Világszínvonalú charolais KSTV a SZIE Kaposvári Campusán
Öt évvel azt követően, hogy egyesületi konferenciánkon, Budapesten előadást tartottam a szarvasmarha takarmányhasznosítás hatékonysága (RFI Residual Feed Intake) mérése technológiai lehetőségről, hosszas próbálkozások után végre hazánkban is megvalósulhat az első teszt, amely ezt is vizsgálja. Különös öröm a magyar charolais tenyésztőknek, hogy a charolais fajta központi sajátteljesítmény-vizsgálatára (KSTV) a Szent István Egyetem Kaposvári Campusán (Dr. Húth Balázs tanszékvezetővel együttműködve) szigorú előszelekciót követően 2020. november 25-én beszállított növendékbika-csoport lesz az első Magyarországon, mely részt vesz ilyen vizsgálatban.
Már tavaly is ugyanezen a helyszínen zajlott (akkor még a Kaposvári Egyetem tangazdaságában) egyesületünk KSTV-je és már akkor felmerült, hogy a tesztelésnek helyet adó, zöldmezős beruházással épült telep el lesz látva a holland Hokofarm, Európában piacvezető technológiájával, amely egyebek mellett legfontosabb képessége annak vizsgálata, hogy az elért gyarapodást mennyi ismert beltartalmú homogenizált takarmány felvétele mellett érték el az állatok. A takarmányhatékonyság vizsgálata napjainkban egyre fontosabbá válik, hiszen korábbi vizsgálatokból tudjuk, egy-egy nagyobb csoportban a gyenge hatékonyságú és a jól hasznosító harmadban 30 %-ot meghaladó lehet a különbség az egységnyi gyarapodás eléréséhez szükséges takarmánymennyiségben. Fontos hangsúlyozni, hogy sok esetben nem a legnagyobb gyarapodású állatok a leghatékonyabbak és a gyarapodásra történő szelekció párhuzamosan növeli a felnőttkori testsúlyt is. Azt viszont már sokan bebizonyították, hogy adott termelési környezetben nem célszerű a tehenek testméretének folyamatos növelése – a termékenység várható romlása okán. Tehát az RFI mérése a kívánt típus megőrzése mellett képes a hízlalásra, állatok ellátására fordított takarmány – és legelőmennyiség, valamint a metánkibocsátás jelentős csökkentésére. Az RFI örökölhetősége 0,4, ami jelentős elmozdulást tesz lehetővé az utódgenerációban: 10-12 %-os hatékonyságnövekedésnek belátható időn belül lehetősége van!
A tesztben résztvevő állatokat elektronikus egyedazonosítóval látjuk el, így a technológia, amely másodpercenként 5-7-szer automatikusan méri az etetővályú súlyát és beazonosítja az etetőállásban éppen tartózkodó állatot, kimutatást készít, hogy az állat milyen sorrendben, hányszor és mennyit evett. Az állatok rendszeres súlymérése teszi lehetővé az állatok takarmányhatékonysági tenyészértékének kiszámítását.
A KSTV-be történő beszállítás előfeltétele, hogy a növendékbika részt vegyen az MCTE-Genom programban. A KSTV-ben résztvevő, előszelektált állatok 120 napig vesznek részt a hízlalási tesztben, a VITAFORT különleges, tenyészállatok nevelésére kifejlesztett tápjának a felhasználásával. A záró mérlegelést követően szokás szerint sor kerül az eredmények értékelésére és az állatok küllemi bírálatára. A BreedPlan tenyészértékek immár genomikai információkkal is kiegészülve kerülnek kiszámításra, valamint rendelkezünk Charolais Értékindexszel, továbbá az MCTE-Genom programnak köszönhetően az előnyös és (esetenként előforduló) káros örökletes tulajdonságok jelenlétét is megerősíthetjük, illetve kizárhatjuk.
Terveink szerint– kihasználva ezeket a világszínvonalú lehetőségeket – a tenyésztési szakbizottságunk kiválasztja a két komplexitásában legjobbnak ítélt állatot a köztenyésztésbe állítás érdekében és 2021. április 21-én, szerdán árveréssel zárjuk legújabb vállalkozásunkat.