Elhunyt dr. Békési Gyula
Szomorúan tudatjuk, hogy dr. Békési Gyula, a charolais fajta egyik honosítója 2018. március 25.-én, életének 88. évében elhunyt.
Temetése 2018. március 30.-án, pénteken 11 órakor lesz a szikszói temetőben (Bajcsy-Zsilinszky út).
Dr. Békési Gyula mezőgazdasági mérnök szakmai életrajza:
1930. augusztus 15-én született Hernádnémeti községben. Az elemi iskola után a Sátoraljaújhelyi Piarista Gimnáziumban, érettségizett, 1949-ben. 1950-ben a Budapesti Állatorvosi Főiskolára felvételizett. A felvételin megfelelt, mégis átirányították a budapesti Agrártudományi Egyetemre. 1955-ben - már Gödöllőn - az egyetem állattenyésztési szakán, okleveles mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerezett.
A szakmai kötelező gyakorlat befejeztével a Szerencsi Cukorgyár Célgazdaságba jelentkezett munkára és helyezkedett el. 1959-ben a Taktaközi Állami Gazdaság lett a jogutód, ahol is 1965-ig üzemegység vezetői, majd kerületvezetői beosztásban dolgozott.
1965-ben a Léhi ÁG igazgatójának nevezték ki. A kinevezés utáni igazgatói beosztását 1992-es nyugdíjazásáig töltötte be. A Léhi ÁG-hoz az 1970-es évek közepétől – különböző átszervezések következtében, egy – a szintén Csereháton gazdálkodó ÁG-ot ‑ illetve más gazdaságok kerületi egységeit csatolták. Az átszervezés következtében a gazdaság székhelye Szikszó város lett, neve Szikszói ÁG. Így a Léhi ÁG területe, állatállománya megháromszorozódott.
A Léhi ÁG szántóföldi mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, kedvezőtlen adottságú Csereháton, nagy területi szabdaltságon gazdálkodott. A szántóterületek átlag aranykorona-értéke, nem haladta meg a 12 AK-t. Ezen a területen eredményes gazdálkodás csak megfelelő termelésszerkezet kialakításával volt lehetséges. A meglévő két állatfajra (juh és húsmarha) alapozva alakították ki az állattenyésztést.
Az 1971. évi kormányrendelet tette lehetővé 67 db charolais szűz üsző vásárlását, külföldről. Ezzel a tudatos vásárlással indult el a fajta magyarországi meghonosítása és elterjedése. A Francia Charolais Szövetség Elnökének pártfogásával és a hazai szakemberek hozzáértésével, olyan szintre sikerült emelniük a fajta tenyésztését, fajta-átalakító keresztezésben való részvételét, hogy a 80-as évek első felére közel 2 000 db húshasznosítású tehénnel – ezen belül, hereford és charolais tözsállománnyal – rendelkeztek.
Tenyésztési eredményeiket külföldön is elismerték, felvételt nyertek a Charolais Világszövettségbe. 1986-ban a Charolais Világkongresszus alelnökévé, 1987-ben elnökévé választották. 1988-ban nagy elismerés mellett hazánk rendezte a Charolais Világkongresszust és megalakították a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületét.
Tevékenységét a Magyar Fajtaminősítő Tanács a charolais szarvasmarha magyarországi honosítójaként, ‑ Béres Pállal együtt ‑ ismerte el.
„Néhány húshasznosítású szarvasmarhafajta és fajtakonstrukció összehasonlító értékelése” címen megírt doktori értekezése megvédésével 1981-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán elnyerte a mezőgazdasági doktori címet.
Nyugdíjazása évében, ‑ 1992-ben ‑ mint az ÁGOK Juhtenyésztő Szakbizottságának elnöke – kezdeményezte a Juh Terméktanács megalakítását melynek szervezésében tevőlegesen részt vett, és a törvényes elfogadása után 2007-ig ügyvezető igazgatója lett.
A Magyar Mezőgazdaság szaklap mellékleteként megjelenő Magyar Juhászat szerkesztő bizottságának tagja, társszerzője a Dr. Mucsi Imre szerkesztésében 1997. évben megjelent „Juhtenyésztés és –tartás” című könyvnek.
A Juh Terméktanácsban végzett munkája elismeréseként a mezőgazdasági kormányzat Újhelyi díjjal tüntette ki.
Nyugdíjas éveiben még társszerzője volt a prof. dr. Tőzsér János által szerkesztett „Charolais fajta és magyarországi tenyésztése” című könyvnek.
Munkásságának elismeréseként 2016-ban a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületétől megkapta "A Charolais Húsmarha Meghonosításáért" emlékérmet, majd 2017-ben a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége Csukás Zoltán díjban részesítette.
Dr. Békési Gyula charolais fajta honosítása kapcsán szerzett elévülhetetlen érdemeit az egyesületünk nagyra értékeli és emlékét megőrizzük!