1%

Main page

Mexikói Charolais Világkongresszus

2016. április 12 - 24.-e között zajlott Mexikóban a Charolais Világkongresszus, amelyet kétévente szokott a charolais fajta világszervezete, a Charolais International megrendezni. Jeles nagy húsmarhatenyésztő országok szokták rendezni, de Brazílila (2004), Kanada (2006), USA (2010), Nagy Britannia (2012), Franciaország (2014) mellett

2008-ban hazánk is a rendezők között volt. Négy tenyészetből összesen kilenc fő látogatott el Magyarországból a kongresszusra: Szentpétery Szabolcs, Borbély István, Bujdosó Márton, dr. Domokos Zoltán, Bujdosó Csilla, Békés Olga, Varga Attila, Ordasi Bianka és Németh László. Mindig sok lehetőség van ilyen kongresszusokon új technológiák, eltérő környezet által indokolt más módszerek felfedezésére.

Az ország két legtávolabbi pontja közt több mint 4500 km a távolság, területét 5 jelentős klimatikus körzet jellemzi, Couhilla állam Piedras Negras nevű fővárosának vidéke a legszegényebb területek közé tartozik. A mexikói szarvasmarha létszáma meghaladja a 100 milliót. A látogatásunk a világszerte tapasztalt globális felmelegedés hatásainak tanulmányozása céljából különösen fontos volt. Kitűzött célunk volt a legszegényebb húsmarhatenyésztési régió tanulmányozása a további lehetőségeink felmérése érdekében. Megtapasztalhattuk, hogy a charolais marha – ha nem is szívesen, de – akár a kaktuszt is megeszi. A Rio Grande, vagy Rio Bravo folyók vidékén öntöznek és ott hibrid fűféléket használnak, melyek 2000-2500 kg marha éves ellátását is biztosítják hektáronként. Egyébként pedig 7-15 ha szükséges egy-egy tehén ellátására. Jellemzően az állatok az egész évben kint tartózkodnak a szabadban, gyakorlatilag mindenféle épület és kiegészítő takarmány nélkül. Mexikóban 1930 óta van jelen a charolais. Fajtatiszta tehenek száma mintegy 27 ezer és 2015-ben 16 600 állatot törzskönyveztek. A charbray aránya ennek közel egynegyede, de növekvő arányú. A charbray 5/8 charolais és 3/8 brahman, mely a Bos Indicus fajtakörhöz tartozik. Kompozit fajta – a keresztezettség e szintjén egymás között tenyésztik tovább. Dél-Amerikában nagyon elterjedt és az aránya növekvő, de önálló fajtaként tartják nyilván az USA-ban, Ausztráliában is. E ténynek köszönhetően a Charolais International közgyűlése döntést hozott, hogy szervezetébe befogadja és a jövőben a charbray tenyésztők munkáját is összefogja. Tekintve, hogy rendszerint nincs koncentrált tartás, az állatok szarvatlansága nem hangsúlyos igény – az állatok mintegy 10 %-a genetikailag szarvatlan.

Általánosságban megállapítható, hogy Mexikóban magas szintű szakmai munka folyik. Tenyészérték-becslést az USA-ban végzik, az UH adatokat szintén az Iowa-Kansas standard alapján elemzik és vonják be a szelekciós munkába. A Mexikói Genetikai Kutatóintézet végzi 50 K-s kitek felhasználásával a genomszelekciót megalapozó vizsgálatokat. A charolais fajta körében sehol korábban nem tapasztalt új technológiai módszereket alkalmaznak a kiállítások technikai lebonyolítása során. QR kódok alapján, letölthető mobiltelefonos applikációk segítségével lehetett rákeresni az éppen szemünk elé kerülő állatok tenyészértékeire, őseire, teljesítmény adataira. A 85 évre visszatekintő charolais tenyésztői múlt, valamint az USA-val történő hagyományosan jó együttműködés tükröződése mellett meg kellett állapítanunk, hogy találtunk olyan állatokat, melyek genetikai értékét behozatalra is érdemesnek tartottunk. Köztük Francisco Elizondo y Hnos nagydíjas bikája (OE D’TALISMAN), mely szervezeti szilárdságban és izmoltságban, rámában is kiemelkedőt mutatott. Úgy gondolom, hogy a charolais fajta látott típusai képesek méltó választ adni a globális felmelegedés által keltett kihívásoknak, szükség esetén van hová fordulnunk. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy a helyes típusválasztás és szelekció csak egy a lehetséges eszközök közül, melyek az eredményes gazdálkodás érdekében alkalmazhatóak (öntözés, hibridgyepek, melléktermékek stb.). A tanulmányút ilyen értelemben is rávilágított a saját lehetőségeink még teljesebb kihasználásának szükségességére és lehetőségeire.

2018-ban Svédország, míg 2020-ban Ausztrália fogja vendégül látni a charolais és a charbray fajták kedvelőit.

A kongresszusról vágott video anyag tekinthető meg az alábbi helyen:

 

valamint képek találhatók >ITT.

.