Charolais tenyésztés Svédországban
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete hétfős küldöttsége tanulmányi látogatást tett Svédországban, az ottani társszervezet meghívására. Több hónapig tartó egyeztetés után a látogatásra 2009. június 21. és 26. között került sor.
Az utazók listája öt törzstenyészetből került ki: Jancsó István (elnök), Domokos Zoltán (ügyvezető), Anka István, Bujdosó Márton, Szloboda Béla, Szlobodáné Tóth Tímea és Tábori Imre.
Az utazásunk előzménye volt a 35. Charolais Világkongresszus magyarországi megrendezése a múlt év augusztusában, ugyanis ez alkalommal kaptuk a meghívást Anders Wiklerttől, a Charolais Tenyésztői Bizottság elnökétől.
A négy napig tartó szakmai program részeként több mint egy tucat tenyészetlátogatásra került sor. Ellátogattunk Skarába, a Viking Genetics nevű mesterséges termékenyítő állomás székhelyére, valamint Borgebybe a „Fältdagar” nevű, kétnapos mezőgazdasági kiállításra is.
Előzetesen viszonylag keveset tudtunk a svédországi charolais tenyésztésről, húsmarhás úton senki nem járt még ott közülünk, bár néhány vezetőjüket már korábbról ismertük (így Anders Wiklertet és Fredrik Perssont a tenyésztői bizottság tagját). Köszönettel tartozunk továbbá Göran Månssonnak, az elnökség vezetőjének és Per Mårtenssonnak a Tenyésztői Bizottság tagjának, akik az utunk szakmai sikeréhez hozzájárultak.
|
Néhány adat |
Svédország |
Magyarország |
|
Lakosok száma: |
9 millió |
10 millió |
|
Hőmérséklet nyáron: |
+20 - +25°C |
+30 -+35°C |
|
Hőmérséklet télen: |
-1 - -4 °C |
-5 - -10 °C |
|
Évi átlag csapadék mennyiség: |
6-800 mm |
500 mm |
|
Napsütéses órák száma: |
1,8-2 ezer |
1,7-2,1 ezer |
|
Egy főre jutó marhahúsfogyasztás: |
25 kg |
4 kg |
|
Anyatehén létszám: |
180 ezer |
117 ezer |
|
Charolais vérségű tehenek aránya: |
60 % |
10 % |
|
Fajtatiszta charolais tehén: |
7 ezer |
3,5 ezer |
|
Tenyészetek száma(ch): |
350 db |
100 |
|
Átlagos tehénlétszám charolais tenyészetekben: |
20 db |
>90 db |
|
Genetikailag szarvatlanok aránya: |
90 % |
<10% |
Mi Svédország déli területeinek 200-250 km-es szakaszán elterülő tenyészeteket látogattunk. Azonnal eloszlatták vendéglátóink azt a tévhitet, hogy ott kemény telek lennének. Ezen a vidéken csak néhány napig, néhány hétig marad meg a hó. Bár előfordulhat -25 °C is, mégis a -1 - -4 °C az általános télen. Októbertől márciusig, esetleg még áprilisig is tél van, tehát külön gondoskodni kell az állatok takarmányozásáról. Megtapasztalhattuk az e tájon hihetetlenül melegnek számító +28-29 °C-ot: itt a +20 - +25 °C nyári maximum hőmérséklet az átlagos.
A déli, tengerparti vidékeken nem ritkán viszonylag gyengébb, homokos talaj található és a máshol szokásos 6-800 mm-es évi átlag csapadék mennyiséget sem éri el. Az ország területén a napsütéses órák száma is viszonylag magas, többnyire buján zöldellő, dús vegetációval találkoztunk. A gyepek minősége eléri a skóciai és a francia szintet. A tapasztalt környezeti feltételek leírásából látható, hogy minden feltétel adott, hogy jó marhát is lássunk. Hát nem kellett csalatkoznunk!
A mindmáig népszerű svéd vörös és egyéb tejhasznú szarvasmarha fajták 1955 környékén kezdődő átkeresztezése indította el Svédországban a húsmarhatenyésztést. Jelenleg mintegy 180 ezer húshasznú tehenet tartanak számon, aminek mintegy 60 %-a különböző mértékben tartalmaz charolais vérséget. A charolais elterjedése az 1980-as évektől gyorsult fel és már a legnépszerűbb húsmarha fajtává vált. A végtermék előállítók a fajta jól kombinálódó nagy gyarapodó képességét, hatékony takarmányhasznosítását és rendkívüli karkasz minőségét kedvelik. A kezdeti időszakban a francia típusú charolais kapott kizárólagos szerepet. Jelenleg mintegy 7000 fajtatiszta charolais tehenük van – 350 körüli tenyészetben. Tehát az átlagos állományi méret 20 tehenes, de a legnagyobb charolais törzsállomány mérete is csupán 210 tehenes. A regisztrált charolais állatok 90 %-a genetikailag szarvatlan. Kérdésünkre válaszul megtudtuk, hogy Per Mårtensson, tenyésztési specialista, egyik vendéglátónk kezdte meg a szarvatlan genetika importját 1990-ben. Ennek adminisztrációs kiváltó oka volt, hogy hírtelen erőteljes figyelem fordult a szarvatlan genetika irányába, ugyanis kötelezően előírta a helyi hatóság, hogy a szarvtalanítást kizárólag állatorvos végezheti.
A szelekció hosszú ideje fókuszál a könnyűellésre és a nagy gyarapodásra. A törzskönyvezett tehenek borjainak 75 %-a kerül mérésre születéskor, 200 napos és éves korban. A 25 kg-os évenkénti egy főre jutó marhahús fogyasztási mutatóból következően gyakorlatilag otthon vágják le az összes végterméket és ezek adatai is bekerülnek egy közös adatbázisba, mely a tenyészérték számítás alapját képezi.
A bikaborjak nem esnek át kötelező jelleggel sajátteljesítmény vizsgálaton (STV) ahhoz, hogy tenyésztésbe állíthatók legyenek. Ugyanakkor az összes fajtára kiterjedően, a tenyésztők közös tulajdonában, önköltségi alapon üzemel egy kb. 150 férőhelyes központi STV telep, ahol az állatok 6 hónapig tartózkodnak. A charolais fajta súlyának megfelelően itt az összes borjú fele, 70-80 borjú charolais szokott lenni. Az évente születő mintegy 3000 charolais bikaborjúból a borjak tenyésztői saját véleménye alapján mintegy 300 borjú közös STV-be állítását kezdeményezik. Fajtaközi Tenyésztői Szakbizottság feladata, hogy az ősök tenyészértéke, a tényleges termelési adatok, a pedigré a vonalak figyelembe vétele alapján előszűrést végezzenek, majd a végső fenotípusos szelekciót elvégezzék. Az STV zárásakor az összes állatot értékelik és a bizottság kiválasztja azt az évenként 1 (ritkábban 2) borjút, mely a mesterséges termékenyítő állomásra kerül spermatermelésre (megvásárolja a Viking Genetics), majd a többi állatot elárverezik. Az elmúlt évben 2-től 15 ezer euróig ingadozott az értékesítési ár, 5000 € körüli átlaggal. A spermatermelést követően, a következő évjárattal együtt ez a bika is árverésre kerül. Itt jegyzem meg, hogy az EU tag Svédországban a tenyésztők közös tulajdonában lévő Mesterséges Termékenyítő Állomás (Viking Genetics) piaci jelenléte 90 %-os, bár a nagy világcégek is jelen vannak.
Lényeges tapasztalatok:
Üszők tenyésztésbevétele. Országos átlagban 17,1 hónapos korban veszik tenyésztésbe, de a meglátogatott, kiemelkedő tenyészetek mindegyike 15 hónapos korban tenyésztésbe állítja a növendék üszőjét. Elhangzott, hogy amennyiben a 400 kg-os súlyt eléri a borjú, ez történhet akár 12 hónapos korban is. A tengerparti, láthatólag gyengébb legelőjű területek kivételével mindezek ellenére nagyon sok nagy rámás és akár egytonnás tehenet láthattunk. A tenyésztésbevételi technológia és jó legelők (szükség esetén kiegészítő takarmányozás) összhangban vannak. Az idősebb tehenek rámásak megfelelően lemélyültek.
Tenyészbika használat: Amikor az első tenyészeteket láttuk az a vélemény fogalmazódott meg bennünk, hogy ezekre a nagy és izmos tehenekre vétek ilyen „rossz” bikákat használni. A fedeztetési idény közben, vége felé a bikák (háremekben!) le voltak soványodva, ugyanakkor a svédek nem ijedtek meg ettől. Ugyanúgy 20-30 tehenet osztottak rájuk, mint az idősebb bikákra. Csak később vettük észre, hogy az idősebb bikák rámája, fejlettsége is elérte az általunk kívánatosnak ítélt méreteket (legelőminőség, pótabrak!). Például VIKING nevű, mesterséges termékenyítésben egyik kiemelt jelentőségű bikájuk kiállítási kondícióban 1550 kg volt, bár amikor mi láttuk – fedeztetési idény végén – ennél vagy 200 kilóval kevesebb volt.
Generációs intervallum: 100-200 tehenes állományokban azt tapasztaltuk, hogy a 3 éves STV évjárat első, vagy legmagasabb áron vásárolt bikáját a gazda eladta, mondván, hogy már van tőle elég utódja. Feltűnt, hogy a generációs intervallum tudatos lerövidítésével gyorsítják a szelekciót, növelik a genetikai előrehaladás mértékét.
Nehézellés: A bikák átlagos születési súlya 49 kg, míg az üszőké 46 kg. Figyelembe véve az üszők 15 hónapos tenyésztésbe vételi korát, különösen fontos a következő információ: Per Mårtensson kifejtette, hogy az állományában a tehenek 98 %-a segítség nélkül ellik meg. Ez annyira fontos tulajdonság, hogy ha egyszer is segítségre volt szükség a tehén ellésekor, akkor az feltétlenül selejtezésre kerül. Elvárás a végtermék előállító vevők részéről, hogy éjjel ők is aludni szeretnének – még az ellési idényben is! A Viking Genetics által rendelkezésünkre bocsátott kimutatásban szereplő 10 db charolais bikából 5(!) korrelációtörő volt a születési, 200 napos és az éveskori súly tekintetében, vagyis átlagnál kisebb születési súlyhoz később átlag feletti gyarapodás társul!
Fertilitás: Ugyancsak következetes szelekciót végeznek az idényben nem vemhesült nőivarú állatokkal szemben. Találkoztunk olyan tenyésztővel, akinél a termékenyítési idény hossza – az elmondása szerint – nem több, mint 6 hét. Természetesen a speciális klimatikus adottságok (hogy alapvetően nincs kánikula, egyenletesen jó kondíciót és fejlettséget biztosító gyep) is nagy segítségükre vannak ezen elképzeléseik következetes betartásában.
Tőgyalakulás: A meglátogatott gulyákban feltűnően szabályos és nagy tejtermelő képességre utaló méretű tőgyekkel rendelkező teheneket láttunk. A magas fehérje- és energiaszintet biztosító legelőkön a nagy tejhozamú tehenek fertilitási gondok nélkül termelnek.
Szervezeti szilárdság: A jellemző svéd legelő tartozéka a köves, tuskós terület, tekintettel arra, hogy erdőirtásokból alakították ki a legelő területeket és sok a köves talaj. A köveket lehetőség szerint itt is, mint Franciaországban sokfelé, kerítések, legelő szakaszhatárok kialakítására használják fel. Ez a körülmény viszont a funkcionális tulajdonságok (jó lábszerkezet, erős hát) erősítése, a természetes szelekció irányába hat. Tény, hogy sok erőslábú, szilárd szervezetű marhát láttunk.
Izmoltság: A svéd charolais állomány általános izmoltsága sokkal inkább hasonlít az európai országokban megszokott típusokra, mint a kanadaira. Ez a tapasztalatunk ismételten rávilágított arra a tényre, hogy a szarv megléte, vagy hiánya és az általános izmoltság nem együtt öröklődő tulajdonságok, a mi általános tapasztalataink csupán az általunk eddig ismert Észak-Amerikai szelekciós célokat tükrözik. A legjobb svéd tenyészetek folyamatosan alkalmazzák a francia genetikát is a számukra optimális típus kialakítása érdekében. Ugyanakkor izomban a legkiemelkedőbb kanadai bikák szaporítóanyagát is folyamatosan importálják. Láttunk olyan kiugróan kötegelt izomzatú, széles hátú, genetikailag szarvatlan tenyészbikákat és nagyon sok szopósborjút, amilyeneket a magyar piac is szívesen vásárolna.
Következtetések: A látottak rávilágítottak, hogy a kitartó és következetes szelekció alkalmazásával 20 év alatt nagyon komoly fejlődés érhető el. A generációs intervallum beszűkítése – megfelelő takarmányozás mellett – nem megy a termelés rovására (mint ahogy Magyarországon is van erre eredményes kísérlet). A svéd szarvatlan genetika olyan szinten áll, mely azt alkalmassá teszi a hazai charolais tenyésztés fejlesztésére. Állategészségügyi státuszuk is lehetővé teszi, hogy ne csak spermaimportra, de akár tenyészállat behozatalra is gondoljunk a jövőben. Egy olyan ország ad példát a genetikai előrehaladásból, a szelekció hatékonyságából, melynek a tenyészbika kiválasztás előkészítése nem éri el a Magyar szintet, mivel ott nem esik át kötelezően STV-n a növendék bika. Ugyanakkor a legjobbak szigorú előszelekció után, csakis a központi STV-ben történő tesztelést követően kerülhetnek képbe, kizárólag innen választanak mesterséges termékenyítésre tenyészbikát. Ez is aláhúzza a – nem csak formális – központi STV fontosságát.
Domokos Zoltán – Jancsó István
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Képek:
- Vendéglátóink és a látogatók csoportja (Balról: Göran Månsson, Sven-Olaf Hagg, Jancsó István, Bujdosó Márton, Domokos Zoltán, Tábori Imre, Anka István, Szloboda Béla és felesége, Per Mårtensson)
- Kifejezetten hústípusú tenyészbika
- Tehenek a Sonarpcharolais Kvigor tenyészetéből
- Tenyésztői típusú bika (Best)
- Vikinghez párosított szép tehén
- Tehenek Per Mårtensson tenyészetéből
- Viking óriási testkapacitása a fedeztetési idény végén is szembetűnő