gyakran olyan féregtelenítőt használnak, amely mindkettőt elpusztítja, és azt gondolják, hogy elérték a céljukat, de ez a kezelés a májmétely ellen hatástalan marad.
Amennyiben egyes területeken az egész év folyamán nedves időjárás van, és nincs hideg tél, a legvalószínűbb, hogy az egész év folyamán jelen vannak a férgek és a májmétely. Viszont, amennyiben az adott területen jellemzően szárazság van, vagy csak szezonális esők, esetleg a telek hidegek, akkor csak meghatározott időszakok vannak a marha férgek és májmétely elleni kezelésére.