Teljesítményvizsgálati és Törzskönyvezési Szabályzat

A Közgyűlés elfogadta 2015. március 20-án, Kunpeszéren

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tagjai önállóan végzik az állatok tartós egyedi megjelölését (krotáliázást, tetoválást), valamint az elsődleges tenyésztési és termelési adatok gyűjtését.

Az egyesületi tagok a mellékletben meghatározott, s az egyesület honlapján közzétett nyomtatványokon (papíron vagy elektronikus formában), ill. az Egyesület Törzskönyvezési és Telepirányítási Programjának telepi verziójával elektronikus úton legalább negyedévenként átadják a tenyésztési és termelési adatokat a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE) számára, amelyeket az számítógépre visz és feldolgoz.

Az adatszolgáltatás bizalmi elven alapul. A szolgáltatott adatok helytállóságát, valamint az állatok egyedi megjelölésének pontosságát az MCTE ügyvezetése évente több alkalommal, szúrópróba szerűen ellenőrzi. Amennyiben hiányosságokat tapasztal, erről tájékoztatja az adott tenyészet vezetőjét, valamint az MCTE Tenyésztési szakbizottság és a Felügyelő Bizottság elnökét, közösen intézkednek annak kiküszöböléséről. Ha ez nem vezet eredményre, akkor az Egyesület a fajta és az MCTE jó hírnevének megóvása érdekében végső megoldásként, elnökségi hatáskörben döntést hozhat az adott tenyészet tárgyévi törzskönyvezési adatainak egyesületi nyilvántartásból való törléséről. Amennyiben az adatok szándékos hamisítása történne, úgy az elnökség az MCTE-ből történő kizáró határozatot is hozhat.

A nyilvántartásba vétel

A tenyészetek azonosító kódjainak kiadását a 119/2007. (X. 18.) számú FVM rendelet szabályozza.

Az állatokat – születésüket követően – tartós egyedi azonosítóval kell ellátni. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete a 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben foglaltak szerint végzi az állatok azonosítását.

A születő borjak ideiglenes megjelölésével együtt el kell végezni az egyéb szükséges műveleteket is (pl.: születési súly mérlegelése). A születési súly mérlegelése azokban a tenyészetekben kötelező, ahol pedigrés TENYÉSZÁLLAT ELŐÁLLÍTÁS is történik. Az STV-be beállítani tervezett évjárat előtti évben már minden egyes borjú születési súlyát rögzíteni kell.

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete előírja minden tenyészállat tetoválás útján történő azonosíthatóságát. (A tehenek és tenyészbikák mellett a növendéküszőknek és az STV-be beállított növendékbikáknak is azonosíthatóaknak kell lenniük tetoválás alapján.) Tetováláskor az ENAR azonosító mind a 10 számjegyét használni kell. A mikrochipes azonosítás csak abban az esetben helyettesíti a tetoválást, ha a chip beültetés ténye és a chip adattartalma (egyedi azonosítója) a beültetést követő 3 hónapon belül bejelentésre kerül az Ügyvezetésre.

A tenyésztési és törzskönyvi adatok nyilvántartása

Az adatok nyilvántartását a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet szabályozza. Az MCTE néhány további adat gyűjtését is javasolja. Az Egyesületben két módja lehet a tenyészetek ellenőrzésének:

  1. Tenyésztési adatok gyűjtése esetén ("tenyésztés-ellenőrzés") csak a származásra és a születésre vonatkozó adatok kerülnek be a nyilvántartásba.

  1. Termelési adatok gyűjtése esetén ("termelés-ellenőrzés") a teljesítményre vonatkozó adatok is bekerülnek a nyilvántartásba. A tenyészet termelés-ellenőrzésben tartása előfeltétele a tenyészállat előállításnak, az STV indításának és az embrió donor tehenek kijelölésének.

A teheneket és vemhes üszőket tenyésztési naplóban vagy azzal tartalmában megyegyező egyéb nyilvántartásban köteles a tenyésztő nyilvántartani. Ez a mellékelt belív szerint tartalmazza a(z):

1. ENAR számot

2. Nevét, apja központi lajstromszámát

3. Anya azonosítóját

4. Minősítését (Bikanevelő, Elit bikanevelő, embrió Donor, Aranytörzskönyves, vagy nem minősített)

5. Fülszámát (ténylegesen tetovált)

6. Születési idejét (év, hó, nap)

7. Összes borjazásának, vetélésének a számát az ellenőrzési év elején

8. Törzskönyvi osztályba sorolását

10. Tenyészállat áprilisi és októberi mérlegelési súlyát

11. Tárgyévet megelőző utolsó ellés dátumát

12. Tárgyévet megelőző őszi vemhességi bírálat eredményét

13. Vetélésének dátumát

14. Tárgyévi borjazásának az idejét (év, hó, nap)

15. Borjú ivarát

16. Borjú születési súlyát

17. Ellés lefolyásának a kódját:

1. Könnyű, segítség nélkül,

2. Normál

3. Nehéz

4. Császármetszés, vagy darabolás

5. Nincs információ

18. Borjú apja központi lajstromszámát, a származásvizsgálat iktatószámát

19. Borjú választásának dátumát, súlyát választáskor

20. Minősítését

21. Borjú azonosítóját, megjegyzést (szarvaltság, ikerség, kezelések,

stb.)

22-24. Termékenyítés dátumát, fedező bika központi lajstromszámát

25. Tárgyévi vemhességvizsgálat eredményét

26. Gulyakód

27. Megjegyzést a tehénről (szarvaltság, egészségi állapot, elhelyezés, selejtezés, stb.)

Az elektronikus adatgyűjtés térnyerésével a kézi – tenyésztési naplóban történő – adatgyűjtés és feldolgozás visszaszorul. Helyette ellések-, választások-, mérlegelések- és kiesések bejelentő lapjain történik az adatközlés az ügyvezetés részére. A Törzskönyvezési és Telepirányítási program telepi verziójával gyűjtött és beküldött adatokat az Egyesület e program központi verziójával dolgozza fel.

A növendék üszők, növendék bikák és tenyészbikák adatai számítógépes listán kerülnek nyilvántartásra.

A növendék üszők adatai:

1. ENAR szám

2. Apa

3. Születési idő

4. Születési súly

5. Minősítése

6. Törzskönyvi osztályba sorolása

8. Szarvaltság

9. Negyedéves mérlegelések ideje

10. Élősúlya negyedévenként

11. 205 napra korrigált választási súly

12. - " - indexe

13. 730 napra korrigált súly

14. - " - indexe

15. Termékenyítések dátuma, a fedező bika KLSz-e

16. Vemhességvizsgálat eredménye

17. Tehénkori ellenőrző száma

18. Hovafordítása (oka, ideje, súlya)

19. Kezelések

Megjegyzés: Azokban a tenyészetekben, ahol pedigrés üsző- és bikaborjak előállítása folyik, egyedi mérlegelés alapján történik a születési súly megállapítása, máshol becslés alapján.

Választási dátum és súly egyedi rögzítése azokban a tenyészetekben nem követelmény, ahol kizárólag végterméket állítanak elő, és több bikás természetes fedeztetés történt. Amennyiben akár csak saját tenyészet utánpótlására is, de marad meg tenyésztésre üszőborjú, akkor az egész állományban szükséges a választási időpont és súly egyedi rögzítése.

A növendék bikák adatai:

1. ENAR szám

2. Apa

3. Anya

4. Születési idő

5. Születési súly

6. Törzskönyvi osztályba sorolása

8. Szarvaltság

9. Havi mérlegelések ideje

10. Élősúlya havonta

11.205 napra korrigált választási súly

12. - " - indexe

13. 400 napra korrigált súly

14. - " - indexe

15. Életnapi átlagos gyarapodása

16. - " - indexe

17. Napi átlagos gyarapodása az STV folyamán

18. - " - indexe

19. Küllemi bírálati pontszámai

20. Minősítése (tenyésztésre alkalmas - nem alkalmas)

21. Minősítés dátuma

22. Tenyészérték adatok

A tenyészbikák adatai:

1. Központi lajstromszáma, neve

2. Borjúkori fülszáma

3. Születési ideje (év, hó, nap)

5. Apa központi lajstromszáma

6. Anya azonosítója

7. Gulyára történő ki- és visszahelyezése dátuma

8. A gulya megnevezése

9. Megjegyzés (szarvaltság, selejtezésének oka, dátuma, stb.)

10. Törzskönyvi osztályba sorolása

11. Áprilisi és októberi mérlegelési súlyai

12. A növendék tenyészbika minősítő lapja adatai

13. Kezelések

14. Utódjainak a száma (üsző + bika)

15. Utódjai átlagos gyarapodása, eltérése a főátlagtól

16. Tenyészérték adatok

Embriók adatai

A Tenyésztési program 2.3.4. pontja alapján kimosott embriót a kimosást követő egy hónapon belül, az embrió kimosási jegyzőkönyv fénymásolatának a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete ügyvezetésére történő beküldésével kell bejelenteni. Charolais és aubrac fajtából csak arra jogosult személy, vagy szervezet képviselője és abban az esetben moshat ki embriót, ha van erre nézve az egyesülettel szerződése.

Származási igazolások és termelési adatok kiadása

Magyarországon a charolais és aubrac fajta egyedeiről SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁST, és NÖVENDÉK TENYÉSZBIKA MINŐSÍTŐ LAPOT a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete adja ki. Származási igazolást csak a főtörzskönyvbe sorolt állatok kapnak.

  1. Származási igazolást az ügyvezetés kizárólag annak adhat ki, akinek az adott állat anyja – vagy az embrió – a borjú születésekor a tulajdonában volt (a továbbiakban tenyésztője részére). Származási igazolás utólagos kiadása tulajdonosváltást követően – függetlenül a vásárlástól eltelt időtől – az eredeti tulajdonos (tenyésztő) írásos igénylése, hozzájárulása nélkül tilos.

  2. A származási igazolás kiadásának előfeltétele, hogy azt az illetékes tenyésztő írásban igényelje.

  3. Származási igazolás 3 napon belüli, gyorsított eljárásban történő elkészítésének az igénye esetén az egyesület külön eljárási díjat számít fel.

A származási igazolások kiadásához szükséges, elmúlt időszakra vonatkozó adatállomány alapját az Egyesület tagjainak birtokában levő adatok adják.

A származási igazolásokat az Egyesület számítógéppel készíti el.

Az MCTE többnyelvű (magyar-francia-angol-német) származási igazolást ad ki, amely a következő adatokat tartalmazza:

      1. Sorszám

      2. Ellenőrzési (Központi Lajstrom-, ENAR) szám

      3. Név + ha embrió transzferből származik, ET, + minősítés esetén annak rövidítése

      4. Fülszám

      5. Születési idő

      6. Neme

      7. Származásvizsgálat száma

      8. Fajtája

      9. Törzskönyvi osztálya

      10. Szarvaltság [pp = genetikailag szarvalt; P = genetikailag szarvatlan, Pp = heterozigóta szarvatlan; PP = homozigóta szarvatlan; H = szarvtalanított]

      11. Születési súly

      12. Elléskód

      13. Választási súly

      14. Választási index

      15. Tenyészérték adatok

      16. Tenyésztő neve, lakcíme

      17. Tulajdonos neve, lakcíme

      18. Megjegyzés

      19. Apa Központi Lajstromszáma

      20. neve + ha embrió transzferből származik, ET + minősítés esetén annak rövidítése

      21. fülszáma

      22. születési ideje

      23. tenyészérték adatai

      24. Törzskönyvi osztálya

      25. Apai nagyapa Központi Lajstromszáma

      26. neve + ha embrió transzferből származik, ET + minősítés esetén annak rövidítése

      27. fülszáma

      28. születési ideje

      29. Törzskönyvi osztálya

      30. Apai nagyanya ellenőrzési száma

      31. neve + ha embrió transzferből származik, ET + minősítés esetén annak rövidítése

      32. fülszáma

      33. születési ideje

      34. Törzskönyvi osztálya

      35. Anya ellenőrzési száma

      36. neve + ha embrió transzferből származik, ET + minősítés esetén annak rövidítése

      37. fülszáma

      38. születési ideje

      39. tenyészérték adatai

      40. Törzskönyvi osztálya

      41. Anyai nagyapa Központi Lajstromszáma

      42. neve + ha embrió transzferből származik, ET + minősítés esetén annak rövidítése

      43. fülszáma

      44. születési ideje

      45. Törzskönyvi osztálya

      46. Anyai nagyanya ellenőrzési száma

      47. neve + ha embrió transzferből származik, ET + minősítés esetén annak rövidítése

      48. fülszáma

      49. születési ideje

      50. Törzskönyvi osztálya

      51. A származási igazolás kiadásának a dátuma

      52. MCTE ügyvezető aláírása

      53. NÉbiH Központ főfelügyelő hitelesítése dátuma

      54. NÉbiH Központ főfelügyelő aláírása

Megjegyzés:

a.) Akkor szükséges származásvizsgálat, ha:

1. Hazai tenyésztésű, mesterséges termékenyítési engedéllyel is rendelkező tenyészbikáról ad ki származási igazolást az Egyesület. Olyan bika nem minősíthető mesterséges termékenyítésre alkalmasnak, amelyiknek nincs DNS térképe.

2. Olyan egyéb kategóriákba tartozó állatok esetén, amikor

a, a vonatkozó feljegyzések hiányoznak, vagy ellentmondásosak,

b, van ugyan feljegyzés, de az adott időszakban több bika is fedezett az adott gulyában,

c, a szúrópróbaszerű vizsgálatok eredménye nem kielégítő.

Vonatkozó feljegyzésnek tekintjük az anya termékenyítését igazoló feljegyzéseket: a mesterséges termékenyítés, háremszerű fedeztetés bejelentése az Egyesülethez ill. az ENAR Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer TER alrendszerébe, amelyek 285 napos vemhességi időt és a szakma szabályai szerinti intervallumot feltételezve megegyeznek a borjú születési dátumával. Ha pl. egymást követő napokon belül eltérő apahasználat történt (mesterséges termékenyítéssel, vagy/és természetes fedeztetéssel, vagy egyszerre több bika is be volt jelentve természetes fedeztetésre, vagy a borjú születési ideje kívül esik azon az intervallumon, amely szakmailag elfogadható a bejelentett termékenyítésekhez képest, ez ellentmondásos információnak minősül.

Feljegyzett mesterséges termékenyítés és hárem esetén elég a szúrópróba szerű laboratóriumi származásvizsgálat elvégeztetése. Amennyiben üszők esetében ez legalább 90 %-ban egyezik, a származási igazolások kiadhatók az előre tételesen leírt azonosítójú és jelzett apaságú állatok esetében. Amennyiben a szúrópróba-szerű vizsgálatra kijelölt, STV-be helyezett bikák eredménye nem egyező, a csoport minden egyes bikájára el kell az egyedi származás azonosítást végezni. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete akkreditált laboratóriumok vizsgálati eredményeit fogadja el.

b.) A kezdettől ENAR rendszerben nyilvántartott állatok származási igazolásán az állat nyilvántartási száma kerül az ellenőrzési szám (2.) rovatba, a fülszámhoz (4.) pedig a fülbe ténylegesen tetovált (elvárás szerint 10 jegyű) szám. A kezdetben más módon nyilvántartott állatok fülszámánál a valóban fülbe tetovált azonosító kerül feltüntetésre.

d.) A tenyészállatok kiállításokon elért helyezései felvezethetőek a származási igazolásra.

e.) A melléktörzskönyvben nyilvántartott egyedek részére igény esetén a származási igazolástól megjelenésében élesen elkülönülő, az egyed rendelkezésre álló adatait tartalmazó „Ősisor nyilvántartás”-t ad ki az Egyesület.

A Növendék Tenyészbika Minősítő Lap magyar nyelvű. A következő adatokat tartalmazza:

      1. Azonosító

      2. Fajta

      3. Születési idő

      4. Választás dátuma

      5. Szarv

      6. Átlagos élősúly termelés választásig

      7. Választási viszonyszám

      8. 205 napra korrigált súly

      9. 205 napos viszonyszám

      10. Apa KPLSZ

      11. Neve

      12. Fülszáma

      13. Anyai nagyapa KPLSZ

      14. Neve

      15. Fülszáma

      16. Tenyészérték adatok

      17. STV ellenőrzés hossza (nap)

      18. Kora STV záráskor

      19. STV zárás dátuma

      20. Súly STV záráskor

      21. A teljes STV-n belüli gyarapodás (g.)

      22. indexe

      23. Intenzív STV-n belüli gyarapodás (g.)

      24. indexe

      25. Élősúly termelés STV záráskor (g.)

      26. indexe

      27. Izomfejlettség összesített pontja

      28. Vázfejelttség összesített pontja

      29. Funkcionális tulajdonságok összesített pontja

      30. Első lábak korrektsége

      31. Hátulsó lábak korrektsége

      32. Herekörméret (cm)

      33. A minősítő lap kiadásának a dátuma

      34. MCTE ügyvezető aláírása

      35. NÉbiH KÖZPONT főfelügyelő hitelesítése dátuma

      36. NÉbiH KÖZPONT főfelügyelő aláírása

Az MCTE a következő adatokat adja át a tagjainak:

1.) Az Egyesület tenyésztési összesítője tenyészetenként és együttesen

január 1-i induló bikalétszám

december 31-i záró bikalétszám

átlagos bikalétszám (kronológikus)

január 1-i induló tehénlétszám

december 31-i záró létszám

átlagos tehénlétszám (kronológikus)

elsőborjas tehenek száma

százaléka a nyitó tehénlétszám arányában

elsőborjas tehenek elléskori átl. életkora (táblázattal)

az év folyamán selejtezett tehenek száma

selejtezési % az induló létszám szerint

A selejtezés indokai szerint:

leölés db

ism. okkal és időben db

üzemi vágás db

meddőség db

kényszervágás db

elhullás db

selejtezés db

ellések összesen az adott évben

ellési % az induló létszám arányában

ikerellés összesen

ikerellés az össz. Ellés %-ában

vetélések össz. az adott évben

cikluson belül született borjak száma

összes elléshez viszonyított %-a

ciklusok száma

ellések havi megoszlása (táblázat)

átlagos születési dátum (összes borjú, egy ciklus borjai)

két ellés közötti idő nap (táblázattal)

szaporasági index

tehénellés összesen db., nyitó %

élve született borjak db., nyitó %

halva született borjak db., nyitó %

ikerellés db., össz. ellés %

üszőellés összesen db., nyitó %

élve született borjak db., nyitó %

halva született borjak db., nyitó %

ikerellés db., össz. ellés %

nyitó tehenek átlag ellésszáma

átlag borjúszáma

átlag életkora

záró tehenek átlag ellésszáma

átlag borjúszáma

átlag életkora

borjú kiesés összesen választásig db., %

ebből elhullás db.. %

kényszervágás db.. %

egyéb db., %

egy tehénre jutó borjúhús termelés

hasznosult szaporulati % (az élve születettek arányában)

mesterséges termékenyítések száma, átl. tehénlétsz. mért %-a, termékenyítésből született borjak db., %

termékenyített egyedek száma, átl. tehénlétsz. mért %-a, termékenyítésből született borjak %

időszakon belül született borjak száma, össz . születés %-a

Kiadott szárm. ig. száma

tehén db., zárólétszám %

üsző db., zárólétszám %

 

 

2.) Az Egyesület tagjainál született borjak termelési adatainak összesítője tenyészetenként az első borjasok és a többször ellett tehenek külön-külön és együttesen

született bikaborjú db.

bikák átlag születési súlya kg.

született üszők db.

üsző átlag születési súlya kg.

választott bikák db.

választott bikák élősúly termelése g/nap

választott bikák 205 napra korrigált súlya

a számítás alapja

választott üszők db.

választott üszők élősúly termelése g/nap

választott üszők 205 napra korrigált súlya

a számítás alapja

tárgyidőszakban született borjak apáinak listája

3.) Teljes körű adatfeldolgozás igénylése esetén további listát kap a tag.

Tehenek egyedenkénti életteljesítménye

ellenőrzési szám (életszám)

fülszám (használati szám)

név

születés dátum

évjárat

törzskönyvi osztályba sorolás

kiesés dátuma, oka

apa KPLSZ, azonosító, név

anya azonosító, fülszám, név

730 napra korrigált súly kg.

730 napra korrigált súly indexe

küllemi összpontszáma

aktuális (max) súlya kg

marmagasság

bikanevelő kód

szárm. ig. kiadás dátuma

évenkénti felsorolásban borjai életteljesítménye:

azonosító

apa KPLSZ

ellés dátuma

előző elléstől eltelt nap

elléskód

születési súlya

neme

választás dátuma

választási súlya

választási életnap

205 napra korrigált súlya, indexe

korrigált 205 napos súlya, indexe

hovafordítása

borjúszám db

ellésszám db

első elléskori életkor

átlagos két ellés közötti idő

borjak korrigált választási átlagsúlya, indexének az átlaga

 

Az MCTE az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény szerint biztosítja a tenyésztési és termelési adatokat, kimutatásokat az állatállományáról:

4.) Kimutatás a tenyészetek „A3”, „A2”, „A1” főtörzskönyvi, valamint "B3", „B2” és „B1” melléktörzskönyvi osztályú teheneiről darabszám szerint tárgyév elején és végén, illetve ugyanez Egyesületi összesítésben is. A tehenek törzskönyvi osztálya szerint a tárgyévi ellések, ikerellések, vetélések száma, ellési százalék a nyitó létszám arányában, két ellés közötti idő, első elléskori életkor. A tárgyévben született, ill. választott borjak adatai az anya, ill. a borjú törzskönyvi osztálya szerint: az összes borjúkiesés választásig (db., %), összes választott bika ill. üsző (db., élősúly termelés, 205 napra korr. súly), hasznosult szaporulati % (élve születések arányában).

5.) Az évjáratban (I. hó 1-től XII. hó 31-ig) született borjak átlagadatai tenyészetek, az anya ill. a borjú törzskönyvi osztálya szerinti gyűjtésben, ivar és az anya elléseinek száma szerinti bontásban

utódok száma

átlag születési súlya

elléskódok szerinti megoszlása

választott utódok száma

átlag választási kor

átlag választáskori súly

élősúly termelés választásig

205 napra korrigált súly

205 napos egyedek száma

205 napra korrigált súly szórása

6.) Apánkénti összesítő ivaronként és összesen (érték, eltérés az átlagtól a szórás arányában, az apa rangsora a többi apához képest):

utódok száma

átlagos születési súly

ellések átlag kódja

választott utódok száma

hasznosult szaporulati %

átlagos élősúly termelés

205 napra korrigált súly

7.) Tárgyévben STV-t zárt és STV-be állított bikák adatai tenyészetenként és összesen, törzskönyvi osztály szerint

a beállított bikaborjak száma

205 napra korrigált átlagos súly (kg)

205 napra korrigált átlagos súly szórása

az STV-be állításig eltelt átlagos életnap

alkalmasnak minősített bikák száma

minősülési % (a beállítás arányában)

az STV-ben átl. napok száma beállítástól minősítésig

átlag kor a minősítéskor (nap)

átlagos gyarapodás az STV-ben (g/nap)

átlagos gyarapodás szórása

maximális gyarapodás az STV-ben (g/nap)

egyed azonosítója

két mérlegelés közti legnagyobb átl. súlygyarapodás

egyed azonosítója

átlagos élősúly termelés a minősítésig (g/nap)

az átlagos élősúly szórása

maximális élősúly termelés a minősítésig (g/nap)

egyed azonosítója

8.) Az STV-be beállított borjak gyarapodásának az értékelése apák szerint, törzskönyvi osztály szerint

A beállított és STV-t zárt bikaborjak száma

Az STV-ben átlagosan eltelt napok száma a minősítésig

Átlag életkor a minősítéskor (nap)

Átlagos gyarapodás az STV-ben (g/nap)

Átlagos gyarapodás eltérése a főátlagtól az STV-ben a teljes állomány szórására vetítve

az apa gyarapodási rangsora a többi apához képest

Átlagos élősúly termelés a minősítésig (g/nap)

A minősítésig történő átlagos élősúly termelés eltérése a főátlagtól a teljes állomány szórására vetítve

az apa élősúly termelési rangsora a többi apához képest

9.) Tenyészérték listák a Breedplan elemzések alapján

A tenyészállatok minősítésének részletezése

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületében a teljesítményvizsgálat a mindenkori „Szarvasmarha teljesítményvizsgálati kódex”-ben foglaltak szerint, az ott leírtak figyelembevételével történik.

A tenyészállatok minősítését összefoglaló módon tartalmazó Tenyésztési Programban leírtak részletes kifejtése az ott használt számozás szerinti sorrendben:

  1. A TENYÉSZÁLLATOK TÖRZSKÖNYVI OSZTÁLYBA SOROLÁSA

Törzskönyvbe csak ellenőrzés alatt álló állat sorolható. Csak arról az állatról adható ki származási igazolás, amely törzskönyvi ellenőrzés alatt áll, vagy selejtezéskor volt. Az egyesület a törzskönyvet elektronikusan vezeti.

    1. Az "A " főtörzskönyv

      1. Charolais

        1. Az "A" főtörzskönyves állatok elnevezése "CHAROLAIS". Az ide tartozó állatokat fajtatisztának tekintjük.
          Nyílt törzskönyv

        2. "A" főtörzskönyvbe sorolható az az állat, amely

          1. Charolais főtörzskönyvbe felvett szülőktől és nagyszülőktől származik

          2. Nőivarú egyed esetében a melléktörzskönyvben nyilvántartott anya, nagyanya utódja, ha az apa, s az anyai, apai nagyapa a főtörzskönyvben nyilvántartott egyed.

          3. Születéskor szabályos egyedazonosítással látták el.

          4. Származási Igazolással rendelkezik

          5. Külső megjelenése a charolais fajtára jellemző. E tekintetben (lehetőség szerint választás és éves kor között) küllemi bírálaton átesett.

          6. Minimális teljesítmény-követelménynek megfelel. Ennek az alapja a 205 napra korrigált választási súly szórással korrigált indexe.

            1. Üszők minimális teljesítmény-követelménye 60 % (Kizárásra kerül a leggyengébb 2,28 %).

            2. Bikák minimális teljesítmény-követelménye 80% (Kizárásra kerül a leggyengébb 15,87%).

        3. A főtörzskönyvön belül az osztályba sorolás az egyed teljesítménye és keresztezettség foka alapján történik az alábbiak szerint.
          Az „A” főtörzskönyv osztályai:

          1. „A3” főtörzskönyvi osztály

Az „A” főtörzskönyvről az 5.1.1.2. pontban leírtaknak megfelelő, valamint bika esetén STV-ben, vagy KSTV-ben „tenyésztésre alkalmas” minősítést kapott, és az egyed STV gyarapodási indexe legalább 90 %., s üsző esetén a választási indexe legalább 65 %, és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

.

          1. „A2” főtörzskönyvi osztály

Az „A” főtörzskönyvről az 5.1.1.2. pontban leírtaknak megfelelő, valamint bika esetén STV-ben, vagy KSTV-ben „tenyésztésre alkalmas” minősítést kapott, s üsző esetén a választási indexe legalább 62 %, és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

          1. „A1” főtörzskönyvi osztály

Az „A” főtörzskönyvről az 5.1.1.2. pontban leírtaknak megfelelő, és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

  • Amennyiben az anyai nagyanya „B3” melléktörzskönyvi osztályba tartozott, az egyed nem kerülhet feljebb az „A1” főtörzskönyvi osztálynál.

  • Ameddig az „A1”-es tehén két ősisorában volt „A2”-es bika, a leszármazottai maradnak „A1”-ben.

  • Amennyiben az apa „A2”-es, az utód nem kerülhet „A3”-ba. „A2”-be is csak akkor, ha az anya „A2”-es, vagy „A3”-as. Egyébként az utód marad „A1”-ben.

      1. Aubrac

        1. Az "A" főtörzskönyves állatok elnevezése "AUBRAC". Az ide tartozó állatokat fajtatisztának tekintjük.
          Nyílt törzskönyv

        2. " A " főtörzskönyvbe sorolhatók azok az állatok, amelyek:

          1. Aubrac főtörzskönyvbe felvett szülőktől és nagyszülőktől származik.

          2. Nőivarú egyed esetében a melléktörzskönyvben nyilvántartott anya, nagyanya utódja, ha az apa, s az anyai, apai nagyapa a főtörzskönyvben nyilvántartott egyed.

          3. Születéskor szabályos egyedazonosítással látták el.

          4. Származási Igazolással rendelkezik.

          5. Külső megjelenése az aubrac fajtára jellemző. E tekintetben (lehetőség szerint választás és éves kor között) küllemi bírálaton átesett.

          6. Minimális teljesítmény-követelménynek megfelel. Ennek az alapja a 205 napra korrigált választási súly szórással korrigált indexe.

            1. Üszők minimális teljesítmény-követelménye 60 %.

            2. Bikák minimális teljesítmény-követelménye 80 %.

        3. A főtörzskönyvön belül az osztályba sorolás az egyed teljesítménye és keresztezettség foka alapján történik az alábbiak szerint.
          Az „A” főtörzskönyv osztályai:

          1. „A3” főtörzskönyvi osztály

Az „A” főtörzskönyvről az 5.1.2.2. pontban leírtaknak megfelelő, valamint bika esetén STV-ben, vagy KSTV-ben „tenyésztésre alkalmas” minősítést kapott, és az egyed STV gyarapodási indexe legalább 90 %., s üsző esetén a választási indexe legalább 65 %, és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

          1. „A2” főtörzskönyvi osztály

Az „A” főtörzskönyvről az 5.1.2.2. pontban leírtaknak megfelelő, valamint bika esetén STV-ben, vagy KSTV-ben „tenyésztésre alkalmas” minősítést kapott, s üsző esetén a választási indexe legalább 62 %, és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

          1. „A1” főtörzskönyvi osztály

Az „A” főtörzskönyvről az 5.1.2.2. pontban leírtaknak megfelelő, és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

  • Amennyiben az anyai nagyanya „B3” melléktörzskönyvi osztályba tartozott, az egyed nem kerülhet feljebb az „A1” főtörzskönyvi osztálynál.

  • Ameddig az „A1”-es tehén két ősisorában volt „A2”-es bika, a leszármazottai maradnak „A1”-ben.

  • Amennyiben az apa „A2”-es, az utód nem kerülhet „A3”-ba. „A2”-be is csak akkor, ha az anya „A2”-es, vagy „A3”-as. Egyébként az utód marad „A1”-ben.

    1. A " B " melléktörzskönyv

      1. Charolais

"B" melléktörzskönyvbe soroljuk azokat a charolais jellegű állatokat, amelyek nem felelnek meg az "A" főtörzskönyv kritériumainak.

Nyílt törzskönyv

A „B” melléktörzskönyv osztályai:

        1. B3” melléktörzskönyvi osztály

"B3" melléktörzskönyvi osztályba soroljuk azokat a charolais jellegű állatokat, amelyek nem felelnek meg az "A" főtörzskönyvi osztály kritériumainak. Ismert két ősisoruk, viszont azok az állatok is ide tartoznak, amelyeknek egyedileg nem azonosítható az anyai nagyapjuk, de azok bizonyíthatóan a charolais fajtába tartoznak. Az ilyen állatok származásáról az ismert adatokat „Ősisor nyilvántartás” nevű dokumentummal igazoljuk. „B3” osztályba sorolható az egyed, ha választási indexe legalább 50 %., és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

Ameddig az egyed két ősisorában van „A1”-es bika, nem kerülhet feljebb a „B3” melléktörzskönyvi osztályból, nem válhat „A” főtörzskönyvessé.

A "B3" melléktörzskönyves állatok elnevezése " CHAROLAIS KERESZTEZETT".

        1. B2” melléktörzskönyvi osztály

"B2" melléktörzskönyvi osztályba soroljuk azokat a charolais jellegű állatokat, amelyek nem felelnek meg sem az "A" főtörzskönyv, sem a „B3” melléktörzskönyvi osztály kritériumainak. Ide tartoznak az „A”, „B3” és „B2” törzskönyvi osztályokba tartozó tehenek borjai, ameddig a tényleges apai származásuk nem igazolódott. Egyesületi belépésnél, a törzskönyvi ellenőrzés megkezdésénél az ismeretlen származású tenyészállatok esetében, vagy abban az esetben, ha az apai származás nem azonosított, és a tenyészetben fajtaidegen tenyészbika is fedez, lehetőség van a fajtajelleg egyedi megítélése alapján az egyedeket a „B2” melléktörzskönyvbe felvenni. „B2” osztályba sorolható az egyed, ha a választási indexe legalább 45 %., és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

        1. A "B1" melléktörzskönyvi osztály

"B1" melléktörzskönyvi osztályba soroljuk azokat a nőivarú állatokat, amelyek nem felelnek meg az "A" főtörzskönyv, valamint a „B3” és „B2” törzskönyvi osztályok követelményeinek. Fajtájuk nem charolais, nem charolais jellegű, vagy nem estek át egyedi fajtajelleg bírálaton.

      1. Aubrac

"B" melléktörzskönyvbe soroljuk azokat az aubrac jellegű állatokat, amelyek nem felelnek meg az "A" főtörzskönyv kritériumainak.

Nyílt törzskönyv

A „B” melléktörzskönyv osztályai:

        1. B3” melléktörzskönyvi osztály

"B3" melléktörzskönyvi osztályba soroljuk azokat az aubrac jellegű állatokat, amelyek nem felelnek meg az "A" főtörzskönyvi osztály kritériumainak. Ismert két ősisoruk, viszont azok az állatok is ide tartoznak, amelyeknek egyedileg nem azonosítható az anyai nagyapjuk, de azok bizonyíthatóan az aubrac fajtába tartoznak. Az ilyen állatok származásáról az ismert adatokat „Ősisor nyilvántartás” nevű dokumentummal igazoljuk. „B3” osztályba sorolható az egyed, ha választási indexe legalább 50 %., és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

Ameddig az egyed két ősisorában van „A1”-es bika, nem kerülhet feljebb a „B3” melléktörzskönyvi osztályból, nem válhat „A” főtörzskönyvessé.

A "B3" melléktörzskönyves állatok elnevezése "AUBRAC KERESZTEZETT".

        1. B2” melléktörzskönyvi osztály

"B2" melléktörzskönyvi osztályba soroljuk azokat az aubrac jellegű állatokat, amelyek nem felelnek meg sem az "A" főtörzskönyv, sem a „B3” melléktörzskönyvi osztály kritériumainak. Ide tartoznak az „A”, „B3” és „B2” törzskönyvi osztályokba tartozó tehenek borjai, ameddig a tényleges apai származásuk nem igazolódott. Egyesületi belépésnél, a törzskönyvi ellenőrzés megkezdésénél az ismeretlen származású tenyészállatok esetében, vagy abban az esetben, ha az apai származás nem azonosított, és a tenyészetben fajtaidegen tenyészbika is fedez, lehetőség van a fajtajelleg egyedi megítélése alapján az egyedeket a „B2” melléktörzskönyvbe felvenni. „B2” osztályba sorolható az egyed, ha a választási indexe legalább 45 %., és az 5.3.1. táblázatban mutatott párosítások eredményeként született.

        1. A "B1" melléktörzskönyvi osztály

"B1" melléktörzskönyvi osztályba soroljuk azokat a nőivarú állatokat, amelyek nem felelnek meg az "A" főtörzskönyv, valamint a „B3” és „B2” melléktörzskönyvi osztályok követelményeinek. Fajtájuk nem aubrac, nem aubrac jellegű, vagy nem esett át egyedi fajtajelleg bírálaton.

    1. A törzskönyvi osztályba sorolás összefoglaló táblázatai

Ha bármely üsző „B” melléktörzskönyvbe kerül a táblázat szerint "Ideiglenes"-en, akkor az "Kiadható"-ra állítódik.

Ha az egyednek nincs apja, és emiatt lenne a besorolása „B2” "Kiadható", akkor az „B2” "Ideiglenes" lesz, mert várható az apai származás tisztázódása.

Ha egy "Kiadható" besorolású egyednél bármely új adat változtat a besoroláson (pl. „A”-s lesz), ismét az "Ideiglenes" csoportba kerül(het).

A "Kiadható" besorolású törzskönyvi osztály a származási igazolás kiadásával válik "Végleges"-sé.

Származási igazolást csak "Kiadható" vagy "Végleges" besorolású, „A” törzskönyvben szereplő állat kaphat!

„B” melléktörzskönyvben szereplő állat csak ősisor nyilvántartást kaphat, a besorolás jellegétől függetlenül.

"Végleges" besorolású állat soha nem kerül automatikusan újra osztályozásra! Megjegyzés: Az osztályba sorolás feltételeinek Tenyésztési programban történő mindenkori megváltoztatása annak elfogadását követően, felmenő rendszerben alkalmazandó.

      1. Törzskönyvi osztályba sorolás ősök alapján

        Charolais és aubrac fajták törzskönyvi osztályba sorolása

        ŐSÖK ALAPJÁN

        Apa

        Anya

        Anyai nagyapa

        Anyai nagyanya

        Anyai nanya apja

        Anyai napa apja

        Apai nagyapa

        Utód

        A3

        A3

        A3

        A2

        A3

        A3-A2

        A3

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        A2

        A1

        A3

        A3-A1

        A3

        A3

        A2

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        A1

        B3

        A3-A2

        A3-B1

        A3-A2

        A1

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        B3

        B2

        A3-A1

        A3-B1

        B3

        nem ism.

        A3-B2

        B3

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        B2

        B1

        B2

        Apa

        Anya

        Anyai nagyapa

        Anyai nagyanya

        Anyai nanya apja

        Anyai napa apja

        Apai nagyapa

        Utód

        A2

        A3-A2

        A2

        A1

        A1

        B3

        A3-A2

        A3-B1

        A3-A2

        A1

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        B3

        B2

        A3-A1

        A3-B1

        B3

        nem ism.

        A3-B2

        B3

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        B2

        B1

        B2

        Apa

        Anya

        Anyai nagyapa

        Anyai nagyanya

        Anyai nanya apja

        Anyai napa apja

        Apai nagyapa

        Utód

        A1

        A3

        A2

        A2-A1

        A1

        B3

        B3

        B2

        A3-A1

        A3-B2

        B3

        nem ism.

        A3-B2

        B3

        A3-A1

        B1

        B2

        nem ism.

        B1

        B2

        a fentiektől eltérő minden más esetben

        B2

        B1

        B2

        Apa

        Anya

        Anyai nagyapa

        Anyai nagyanya

        Anyai nanya apja

        Anyai napa apja

        Apai nagyapa

        Utód

        B3-B1

        A3-B1

        B1

        Apa

        Anya

        Anyai nagyapa

        Anyai nagyanya

        Anyai nanya apja

        Anyai napa apja

        Apai nagyapa

        Utód

        nem ism.

        A3-B1

        B2

        nem ism. = nem ismert fajtaazonos bika

      2. Törzskönyvi osztályba sorolás bikák esetében

Charolais és aubrac fajták törzskönyvi osztályba sorolása

 

(az ősök alapján történő besorolás külön táblázat alapján történik)

 

1.

HÍMIVAR

 

 

 

 

2.

Ősők alapán

Választási index

STV gyarap. index

STV minősítés

Egyedi fajtajelleg bírálat

Besorolás jellege

Törzsk. oszt.

Megj.

3.

4.

A3

>=80 %

nincs

nincs

nincs

Ideiglenes

A3

5.

megfelelt

Kiadható

A1

1, 2

6.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

7.

>=90 % (A3)

nincs

nincs

Ideiglenes

A3

8.

megfelelt

Ideiglenes

A3

3, 4

9.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

10.

teny.alk.

nincs

Ideiglenes

A3

11.

megfelelt

Kiadható

A3

12.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

13.

nem alk. (A1)

nincs

Ideiglenes

A1

14.

megfelelt

Kiadható

A1

15.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

16.

< 90 % (A2)

nincs

nincs

Ideiglenes

A2

17.

megfelelt

Ideiglenes

A2

3, 5

18.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

19.

teny.alk.

nincs

Ideiglenes

A2

20.

megfelelt

Kiadható

A2

21.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

22.

nem alk. (A1)

nincs

Ideiglenes

A1

23.

megfelelt

Kiadható

A1

24.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

25.

< 80 % (B3)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B3

26.

>=50 %

27.

< 50 % (B2)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B2

28.

>= 45 %

29.

< 45 %

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B1

30.

A2

>=80 %

nincs

nincs

nincs

Ideiglenes

A2

31.

megfelelt

Kiadható

A1

1, 6

32.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

33.

van

nincs

nincs

Ideiglenes

A2

34.

megfelelt

Ideiglenes

A2

3, 7

35.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

36.

teny.alk

nincs

Ideiglenes

A2

37.

megfelelt

Kiadható

A2

38.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

39.

nem alk.(A1)

nincs

Ideiglenes

A1

40.

megfelelt

Kiadható

A1

41.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

42.

< 80 % (B3)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B3

43.

>=50 %

44.

< 50 % (B2)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B2

45.

>=45 %

46.

<45 % (B1)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B1

47.

A1

>=80 %

nincs

nincs

nincs

Ideiglenes

A1

48.

megfelelt

Kiadható

A1

1, 8

49.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

50.

van

nincs

nincs

Ideiglenes

A1

51.

megfelelt

Ideiglenes

A1

3, 9

52.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

53.

teny.alk

nincs

Ideiglenes

A1

54.

 

megfelelt

Kiadható

A1

55.

 

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

56.

nem alk. (A1)

nincs

Ideiglenes

A1

57.

megfelelt

Kiadható

A1

58.

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

59.

< 80 % (B3)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B3

60.

>= 50 %

61.

< 50 % (B2)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B2

62.

>=45 %

63.

<45 % (B1)

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B1

64.

B melléktörzskönyv (csak a választási index alapján)

65.

B3

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B3

66.

>= 50 %

67.

< 50 %

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B2

68.

>= 45%

 

 

 

 

69.

< 45 %

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B1

70.

B2

71.

>= 45%

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B2

72.

< 45%

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B1

73.

B1

mindegy

mindegy

mindegy

mindegy

Kiadható

B1

Jelmagyarázat (ld. megjegyzés oszlop)

1

azért kiadható „A1”, mert nem várható, hogy az egyed STV-be kerül

2

mindaddig, amíg nem jön stv index, akkor a 7-24. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

3

azért ideiglenes, mert várható a minősítés

4

mindaddig, amíg nem jön minősítés, akkor a 10-15. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

5

mindaddig, amíg nem jön minősítés, akkor a 19-24. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

6

mindaddig, amíg nem jön STV index, akkor a 33-41. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

7

mindaddig, amíg nem jön minősítés, akkor a 36-41. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

8

mindaddig, amíg nem jön STV index, akkor a 50-58. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

9

mindaddig, amíg nem jön minősítés, akkor a 53-58. sorok lépnek életbe (kiadhatóból lehet ideiglenes!)

csak logikailag lehetséges, gyakorlatban nem fordul elő

      1. Törzskönyvi osztályba sorolás üszők esetében

Charolais és aubrac fajták törzskönyvi osztályba sorolása

 

 

 

 

(az ősök alapján történő besorolás külön táblázat alapján történik)

 

 

 

 

NŐIVAR

Fajtajelleg bírálat:

Ősök alapján:

A3

A2

A1

B3

B2

B1

>= 65 %

(A3 szint)

nincs

Ideiglenes

A3

A2

A1

B3

B2

B1

 

 

megfelelt

Kiadható

A3

A2

A1

B3

B2

B1

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

B3

B3

B3

B2

B1

< 65%

(A2 szint)

nincs

Ideiglenes

A2

A2

A1

B3

B2

B1

>= 62 %

 

 

megfelelt

Kiadható

A2

A2

A1

B3

B2

B1

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

B3

B3

B3

B2

B1

< 62 %

(A1 szint)

nincs

Ideiglenes

A1

A1

A1

B3

B2

B1

>= 60 %

 

 

megfelelt

Kiadható

A1

A1

A1

B3

B2

B1

nem felelt meg (B3)

Kiadható

B3

B3

B3

B3

B2

B1

< 60 % >= 50 %

(B3 szint)

mindegy

Kiadható

B3

B3

B3

B3

B2

B1

< 50 % >= 45 %

(B2 szint)

mindegy

Kiadható

B2

B2

B2

B2

B2

B1

< 45 %

(B1 szint)

mindegy

Kiadható

B1

B1

B1

B1

B1

B1

  1. A TENYÉSZETEK MINŐSÍTÉSE

      1. A törzstenyészetté nyilvánító bizottság tagjai:

        1. Ügyvezető, vagy tenyésztésvezető (Az Eseti Bizottság vezetője)

        2. Két másik Törzstenyészet képviselője. Előzetesen problémásnak tűnő helyzetekben lehetőség van a törzstenyészetek számának bizottságon belüli felemelésére.

      2. Az Eseti Bizottság a döntését szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a bizottság vezetőjének szavazata dönt.

      3. Az Eseti Bizottság összeállítását az ügyvezető végzi, a Tenyésztési szakbizottság egyetértési jogát gyakorolja. A jóváhagyott bizottsági tag lemondása esetén az ügyvezetőnek joga van azt más törzstenyészet képviselőjével pótolni.

      4. A szemle időpontjáról az érintett tenyészetet legalább 8 nappal előre értesíteni kell.

      5. Újonnan jelentkező tenyészet az Eseti Bizottság döntése ellen nem fellebbezhet. Tárgyévben a törzstenyészet státuszért ismételten folyamodni nem lehet.

      6. Az a tehén kerülhet minősítésre, mely már legalább kétszer, maximum ötször ellett. Az állatok minősítése során a charolais eltérő típusaiból, és tartási helyeiből eredő különbségeket figyelembe veszi a bizottság. Ugyanakkor, minden, már minősítést szerzett idősebb állatot be kell mutatni a Bizottságnak. A Törzskönyvezési szabályzat 7.2.2. pontjában meghatározott minősítési szint a következő törzstenyészeti szemle alkalmával javulhat, amennyiben az állat még bírálható korban lesz.

      7. A tehenek minősítési kategóriáinak átszámítási kulcsa a következő:
        1 Bikanevelő tehén (RR2) = 1 pont
        1 Elit bikanevelő tehén (RR3) = 1,5 pont
        1 Embrió donor tehén (RR4) = 3 pont

      8. Régi törzstenyészet kizárása:
        A bizottság kizáró határozatot hoz ha:

        1. A szemle befejeztével nincs legalább 12 pontja az átszámítási kulcs alapján.

        2. A tárgyévre visszamenőleges hatállyal nem javítható hibák mutatkoznak, vagy

        3. Jelentős genetikai degradáció mutatkozik.

        4. Amennyiben a hibák javíthatóak, a bizottság feltételekhez kötheti a státusz megőrzését. Vitás esetben 3 héten belül ismételt szemle kitűzésére van lehetőség. Ebben az esetben a bizottság öttagú. Az öttagú bizottság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Ismételten csak a következő évben lehet a státuszért folyamodni.

        5. Amennyiben a törzstenyészet bizonyíthatóan nem teljesíti az általánosan elvárt – Alapszabályban és Tenyésztési programban rögzített – feltételeket, a kizárási határozatot „Törzstenyészeti szemle„ megtartása nélkül az Elnökség hozza meg.

      9. A törzstenyészetek a cím elnyerésének idő szerinti sorrendjében regisztrációs számmal ellátott oklevelet kapnak.

      10. Ugyanaz a regisztrációs szám nem adható ki ismételten más tenyészetnek akkor sem, ha egy tenyészet törzstenyészeti minősítését a bizottság visszavonja. A törzstenyészeti cím ismételt elnyerése esetén a tenyészet új regisztrációs számot kap.

  1. TENYÉSZÁLLATOK MINŐSÍTÉSE

      1. A törzstenyészetek teheneinek minősítési kategóriái

Az az állat kerülhet minősítésre, amelyik a „A2", vagy „A3” főtörzskönyvi osztály szintjét eléri, van már legalább egy választási eredménye és rendelkezik még egy élő borjúval, valamint küllemi bírálati eredménnyel is. Az elnyert minősítés nem visszavonható, ugyanakkor az állat magasabb minősítési kategóriába átsorolható. A kiemelkedő képességű tehenek négy minőségi osztályba sorolhatók (, mely információk a származási igazolásokon is közölhetők):

        1. „Bikanevelő tehén” (Jelölése: RR2)

Ebbe a csoportba azok a „A2”, „A3” főtörzskönyvi osztályokba sorolt tehenek kerülhetnek, amelyek teljesítménye eléri a bikanevelővé minősítés szintjét (legalább két ellésük volt, a választási indexük elérte a 105 %-ot és a rámájuk, izmoltságuk eléri a fajtaátlagot, nincs feltűnő küllemi hibájuk, ugyanakkor a két ellés közötti idő nem lépte túl a 420 napot). (A hosszabb két ellés közötti idő, mely ismert módon nem az állat hibájaként róható fel, figyelmen kívül hagyható.)

        1. ”Elit bikanevelő tehén” (Jelölése: RR3)

Ebbe a csoportba azok a „A3” törzskönyvi osztályba sorolt tehenek kerülhetnek, amelyek teljesítménye eléri a bikanevelővé minősítés szintjét, de már legalább három ellésük volt és ezen belül kettő borjazásukból van választási eredményük.

        1. ”Embrió donor tehén” (Jelölése: RR4)

Ezt a minősítést az elit bikanevelő tehenek legjobbjai érdemelhetik ki, ha már legalább négy ellésük volt és ezen belül három borjazásukból van választási eredményük. A kiváló teljesítményű ősöket tartalmazó származás, és az átlagot legalább 5 %-kal meghaladó anyai tulajdonságok mellett kiemelkedő küllemű (rámában, izmoltságban, vagy a tenyésztés szempontjából különösen értékesnek tartott egyéb tulajdonságban a fajta átlagát minimálisan ½ szórással múlja felül.

        1. Aranytörzskönyves tehén (Jelölése: AT)

Az RR2, RR3, és RR4 minősítéssel már rendelkező tehenek legjobbjai, kiemelkedő életteljesítményük alapján érdemlik ki a következő feltételek teljesülése esetén:

  • Törzskönyvi besorolása „A2”, vagy „A3”,

  • Minimálisan 8 indexelt választási eredménye alapján,

  • Átlagos választási indexe a 110%-ot elérte, vagy meghaladta,

  • Két ellés közti ideje kevesebb, mint 450 nap.

Az AT minősítést az élő állatok számára hozta létre az Egyesület. Oklevelet és regisztrációs számot az oklevél kiadásakor még élő állatok kapnak. Ugyanakkor a jövőben kiadásra kerülő származási igazolásokon ősök között szereplő állatok azonosítója mellett megjelenhet az AT minősítés olyan korábban kiesett, feltételeknek megfelelő állatok esetében is, amelyek az adatbázisban szereplő adatok alapján a feltételeknek megfeleltek.

    1. A 205 napos súly és index

A 205 napos („választási”) súly számítására szolgáló mérlegelés legkésőbb a borjak anyjuktól történő elválasztásának napján történhet. A 205 napra korrigált súly indexét a tenyészeteken belüli ±30 napon belül született azonos ivarú kortársakhoz viszonyítva, a szórással standardizálva számítjuk. (Annak viszont nincs akadálya, hogy a mérlegelést követően további napokat, heteket töltsön a borjú az anyjával.)

Az index kiszámításánál figyelembe vett korrekció, speciális esetek:

      1. Az index korrigálandó az anya korának megfelelően a következők szerint:

        ANYA ÉLETKORA SZERINTI KORREKCIÓ

         

        Átl. vál. ind. %

        korr. tényező

        3 év

        95,2

        1,05093

        4 év

        98,2

        1,01789

        5 év

        100,5

         

        6 év

        101,7

         

        7 év

        102,5

         

        8 év

        102,5

         

        9 év

        101,8

         

        10 év

        101,2

         

        11 év

        100,4

         

        12 év

        100,0

         

        13 év

        97,6

        1,02462

        14 év

        96,0

        1,04153

        15 év

        95,6

        1,04603

        16 év

        95,3

        1,04933

        17 év

        94,4

        1,05949

        18 év

        91,8

        1,08932

      2. Iker borjak vál. indexe esetén 1,1764-es szorzó (korrekció 85 %).

      3. Embriótranszferből származó borjú a donor tehén átlag vál. indexét kapja, ha ez nincs, akkor 100 %-ot.

      4. Elhullott tehén borja, v. korán leválasztott borjú (nincs v. nem reális 205 napos súly) a(z elhullott) tehén átlag vál. indexét kapja, ha ez nincs, akkor 100 %-ot.

      5. Amennyiben az indexelési csoportlétszám kisebb 5 db-nál és ezért a borjúnak nem számolható index az általános módon, akkor a Tenyésztési program 2.1.1. szerinti bika 240 kg, üsző 220 kg-hoz kell viszonyítani a 205 napos súlyát.

  1. A TENYÉSZBIKÁK MINŐSÍTÉSÉNEK ELŐFELTÉTELEI:

  • Az Egyesület által ellenőrzött fajtáknál sajátteljesítmény vizsgálatot (STV) csak az egyesület tagja végezhet, vagy KSTV esetén külön szerződés alapján.

  • Legalább 7 kortárs növendékbika egyidejű beállítása szükséges

  • Speciális esetben, Tenyésztési Szakbizottsági döntéssel lehetőség van eltekinteni a 8. pontban leírt szabályozástól.

    1. Az a tenyésztő, aki STV beállítását tervezi, köteles:

      1. A tervezett beállítás hónapját és dekádját

      2. Az STV módszerét

      3. A fogadóképesség mértékét megjelölve, a tervezett beállítás előtt az egyesület ügyvezetésén az STV indítását a kiadott „STV indítási kérelem” nyomtatványon írásban kérelmezni. Egyidejűleg vállalja valamelyik, adott módszerű tartási, takarmányozási technológia kivitelezését. A kérelem beadásánál a Tenyésztési program 8.2.1.4. pontjában leírtakra figyelemmel kell lenni.

      4. Az STV kezdetekor az indított állatok adatait és a vizsgálat módszerét (edző – intenzív) és a mérlegelési tervet STV indítási jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

      5. A technológia be nem tartása az STV csoport minősítés előtti megszüntetését vonhatja maga után.

    2. Az STV bikák tartási és takarmányozási technológiája

      1. Intenzív módszerű

        1. Az állatok tartási körülménye a tesztelés folyamán azonos.

        2. Az állatok szabad kifutóval és fedett területtel egyaránt rendelkező istállóban, csoportosan kerülnek elhelyezésre, lehetőség szerint maximum 10-es csoportokban. Egyedenként minimálisan 10 m2 területet kell biztosítani.

          1. Hizlalás idején kívánatos az 1400 g. átlagos napi gyarapodás.

          2. Nem elfogadható, ha a csoport nem éri el átlagosan az 1200 grammot.

          3. 1700 grammnál magasabb átlagos gyarapodás nem kívánatos.

      2. Edző módszerű

        1. Az állatok tartási körülménye a tesztelés folyamán változhat.

        2. Az állatok legelőn kerülnek csoportos elhelyezésre. Amennyiben a téli hideg és havazás mértéke indokolttá teszi, nagy méretű szabad kifutóval valamint fedett területtel egyaránt rendelkező istállóban is történhet elhelyezés. Hizlaldában egyedenként minimálisan 15 m2, legelőn 500 m2 területet kell biztosítani.

        3. A borjak takarmányozása: Az állatok az ivadékaik várható termelési körülményei között kerülnek felnevelésre. Lényeges, hogy alapvetően természetes körülmények között, nem betonozott padozatú, nagy fajlagos területen legyenek elhelyezve az állatok. Éppen ezért legelőn maradnak, ahol szükség szerint kiegészítő takarmányt (gazdasági abrakkeverék, széna) kapnak. Nem rossz minőségű rétiszéna, erjesztett tömegtakarmányok, melléktermékek, ásványi kiegészítők mellett gazdasági abrakkeverék limitált mennyiségben adható. A nevelés folyamán jellemző az állatok mérsékelt intenzitású gyarapodása, csupán egy 90 napos időszak során történik intenzív takarmányozás. A mérsékelt gyarapodás időszakában – ha szükséges – annyi kiegészítő takarmányt kell biztosítani, amennyi a tesztelés alatt a napi 800-1100 g gyarapodást biztosítja. Az intenzív hizlalási periódus az állatok 400-420 napos kora körül kezdődik. Ekkor a takarmányozási szint olyan legyen, hogy 1400-1700 g/nap gyarapodást biztosítson. A jobb spermatermelés és a lábszerkezeti problémák elkerülése érdekében nem szabad megengedni, hogy elhízzanak a bikák. Ennek érdekében a 90 napos intenzív időszakot követően, a minősítésig várható mintegy 45 napra visszaáll a pótabrak adag szintje a 800-1100 g napi gyarapodást biztosító mennyiségre.

    3. A tenyészbikák minősítése

      1. Származás alapján – tenyésztésre alkalmassá minősítése esetén – bekerülhet az „A2”, vagy „A3” főtörzskönyvi osztályok egyikébe.

      2. A tenyészbikák minősítése saját teljesítmény alapján

        1. A minősítés, típusba sorolás és az értéksorrend felállítás gyarapodási és küllemi tulajdonságok figyelembe vételével történik. A minősítést a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete kétfős bizottsága (jogosult alkalmazott plusz egy fő küllemi bírálati tanfolyamot végzett tenyésztő szakember) végzi.

      3. Gyarapodás alapján:

        1. STV-n belüli gyarapodás, és annak viszonyszáma alapján (az „A2”-es és az „A3”-as főtörzskönyvi osztályok együttes átlagos STV-n belüli gyarapodását 100 %-nak tekintve az átlaghoz viszonyított, szórással standardizált %-os értéke)

          1. Intenzív módszerű STV végzésekor a teljes (kb. 150 napos az ajánlott) tesztperiódus során elért gyarapodás a számítás alapja.

          2. Edző módszerű növendékbika nevelés esetében csak az intenzív szakasz alatt teljesített gyarapodás a számítás alapja.

          3. Életnapra jutó gyarapodás és viszonyszám alapján (A 8.3.3.1.pontban leírtak szerint értelmezve)

Küllem alapján mért és számított:

          1. Izomfejlettség pontszám alapján (max. 100 pont)

          2. Vázfejlettség pontszám alapján (max. 100 pont)

          3. Funkcionális tulajdonságok pontszám alapján (max. 100 pont)

          4. Herekörméret alapján

Az egyed 365 napra korrigált herekörméretét szelekciós küszöbhöz viszonyítjuk. A korrekció az alábbi képlet szerint történik:

y = 0,0193x + 28,657

A szelekciós küszöb 12 hónapos korban ≥ 30 cm.

    1. A természetes fedeztetésre alkalmas minősítés kiadásának feltételei STV záráskor:

      1. Az egyed STV-n belüli gyarapodása eléri, vagy meghaladja a 80 %-os szintet, a 400 napos súlya legalább 400 kg, az életnapi gyarapodása legalább 925 g/nap

      2. Bármely küllemi tulajdonságra négyest, vagy annál magasabb pontszámot kapott

      3. Korrigált herekörmérete eléri a 30 cm-t
        Az egyesület csak negatív szelekciót végez, mivel az elért gyarapodási és küllemi mutatók hiteles nyilvánosságra hozatala, megismertetése a vevővel, lehetőséget nyújt a teljesítmények pontos megismerésére. Megnő a piac értékítéletének jelentősége.

      4. Az apai származása bizonylattal igazolt a minősítés kitűzésekor, és ősei alapján a várható törzskönyvi osztálya minimum A2.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 16 § -a szerint a "Természetes fedeztetésre alkalmas" minősítést - az OMMI-tól (a NÉbiH, korábban MgSzH jogelődjétől) kapott teljesítményvizsgálati megbízása alapján - a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete adja ki.

Mesterséges termékenyítésre való ideiglenes alkalmasságot a Tenyésztési szakbizottság a hazai előállítású, vagy import tenyészbika legalább két évjáratban született ivadékai születési és gyarapodási teljesítményeinek ismeretében, a bikák szemléjét követően bírálja el és amennyiben rendelkezésre áll, a visszaérkező (Breedplan) ivadékvizsgálati adatok értékelését követően dönt a mesterséges termékenyítési engedély kiadásának javaslatáról. A Tenyésztési szakbizottság nem tesz különbséget a tenyészállat eredetét (import és hazai tenyésztésű), és aktuális tulajdonosát illetően: Az a tenyészbika kaphat mesterséges termékenyítési javaslatot, mely ivadékteljesítménye, külleme és pedigréje alapján a leginkább megfelel a kitűzött tenyészcélnak. A Központi STV záró minősítésekor a résztvevő összes törzstenyészet képviselői döntenek a KSTV legjobbnak ítélt 2-3 bikájáról, a sorrend megjelölésével. Ezen állatok mesterséges termékenyítési engedélyének kiadását – igény szerint – szintén javasolja az Egyesület.

      1. A tenyészbikák minősítése ivadékvizsgálat alapján

        1. Közvetlen módon

          1. Borjai születési súlya, ellés lefolyása alapján:

            1. Könnyen ellő az az egyed, amelynek borjai az átlagnál egy szórással kisebbek és az ellés lefolyása kódszámának az átlaga 1.2

            2. Közepesen ellő az az egyed, amelynek borjai átlagos súlyúak
              ( 1 szórás ) és az ellés lefolyása kódszámának az átlaga > 1.5 és < 2.0

            3. Nehezen ellő az az egyed, amelynek borjai az átlagnál egy szórással nehezebbek és az ellés lefolyása kódszámának az átlaga 2.0

          2. Borjai választásig történő gyarapodása alapján

      2. A részpopulációban születő azonos nemű borjainak választásig történő átlagos gyarapodását a részpopulációban születő összes azonos nemű borjú átlagos gyarapodásához kell viszonyítani. Az elsődleges viszonyítási alap a BREEDPLAN egyedmodell által számított tenyészérték.

      3. Tekintettel a magyarországi viszonylag kis populáció létszámra – és hogy viszonylag ritkán kapunk friss tenyészérték adatokat –, szükséges az ivadékvizsgálatok viszonylag kevésbé megbízható módjainak a használata is. Tenyészeteken belül az átlagtól való eltérés mértékét az adott tulajdonság szórásával korrigált indexszel fejezzük ki. Az adott tulajdonság szerint rangsorba állítjuk az állatokat.

          1. Borjai választástól történő gyarapodása alapján

      4. Hasonló körülmények között nevelt azonos nemű borjainak választástól történő átlagos gyarapodását az együtt nevelt összes azonos nemű borjú választástól történő átlagos gyarapodásához kell viszonyítani.

            1. Hízó állatok esetében értékesítésig (16-18 hónapos korig)

            2. STV bikák esetében a teszt periódus végéig (13-14, vagy 18 hónapos korig)

              1. Az STV átlag felett 5 %-kal kiváló

              2. Az STV átlag ± 5 % közepes

              3. Az STV átlag alatt 5 %-kal gyenge

            3. Tenyészüszők esetében egy és 1,5 éves korig

            4. A borjai külleme alapján

        1. Közvetett módon (anyai tulajdonságok örökítése alapján)

          1. Lányai elléseinek a lefolyása alapján

          2. Lányai borjai választási átlagsúlya alapján

    1. Szubjektív módon kell elbírálni, hogy az ivadékok a fajta standardban leírt fajtajellegnek megfelelnek-e. Van-e az ivadékoknak jellemző küllemi hibájuk.

 

A Közgyűlés 3/2015. (III. 20.) számú határozatával elfogadta.

Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg hiteles:

Jancsó István

elnök

Mellékletek:

    1. Bekerülések bejelentő lapja

    2. Ellések, vetélések, holtellések bejelentő lapja

    3. Embrió beültetések bejelentő lapja

    4. Gulyák, fedező bikák és fedeztetési intervallumok bejelentő lapja

    5. Mesterséges termékenyítések bejelentő lapja

    6. Választások bejelentő lapja

    7. Mérlegelések bejelentő lapja

    8. Kikerülések bejelentő lapja

    9. STV indítási kérelem törzstenyészetek számára